Töretlenül hódít az online vásárlás – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint hárommillió aktív vevő, 38 millió tranzakció, s immár 425 milliárd forintos forgalom – ezek a magyarországi online kiskereskedelmi piac 2018-as kulcsszámai. Az InfoTandem infografikája.
Jó ideje stabilan gyors tempóban, évente 16–18 százalékos forgalomnövekedést produkálva bővül Magyarországon az online kiskereskedelem. A GKI Digital és az Árukereső legfrissebb – szektorszintű, több mint háromezer magyar webáruházzal rendelkező e-kereskedő bevonásával készült – közös felmérése alapján 2018-ban is 17 százalékos felfutás történt, amivel az éves forgalom nettó 425 milliárd forintig emelkedett. Ez a teljes magyar kiskereskedelmi eladásokon belül 4,5 százalékos részesedésnek felel meg, s együttesen 38 millió tranzakció nyomán jött össze.
Az aktív (12 hónapon belül legalább egy alkalommal a netről rendelő) vásárlók száma szintén folyamatosan gyarapszik, 2019 elején elérte a 3,2 millió főt, ami az aktív internetezők valamivel több mint felével egyenlő. A bővülés üteme azonban ezen a téren lassuló, az elmúlt egy esztendő vonatkozásában „csupán” 6,5 százalékos volt, így a szakértők szerint az online kereskedelmi szektor további térhódítása immár főként az átlagos kosárérték méretétől, illetve a rendelési gyakoriságtól függ. Előbbi tavaly nettó 11,1 ezer forintra jött ki. Miután egy átlagos vásárló az elmúlt esztendőben tucatnyi alkalommal rendelt a netről, az egy főre számított éves költés megközelítette a 133 ezer forintot.
Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.
További információ és előfizetés >>
A vásárlók között a nők és a férfiak azonos súllyal szerepelnek; a diplomások aránya 50 százalék. A vevők bő egynegyede budapesti illetőségű, ám költéseik viszonylag magasak: együtt a rendelések 36 százalékát jegyezték tavaly. A forgalmat tekintve a legnagyobb szeletet továbbra is a műszaki cikkeket kínálók mondhatják magukénak, ám a leggyorsabb, 21 százalékos növekedéssel immár a napi fogyasztási cikkek forgalmazói (az FMCG szektor képviselői) dicsekedhetnek. Ez utóbbi szegmens erősödése – ahol egyre több tőkeerős kereskedelmi multi száll be a versenybe – az egész magyar online piac fejlődésére hatással lehet, s hosszabb távon alaposan átrajzolhatja az erőviszonyokat.
Az online beszerzett termék kézhez vétele tekintetében továbbra is a házhoz szállítás a legnépszerűbb nálunk: a 2018-ban teljesített tranzakciók 52 százalékát adta. Ez annak is köszönhető, hogy a fejlesztések nyomán ez a kézbesítési mód a korábbinál jóval tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá s így kényelmesebbé vált a vevők szempontjából. (A webáruházak promóciós technikái közül is az ingyenes házhozszállítás viszi el a pálmát.) Mindeközben a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett átadópontok szerepe mérséklődött, súlyuk egy év alatt 19-ről 17 százalékra apadt. Az automaták szerepe viszont folyamatosan nő az átadópontok között. És továbbra is igaz: a vásárlók szívesebben rendelnek olyan webáruházból, amely offline üzletekkel vagy legalább átadópontokkal rendelkezik.
