Az utóbbi években teljesen átalakult a világ teljesítményértékelése. A tudásalapú társadalom kifejezés jól tükrözi ezt a szemléletváltást. A vállalkozások életében egyre nagyobb szerephez jut a szellemi vagyon, amikor egy társaság piaci értéke kerül szóba.
Az IFRS-ek megújításának korszakát éljük. A folyamat 2018-ban az IFRS 9 (Pénzügyi instrumentumok) és az IFRS 15 (Vevői szerződésekből származó bevétel) standardok hatályba lépésével kezdődött, majd 2019-ben az IFRS 16 (Lízing) standarddal folytatódott. Ezeket követve 2020-ban a Keretelveken a sor. (2021-ben aztán majd a Biztosítási szerződések standard cseréje várható: IFRS 4 → IFRS 17.)
Bár az alábbi információt már sok szerző papírra vetette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokak számára nem ismert, hogy a Kúria az itt ismertetett döntésében irányt mutatott a munkáltatók számára.
A vállalkozások többsége a jövőjét és fejlődését, üzleti sikerességét alapvetően meghatározó, kimagasló értékű szellemi tulajdonnal, így például árujelzőkkel, védjegyekkel is rendelkezik. Ezek megfelelő oltalmáról akár információhiány miatt sokan nem gondoskodnak azonban.
Hogyan tovább pénzügyi, számviteli, adózási szakemberek?! Megkezdődött a Szakképzés 4.0 stratégia mentén a szakképzési rendszer átalakítása.
A munkáltatói lakáscélú támogatások előző években meglévő kedvező rendszerét eltörölték. Egyetlen lehetőség maradt csupán, ez pedig a munkáltató által biztosított kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozással nyújtott hitel.
„Jó munkához jó szerszám kell!” – ez egy barkácsáruház régi tv reklámjának szövege volt, de napjainkban új értelmezést nyerhet. A „szerszám” ma már szellemi termék, valami olyan produktum, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá, „minőségibbé” tehetik a munkafolyamatokat és azok eredményeit.
Teljes körű eligazítást nyújtunk a bizalmi vagyonkezelés hatályos szabályozásában.
Megvizsgálva a magyar kkv szektorban működő cégeket, megfigyelhető, hogy sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló problémákkal küzdenek, de esetükben a méretgazdaságossági mutatók egész más képet festenek, így más megoldások és lehetőségek állnak a kkv szektor képviselői rendelkezésére.
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…
