Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása. Az Adó Online cikksorozattal emlékezik meg a neves okiratról, különös tekintettel arra is, hogy rendelkezései között számos pénzügyekkel és adózással kapcsolatos rendelkezés is található.
A fogyasztási szokások változása, az alkoholtartalmú italok előállításának magas nyereségtartalma alkalmat nyújtott az államnak arra, hogy szigorúbban ellenőrizze az italok előállítását és kereskedelmét. Mindez az állami adóbevételek növelése céljából is történt.
A filoxéra károkozása, a magyar bor romló világpiaci helyzete, a terjedő borhamisítások kikényszerítették a szőlő- és bortermelés állami szabályozását. Mindezek egy lassú folyamat eredményeképpen valósultak meg a dualizmus idején.
A reformkorban megindult polgári fejlődés csak nagyon lassan éreztette hatását a szőlővel és borral kapcsolatos állami szabályozásban. Még a kiegyezés idején is alapvetően adóbevételi forrásként tekintettek az ezzel kapcsolatos tevékenységekre, termékekre. A változást természeti katasztrófák és visszaélések kényszerítették ki.
A szőlőtermelés és a jó bor készítése sok mindentől függ, a legkiszámíthatatlanabb ezek közül az időjárás, de a kártevők pusztítása vagy a borkészítő hozzáértése is fontos tényezők. Amire a termelőknek nem volt ráhatásuk, azokhoz az istenek, a keresztények a szentek segítségét kérték.
Az Isteni színjátékról szóló sorozat befejező részében az egyes canticák zenei részleteiről, az elhangzó dalokról, illetve Dante élete és a Színjáték által inspirált zenei művekről szólunk. A cikk végén megadjuk a korábbi kapcsolódó írások elérhetőségét is.
Az Isteni színjáték a maga keresztrímes tercináival, időmértékes verselésével már önmagában is magában hordoz bizonyos muzikalitást, de a műben számos zenei részlet is elhangzik, sok hangszer megszólal, és több szereplő is zenével foglalkozott földi élete során. Dantéról és főművéről szóló sorozatunk befejező részeiben a Színjáték zeneiségéről szólunk.
A középkorban az asztronómia, mint a hét szabad művészet része, magában foglalta a csillagászattal és a csillagjóslással kapcsolatos ismereteket is. Dante az Isteni színjátékban igen széleskörűen használja ezeket, sokszor egészen meglepő kijelentéseket tesz. A megállapításai egyes esetekben kimerítik az eretnekség akkori kritériumait, ezért a megfogalmazásai gyakran mutatják óvatosságát.
Dante korának egyik legműveltebb embere volt. Elmélyült ismereteket szerzett nemcsak a költészetben és annak rokonterületeiben, de a tudományokban is. Ezeket az ismereteket beleszőtte az Isteni színjátékba is. A matematikai és a fizikai jellegű részleteket elemezzük e cikkünkben, illetve két mechanikai jellegű ismertetést is bemutatunk.
Lónyay Menyhért volt a kiegyezés pénzügyminisztere, majd kormányfő és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.
