A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XVIII. rész)
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.
A levonási joghoz kapcsolódó alaki követelmények közül talán leggyakrabban a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos kérdések kerültek az EUB elé.
A cikksorozat mostani részében két olyan esetről lesz szó, ahol az adószám hiánya olyan körülményekből adódott, amelyek indokolttá tehetik a levonási jog megtagadását.
Cikksorozatunk mostani részében először azt mutatjuk be, hogy az EUB szerint milyen feltételek teljesülése esetén kell termékértékesítésnek tekinteni a felek által bérletként (azaz szolgáltatásként) kezelt lízingszerződést, majd pedig a levonási jog alaki feltételeivel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról lesz szó.
Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában visszatérően megjelenik az a gondolat, hogy az adott ügyletre vonatkozó tagállami polgári jogi szabályok nem határozhatják meg az ügylet áfarendszerbeli megítélését. Adott esetben ez azt eredményezheti, hogy az áfalevonás jogszerűsége is megkérdőjeleződik.
Ha a számlát hibás adózási mechanizmussal állították ki, a levonásnak nem csupán az alaki, hanem az anyagi feltételei sem teljesülnek maradéktalanul.
A valótlan értékesítői adatokat tartalmazó számla önmagában nem vezethet a levonási jog megtagadásához, az viszont igen, ha egyáltalán nem állnak rendelkezésre az annak megállapításához szükséges adatok, hogy ezen értékesítő adóalanynak minősült‑e.
Cikksorozatunk mostani részében részben az adóköteles tevékenységhez történő felhasználásra, részben pedig a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adóalanyiságára vonatkozó feltételeket vizsgáló EUB-döntésekről lesz szó.
Egy magyar vonatkozású ügy kapcsán az EUB kifejtette, milyen feltételekkel lehetséges levonási korlátozást meghatározó tagállami szabályokat alkotni.
A levonási jog kapcsán az EUB ítéleteiben foglalkozott az adólevonások korrekciójának mechanizmusával is.