Az egészséges sajáttőke-helyzet fenntartása nemcsak egy vállalkozás hosszú távú működésének alapfeltétele, de a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A zárlati időszakra tekintettel időszerű átgondolni tehát ezt a kérdéskört!
Március 19-től több miniszteri rendelet megváltozott. Nem keletkeztek új kötelezettségek, a törvényben rögzítettek végrehajtásához kaptak a szolgáltatók részletes és egyértelmű útmutatást.
Az adószabályok megváltoztatásának számos indoka volt, így például a fogyasztási hely szerinti adóztatás elvének érvényesülése, az adókijátszás lehetőségének csökkentése, vagy az adminisztráció egyszerűsítése. Az új szabályrendszer összetettsége miatt komolyan fel kell készülnie minden, termékek nemzetközi kiskereskedelmével foglalkozó adóalanynak a módosításokra.
A világjárvány kirobbanása óta sokan a határok lezárását követően homeoffice-ban, esetenként a külföldi lakóhelyükön végzik a munkájukat. Mivel a munkavégzés helye hatást gyakorol az adózásra, sőt még a biztosítási kötelezettségre is, áttekintjük a vonatkozó rendelkezéseket.
A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik – nem tárgya a munkaerő-kölcsönzés vállalkozási, megbízási szerződéssel történő leplezése.
A költségvetési szektor stabilitásának és átláthatóságának folyamatos fejlesztése jegyében került sor az eredményszemléletű számvitel bevezetésére 2014-ben. Az írás az eltelt időszak tapasztalatait foglalja össze, amely a költségvetési rend szerint gazdálkodók körében elvégzett kutatásra épít. A felmérés 2015-2019 között zajlott, az államháztartási szervek 19 százalékát, mintegy 2500 szervezetet érintő kérdőíves megkérdezés és személyes interjúk által. Az országos kiterjedésű kutatás eredményei egyértelműen visszaigazolják az eredményszemlélet alkalmazásának pozitív oldalát, vagyis a költségvetési hatékonyság lényeges javulását, ám a magyar viszonyok specifikuma, hogy mindez a 2010-től bevezetett széleskörű közpénzügyi reform keretei között valósulhatott meg, illetve vált hatékony eszközzé.
Cikkünk a vészesen közelgő, február 25-i nyilatkozattételi határidőre tekintettel az általános tudnivalók rövid összefoglalásával igyekszik támpontokat adni a KKV-k 2021. évi helyi iparűzési adójának csökkenése, az állami támogatás igénybe vétele kapcsán.
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én, ellenszavazat nélkül fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (közismert rövidítése szerint: Pp.) módosító T/13257. számú törvényjavaslatot.
Két törvénymódosítás változtatott idén a kata szabályozásán, amely így jelentősen szigorodott. Sorra vesszük a módosított szabályokat és bemutatjuk az alternatív adózási lehetőségeket.
