Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ cikkei


A számviteli törvény 2020. évi módosítása, és ami mögötte van

Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a számviteli törvény módosításai – a 2016. évet kivéve – sem jelentősnek, sem hangsúlyosnak nem mondhatóak a gazdálkodók életére nézve. Idén is jellemzően olyan változások kerültek be a törvénybe, amelyek valamilyen korábbi pontatlanságból, esetleg hibából vagy éppen értelmezési nehézségekből fakadtak. A számviteli szakma tisztában van vele, hogy meglehetősen sok gyakorlati probléma vár megoldásra, ami mind-mind a számviteli törvény módosítását igényelné, de valamilyen oknál fogva ezek a jelentősebb korrekciók időben folyamatosan eltolódnak. Ebből is látszik, hogy a gazdasági szférában nem a számvitelt, hanem sokkal inkább az adózást tekintik hangsúlyos kérdésnek; ám ami ennél súlyosabb probléma, hogy a számviteli törvényi módosítások néha mellőzik a szakmaiságot, sok esetben alárendelődnek ugyanis az adózási kérdéseknek még olyan áron is, hogy ezáltal a számviteli beszámolók megbízható és valós összkép követelménye csorbul.

Újra kezdődnek a rendeleti szintű adótörvény-változások

Újra kezdődnek a rendeleti szintű adótörvény-változások

A kihirdetett veszélyhelyzetben magasabb szintű jogszabályokat, akár adótörvényeket is alacsonyabb szintű jogszabállyal, kormányrendelettel lehet módosítani. Vagyis ismét elalvás előtt, avagy a reggeli kávé mellett kell majd naponta böngésznünk a Magyar Közlönyt ahhoz, hogy naprakész információk birtokában legyünk. Most a helyzet által leginkább sújtott ágazatok adófizetési kedvezményeit és a távmunka költségtérítésének szabályozását ismertetjük.

Ami állandó: az IFRS-ek változásai

Az IFRS-ek állandó változásban vannak – ez a kijelentés a téma művelőit egy kicsit sem lepheti meg. Bár tény, hogy a 2020-as év nem hozott egy új „nagy standardot”, számos olyan apróbb változás történt, amely így vagy úgy, de érinteni fogja az IFRS alapján jelentő vállalkozásokat. E cikkben ezekből szemezgetünk, felhívva a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy írásunk mindössze egy válogatás, semmiképpen sem teljeskörű lista. Arra törekedtünk, hogy a legszélesebb kört érintő változásokat emeljük ki.

Hatékony többletjogosítványokat kap a fogyasztóvédelmi hatóság és változnak a jótállás szabályai

Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.