Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Sorozatunk mostani részében elmondjuk, mit jelent pontosan a határokon átnyúló TBE-szolgáltatásoknál a 10 000 eurós értékhatár, és megnézzük, miként alakul a számlázási kötelezettség.
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében nem tagadható meg a levonási jog például önmagában arra tekintettel, hogy az adóalany nem ellenőrizte, eleget tett-e a számlakibocsátó a hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek.
A határokon átnyúló TBE-szolgáltatások és a termékek Közösségen belüli távértékesítése három feltétel teljesülése esetén áfa-köteles lesz. Ezeket részletezzük.
Szeptember 30 egy olyan lehetőséget hordoz magában, amit nem érdemes elszalasztani egyetlen társaságnak sem: ha tavaly olyan külföldi ügyletek után fizettek áfát, amelyeknél jogosultak az áfa visszaigénylésére, szeptember 30-áig van lehetőségük a külföldön megfizetett áfát visszaigényelni – írja az RSM blog, szakmai oldal.
Az elektronikus kereskedelem uniós szabályozása a korábbiakhoz képest kettős módon terjesztette ki az uniós rendszer hatályát: egyrészt bővült a bevallható szolgáltatások köre, másrészt szélesedett azon adóalanyok köre, akik jogosultak az uniós szabályozást alkalmazni.
Videónkban az áfatörvény három legfontosabb, ingatlanokkal kapcsolatos módosulását ismerteti és értelmezi dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
Az alanyi adómentességnek is van éves értékhatára, amelyet átlépve az áfát fel kell számítani és megfizetni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.
Manapság sok vállalkozás foglalkozik áru és személyszállítással, azonban sokan nincsenek tisztában azzal a lehetőséggel, hogy egyes költségeik után visszakaphatják a külföldön befizetett áfát. Fontos, hogy az előző évben kiállított számlák esetében, a külföldön megfizetett áfát, már csak szeptember 30-áig van lehetőségük visszaigényelni az érintett társaságoknak.
A cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.
Az Európai Unió nemrég jóváhagyta, hogy az alanyi áfamentesség határát 18 millió forintra emelje Magyarország, és ezzel hozzáigazítsák a KATA értékhatárhoz. Bár a tavaszi adócsomagban az áfamentességhez egyelőre nem nyúltak, de már maga a jóváhagyás ténye is arra utal, hogy ebben változás várható a közeljövőben. Az alanyi adómentesség szabályozásáról, és a várható változásokról beszélgetünk Fisher Ádámmal és Bagdi Lajossal, a Niveus üzletág-vezetőivel.
A cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.
Cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.
Cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.
Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil tv. rendelkezéseinek viszonyát tisztázza a most részletezett jogeset, a Kúria által hozott döntés.
A 2024-es költségvetést a szokásos menetrendnek megfelelően még a nyári szabadságok előtt elfogadták. Bár még az idei költségvetéshez is kapcsolódnak jelentős kockázatok, a jövő évi, szintén bizonytalanságokkal övezett költségvetéshez kapcsolódó adócsomagot is ismerjük már. Ezeket az adózási szabálymódosításokat járjuk körül.
Az egyre digitalizálódó áfa-t érintő reformok közül eddig a 2028-tól esedékes változások (elektronikus számlázás kiterjesztése, megszűnő összesítő jelentés, közel valós idejű adatáramlás) voltak jobban fókuszban a cikksorozat eddigi részeiben, most azonban járjuk körbe a sokkal hamarabb érkező, már 2025-től esedékes változásokat.
Korábban már említésre került, hogy az elektronikus számlák adott országban érvényes szabályozása tagállami hatáskörben marad, ezzel együtt minden tagállamnak tekintettel kell lennie az Európai Bizottság 16931-es szabványára. Az alábbi cikkben ennek a kevésbé ismert szabványnak az ismertetésére kerül sor, ugyanis néhány éven belül minden közösségi ügyletet bonyolító adóalany át kell térjen – közösségi ügyletei tekintetében – az elektronikus számlázásra, amelynek kereteit ez a szabvány fogja meghatározni.
Kétszámjegyű bevételnövekedéssel kalkulálnak a 2024-es költségvetésben. A Niveus Consulting Group kommentár a 2023-es elfogadott költségvetéshez, amely szerintük nagy meglepetéseket is tartalmaz.
Az adókódok a vállalatirányítási rendszerek (ERP-k),vagy adózási, számviteli rendszerek számára szolgáltatnak kulcsfontosságú információkat. Az adókódok pontos használata nemcsak a jelenlegi adóbevallásokat segíti, hanem előkészíti a terepet a közeljövőben bevezetendő eÁFA M2M rendszer számára is, hiszen a digitális számlázási és bevallási rendszerek elterjedésével, az adókódok használatának megértése és alkalmazása még fontosabbá válik a vállalatok számára. Vizsgáljuk meg hogyan kell helyesen kialakítani és alkalmazni az adókódokat! – írja cikkében az RSM Hungary szakértője.
