A szerencsejáték sokaknak szórakozás, másoknak pedig a szenvedélyévé válik. Erről világnézet szerint számos megítélés, vélemény született, művészek is gyakran választják alkotásaik tárgyául. A kormányzatok viszont alapvetően könnyen és olcsón megszerezhető pénzforrást látnak ebben, ezért nem fogják vissza magukat az adóztatásban, illetve az ellenőrzési tevékenységet is ennek érdekében fejtik ki.
Az Újszövetséghez számos apokrif irat kapcsolódik. Ezek többsége evangélium, az egyes apostolok cselekedeteinek könyvei, az apostolok levelei, illetve végítéletet, a túlvilágot bemutató apokalipszisek, látomások, jóslatok. Ezek gyakran tartalmaznak pénzügyi vonatkozásokat is, írásunkban ezek közül emelünk ki néhányat.
A Biblia könyvein kívül számos szent könyv született. A Biblia összeállítói ismerték ezeket is, mégis a kihagyásukról döntöttek. Az idők során sok szent könyv elveszett, legfeljebb a létezésükről tudunk. Más vallási műveket egyenesen istenkáromlásnak tekintettek, és mindent megtettek az elpusztításukra. A Biblia gazdasági rendelkezéseit bemutató sorozatunk sajátos kiegészítéseként ezekről a könyvekről lesz szó.
Jézus utolsó napjait eléggé részletesen bemutatják az evangéliumok. Vannak különbségek, de a lényeget tekintve azonosak az események . Ezen az úton Jézus számos csodát tett, példabeszédeket mondott. Két eseménynek szoros kapcsolata van az adózással is. Ezek bemutatásával zárjuk a Bibliáról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló minisorozatunkat. Ez a 8. rész, a cikk végén megadjuk az előző részek hivatkozásjegyzékét.
Jézus utolsó útját, amikor Názáretből Jeruzsálembe ment, beteljesíteni végzetét, részletesen bemutatják az evangéliumok. Példabeszédeikben többször is szerepelnek a farizeusok, akik igaz és mély hit helyett a képmutatásban jeleskednek. Náluk még a bűnös ember, az adószedő is sokkal különb, ha őszintén megbánja bűneit. A képmutatásnak ezt a formáját a történelem mindig újratermeli, számos példát lehet erre találni akár napjainkban is.
Az Újtestamentum tanítása szembehelyezkedik az Ótestamentum vagyonról, gazdagodásról írt nézeteivel. A szegénység, a szeretet, az örök élet hirdetése Jézus tanításai között központi helyet foglalnak el. A gazdagság ugyan nem bűnös dolog, de az arra való törekvés már igen, akit a pénz hatalmába kerít, az nem tudja Istent szolgálni.
A bibliai Salamon gazdag volt és bölcs! A két tulajdonság összefügg, erről Salamon több tanácsa, példabeszéde is tanúbizonyságot ad. Útmutatásai kiterjedtek a tervezésre, a gazdagság megszerzésére, a vagyonnal kapcsolatos hibás elképzelésekre, illetve arra is, hogy mit kezdjünk a megszerzett vagyonunkkal.
Az Ótestamentum számos helyen szól gazdálkodásról, vagyonról. A gazdagságot az Ószövetség nem tartotta bűnös dolognak, sőt, sokkal inkább Istennek tetsző cselekedetként ír a gazdálkodásról, a vagyon gyarapításáról. A Teremtés könyvében József, miután megfejtette a fáraó álmát, megbízatást kap államgazdasági feladatok végzésére. Salamonnak 666 aranytalentum bevétele volt évente. A kamat szedésének tilalma kivételt képez, a pénzzel való gazdálkodás nem megengedett a zsidók között.
Az Ószövetségen belül Mózes öt könyve tartalmazza a legtöbb parancsolatot, így a gazdálkodásra, gazdasági tevékenységre és az adózásra vonatkozó parancsolatokat is. A tized, a templomadó, a zsengeáldozat a legjelentősebb adófajták, a kamat szedésének tilalma már a gazdasági tevékenységek szélesebb körében értelmezhető.
A történelmet meghatározó dokumentumok közül – nem lehet kétséges –, hogy a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A mai nyugati világrend a könyvek könyvének előírásai, vagy az azokra való hivatkozással alakult ki. A Szentírás ma is meghatározó dokumentum, még akkor is, ha jóval kisebb a hatása, mint ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt.
A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek a szabályoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére.
