A szerzők bemutatják a klímavédelmet célzó úgynevezett EPR-rendelet részleteit, mely – igazodva az uniós jogszabályhoz – bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miközben adózási vonzata sem elhanyagolható.
Az állami hulladékgazdálkodási feladatok egy részét 2023. július 1-jétől koncessziós szerződés keretében a MOL Nyrt. által létrehozott koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”). végzi. A törvényi háttér alapján már ismert volt, hogy a tevékenység költségeit részben a termékek gyártóinak, importőreinek, csomagolóinak pénzügyi hozzájárulása fogja fedezni. Ennek megfelelően április 1-jén hatályba lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm.rendelet, amely az új hulladékgazdálkodási-pénzügyi kötelezettségeket is megállapítja.
Az Európai Unió műanyag stratégiájának egyik sarkalatos pontja a műanyagból készült termékek tervezésének, gyártásának és felhasználásának körforgásközpontú szemlélete. E szerint gondoskodni kell arról, hogy egyre nagyobb mértékben legyen a műanyag újrahasználható, hasznosítható, feldolgozható és mindez ne csak lehetőség legyen, hanem azt valóban használják többször, hasznosítsák, illetve dolgozzák fel, továbbá, hogy az ennek a szemléletnek meg nem feleltethető műanyag termékek szoruljanak ki a piacról, és a csomagolásra, a tárolásra jelenjenek meg a környezetet kímélő valós alternatívát nyújtó egyéb anyagok, megoldások. Ennek a tagadhatatlanul hasznos szemléletnek nemcsak a jogalkotás, hanem a társadalom, az egyén szintjén is meg kell jelennie, fontos, hogy ne csak akkor fejezzük ki az ellenérzésünket, amikor látjuk a felvételeket arról, hogy az óceánok mennyire szennyezettek műanyaggal, hanem a mindennapokban is kerüljük a használatát, keressük a tartós, környezetkímélő megoldásokat; ha használnunk kell, használjuk a műanyagokat többször, illetve gyűjtsük azokat szelektíven. A továbbiakban azt fogjuk áttekinteni, hogy a jogalkotás a jogszabályi környezet megváltoztatásával közvetlenül és közvetetten miként járul hozzá mind a piac átalakulásához, mind a szemléletformáláshoz. Az Adó szaklap írása.
Magyarországon vannak olyan egyéb adókötelezettségek, amelyek miatt nem kerülhető el a távértékesítő külföldi cégek magyarországi nyilvántartásba vétele – legalábbis az Adóhatóság által néhány napja kiadott állásfoglalás alapján.
Részletesen tájékoztatott a NAV az szja-visszatérítésről.
Júliustól jelentősen megváltozott az elektronikus kereskedelem adózási rendszere – az egyablakos rendszerbe (OSS) történő regisztráció egyéb adózási következményeire hívjuk fel a figyelmet. Az ABT Treuhand elemzése.
Július 1-jétől az úgy nevezett SUP – single-use plastics – uniós irányelv hazai jogrendbe ültetését célzó kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg brutálisan emelkedni fog a boltokban használt nejlon zacskók termékdíja is. „Mind a két intézkedés a műanyag hulladékok csökkentését ösztönzi, és a határidő közelsége miatt, az érintetteknek haladéktalanul meg kell kezdeniük a szabályoknak való megfelelés felülvizsgálatát, és bevezetni a szükséges intézkedéseket” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Cikkünkben az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv (SUP – single use plastics – irányelv) 2021. július 3-ától alkalmazandó rendelkezéseit, valamint az egyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának visszaszorítását célzó hazai jogszabályváltozásokat mutatjuk be.
A napenergia szektorban tevékenykedőket sokféle adónem és adókedvezmény érintheti, így minden esetben célszerű egy beruházás megkezdése és működtetése kapcsán egyedileg áttekinteni az adókötelezettségeket.
Az autókereskedők a külföldről behozott gépjárművek értékesítésénél a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségüknek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget – tapasztalta a NAV.
