Idén július 1-jén a magyar jogrendszerben is hatályba lép az Európai Unió Tanácsának 2018/822/EU sz. irányelve, amelyre szakmai zsargonban csak „DAC 6”-ként hivatkoznak (mivel ez a Directive on Administrative Cooperation 6. számú módosítása). Az alábbiakban röviden bemutatjuk a szabályozás legfontosabb részleteit.
A csoportadózás az Európai Unióban különböző formában létezik, melynek kapcsán társasági adó szempontjából kiemelt téma a veszteségelhatárolás, veszteségek felhasználása, átvitele csoporton belül. A probléma akkor kezdődik, amikor csoporton belül változások történnek, mellyel a veszteség elszámolása is megkérdőjeleződik, illetve a nemzeti adóhatóságok annak elszámolhatóságát is vitatják.
Ha nemzetközi, vagy határon átnyúló kiküldetésről beszélünk, az adott országok közötti kettős adózás elkerüléséről és adóztatás megakadályozásáról szóló egyezményeket, valamint egyéb joganyagot is szem előtt kell tartanunk. Írásunkban most a küldő és fogadó országok munkajogi szabályainak összehangolásáról szóló Posting-irányelvet elemezzük.
Az Európai Unió állampolgárait megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága, amely lehetőséggel egyre több munkavállaló él is. Ennek következményeképp egyre több kérdés merül fel ezen munkavállalók jövőbeni nyugdíjazásával kapcsolatosan, illetve annak kapcsán, hogy milyen kiegészítő nyugdíjszolgáltatást érdemes igénybe venniük. Jelen cikkünkben egy EU-s bírósági jogesetet mutatunk be, kiegészítő nyugdíjszolgáltatásokat illetően.
Vevői készlet abban az esetben merülhet fel, ha egy közösségi tagállami társaság tagállamának országából Magyarországra történő értékesítése okán nem kíván Magyarországon adóalanyként bejelentkezni, és erre a belföldi jogszabályok meghatározott feltételek fennállása esetén törvényi lehetőséget biztosítanak.
Az új szabályokat két ütemben vezetik be: az első ütem egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz, a második ütemben 2021. január 1-től az egyablakos rendszert kiterjesztik a termékértékesítési ügyletekre.
Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.
Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Ahogy korábban is kiemeltük: egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.
A járulékos költségek megítélése nem egyszerű: ezekhez nemcsak a magyar jogszabályokat, hanem az Európai Bíróság joggyakorlatát is célszerű figyelembe venni. Itt bemutatásra kerül egy vonatkozó magyar bírósági ítélet, melynek következtetése szerint annak meghatározása érdekében, hogy valamely több szolgáltatásból álló ügylet az áfa szempontjából egyetlen egységet képező ügyletnek minősül-e, figyelembe kell venni ezen ügylet gazdasági célját. Valamely szolgáltatás akkor minősíthető járulékosnak, ha nem önálló célként jelenik meg, hanem arra szolgál, hogy a főszolgáltatást a lehető legjobb feltételek mellett lehessen igénybe venni.
