Egyértelművé teszi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben az új Munka törvénykönyve július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan a parlamenthez benyújtott módosító javaslat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint.
Benyújtotta a kormány a Munka törvénykönyvének hatályba léptetéséről szóló átmeneti rendelkezéseket, amelyek a munkavállalóknak kedvező átmeneti szabályokat javasolnak több ponton. Így például csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. A jogszabály-tervezetet nagyon gondosan érdemes tanulmányozni minden munkaadónak.
A munka világában igen sokszor szembesülünk a címben szereplő dilemmával: a munkavállaló a karrierjére, a pénzkeresésre koncentráljon, vagy fontosabb inkább a családalapítás, gyermeknevelés? Mivel két hasonlóan fontos értékről van szó, a jogalkotás igyekszik nem választani a kettő között, hanem lehetővé tenni azok párhuzamos érvényesítését – írja friss blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor.
Jövőre csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért – mondta Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában. A fiatalok foglalkoztatásának növekedése várható a lépéstől a foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint.
Felmondási korlátozások esetén a munkáltató élhet a felmondás jogával, ám az általános szabályokhoz képest további követelményeknek is eleget kell tennie. E további jogszerűségi követelmények jelentősen átalakulnak az új Munka Törvénykönyvével – írja blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor.
Idén is folytatja az RSM DTM bérszámfejtési kisokos sorozatűt. Sorozatindító blogbejegyzésük a 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka törvénykönyve kapcsán a munkaszerződéseket érintő szabályváltozásokról szól.
Várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. Többek között ezt tartalmazza az a szakértői javaslat, amit még az utolsó pillanatban, az új Mt. júliusi hatályba lépése előtt törvénybe foglalnak. Hogyan készüljenek fel a munkáltatók, mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni, kell-e módosítani a hatályos megállapodásokat? Erről is beszélgettünk dr. Berke Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánjával, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagjával.
10,4 milliárd forintos támogatási igény érkezett be a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő beruházásokat elősegítő pályázatára – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
A felmondási tilalmak és korlátozások rendszere jelentősen átalakul az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével. Mikor illeti meg valamilyen védettség a munkavállalót a munkáltató felmondásával szemben az új törvény alapján? dr. Kártyás Gábor blogjából megtudhatjuk.
Az első negyedévben 3169 munkabaleset történt, ezek közül 7 volt halálos; a balesetek száma 5, a halálos baleseteké 68 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Heti 80 órás üzemidőben működik a kereskedelmi egységek nagy része, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek minősül – olvasható az RSM DTM legutóbbi blogbejegyzésében.
A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de ezzel a felelősség is jobban terheli a munkavállalókat – hangzott el a negyedik BérMozaik konferencián, amelyet a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága rendezett. Megjelent a júliustól hatályos Mt-ben a méltányos mérlegelés alapelve, változik többek között a munkaidő szabályozása és a szabadidő kiadhatósága is – derült ki Dr. Takács Gábor előadásából.
Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Egyre általánosabbá válik az egynapos próbaidő, a próbanap intézménye a magyar cégek körében is. Fontos azonban, hogy a jelöltet ezért munkabér is megilleti – olvasható az RSM DTM legfrissebb blogbejegyzésében.
Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor tehát úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. Ez igen bonyolult elszámolási helyzeteket eredményezhet, ezért elállási jogot csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában lehet biztosítani. Tekintsük át, mit kell tudni erről az új jogintézményről!
A közt szolgáló anyák számíthatnak komoly kedvezményre, ha újabb gyereket szülnek – ez derül ki a nemzetgazdasági tárca friss vitaanyagából. A gazdagabbak önként lemondhatnak majd családi pótlékukról.
A műszakban dolgozó munkavállalókat érintő alapvető változás, hogy az új Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a többműszakos munkarendben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben lesznek jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató így akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkarend nyújtotta rugalmasabb munkaidő szabályokkal, amikor az érintett munkavállalókat egyébként műszakpótlék nem illeti meg. A másik legfontosabb változás, hogy – mint oly sok esetben az új Mt. mellett – a felek megállapodása jelentősen eltérhet a műszakpótlék törvényi szabályaitól.
A szürkegazdaságot erősíti a munkaerő-kölcsönzés rovására az új Mt néhány paragrafusa – állítja a munkaerő-kölcsönzők szövetsége. Akár 50 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottak száma.
Munkajogi programot indított az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté elsősorban a rászorulók, a kisgyermekes anyák és a fogyatékos emberek védelmében kívánja megvizsgálni a méltó munkához való jog érvényesülését.
Az új Munka Törvénykönyve egyik sokat kárhoztatott újdonsága a munkavállalói biztosíték. Ez alapján a pénzt, értéket kezelő munkavállalótól egyhavi alapbére erejéig óvadék kérhető, amely a munkavállaló által esetlegesen okozott károk biztosítékául szolgál. Ez az új intézmény azonban közel sem olyan “jolly joker” a munkáltatók számára, mint ahogy elsőre tűnhet.
