Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk soron következő része a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének utolsó esetkörét, majd pedig a kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének eseteit tárgyalja.
A kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei (folyt.)
Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés
Amint az már több ízben is szóba került, végelszámolás, felszámolás és kényszertörlés esetén a kata-alanyiság a Katv. 5. § (1) bekezdés k) pontja értelmében az eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg.
A végelszámolást a Ctv. VIII. Fejezete, a kényszertörlést a Ctv. VIII/A. Fejezete szabályozza. A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A kényszertörlési eljárást a cégbíróság hivatalból indítja el, a törvényben meghatározott esetekben. Mind végelszámolás, mind kényszertörlési eljárás esetén fel kell tüntetni a cégjegyzékben az eljárás kezdő időpontját; a kata-alanyiság az ezt megelőző nappal szűnik meg.
A felszámolási eljárás szabályait a Csődtv. III. Fejezete határozza meg. Az itt leírtak szerint a felszámolást a bíróság végzéssel rendeli el, a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Az ezt megelőző nappal szűnik meg tehát a cég kata-alanyisága.
A kata-alanyisághoz szükséges összetétel megszűnésének esetkörei
A Katv. 3. §-ának előírása értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adójának csakis egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaság lehet alanya. A 7. § (4) bekezdése pedig előírja, hogy az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. A 2. § 21. pontjának definíciójából következően kisadózó csak magánszemély lehet.
Elmondhatjuk tehát, hogy a kata-alanyisághoz szükséges összetételre vonatkozó feltételek az alábbiak:
Ha a fenti feltételek bármelyike sérül, az a kata-alanyiság megszűnéséhez vezet.
Kisadózó tag halála
A Katv. 5. § (1) bekezdés e) pontja értelmében megszűnik a kata-alanyiság a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó bejelentésére nem kerül sor.
Az új kisadózó bejelentésére tehát 90 nap áll rendelkezésre, ha viszont erre nem kerül sor, akkor nem a határidő végével, hanem visszamenőlegesen, a bejelentett kisadózó tag halálát követő nappal szűnik meg az adóalanyiság.
Lényeges, hogy nem elegendő a kiesett tagot pótolni, a NAV felé a határidőn belül be is kell jelenteni azt, hogy ő vagy esetleg másik tag lesz a továbbiakban kisadózó. Figyelni kell arra is, hogy kisadózóként kizárólag olyan személy jelenthető be, aki a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vesz, de ezt nem munkaviszony keretében teszi.
A gyakorlatban félreértések forrása az, hogy a 90 napot honnan kell számítani. Mivel a hagyatéki eljárás elhúzódhat, a jogalkalmazók számára könnyebb helyzetet jelentene, ha a hagyatékátadó végzéstől kezdődne a határidő. Ilyen rendelkezést azonban a Katv. nem tartalmaz, az 5. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt egyetlen dátum a kisadózóként bejelentett tag halála, a 90 napos határidő így ettől indul.
Felmerült az a kérdés, hogy a 90 napos határidő jogvesztő-e. Ezzel kapcsolatosan ellentétes álláspontokkal lehetett találkozni. Az adóhatóság Pénzügyminisztériummal egyeztetett álláspontja – a Wolters Kluwer Hungary Kft. kiadásában Budapesten, 2021-ben megjelent Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) c. kiadvány 2.1.6.2. pontjának I) alpontjával egyezően – erre vonatkozóan az, hogy a Katv. 5. § (1) bekezdés e) pont szerinti 90 napos határidő nem tekinthető jogvesztő határidőnek, ezért annak elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának is helye lehet.
Kisadózó tag kilépése
A Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerint megszűnik az adóalanyiság a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó bejelentésére nem kerül sor.
Mivel a kisadózó tag halálával ellentétben a kilépés nem váratlanul felmerülő körülmény, hanem egy döntés eredménye, a jogalkotó ez esetben nem biztosít további időt az új kisadózó bejelentésére, annak legkésőbb a bejelentett egyetlen kisadózó tag kilépésének napját követő napon meg kell történnie.
Itt is ügyelni kell arra, hogy nem elegendő, ha új tag lép be az adózóba a kilépő helyett, ahhoz, hogy a kata-alanyiság fennmaradjon, a határidőn belül a kisadózókénti bejelentésnek is meg kell történnie.
Ezt az álláspontot képviselte a Kúria is a Kfv.V.35.193/2018/6. számon meghozott ítéletében.
A perbeli esetben az alperesi adóhatóság kifejtette, a tagváltozás cégbírósághoz történő bejelentése nem eredményezi azt, hogy a társaság új tagja automatikusan úgy kerül bejegyzésre az adóhatóság nyilvántartásába, mint a cég tevékenységében kisadózóként közreműködő tag. Az új tag kisadózói minőségét az adózónak a ‘T201T bejelentő- és változásbejelentő lapon az adóhatósághoz külön be kell jelentenie.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint ugyanis az adóhatóságnak először hiánypótlási felhívást kellett volna kiadnia, ami nem történt meg, ezért az új eljárásban az első fokon eljáró adóhatóságnak hiánypótlást kell kibocsátania.
A Kúria ítéletében kifejtette, hogy a jogalkotó a Katv. 5.§ (1) bekezdés f) pontjában előírta a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének időpontját, mely időpont meghatározása, mint a jogszabályban kifejezett jogalkotói akarat üresedne ki, és nem teljesülhetne akkor, ha hiánypótlásra kerülne sor. A „társaságból való kilépést követő nappal” időtartam rövid, egy napos időintervallum, amely nem tartható hiánypótlás esetén, mert annak – teljesítés érdekében – a további idő biztosítása a funkciója. A Katv. 5.§ (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során tehát a jogi szabályozás hiánypótlást nem engedélyez.
A Kúria szerint helytállóan rögzítette az alperes, hogy határozathozatali kötelezettsége a megszűnésről való tájékoztatás miatt van. Más szóval, ahogy a NAV kifejtette, a határozat deklaratív: az adóalanyiság megszűnése a törvény erejénél fogva bekövetkezik, az adóhatóság határozata csupán megállapítja azt.
Nem magánszemély tag belépése
A Katv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint a kata-alanyiság megszűnik a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz.
Amint arról már volt szó, betéti társaság és közkereseti társaság csak akkor lehet a tételes adó alanya, ha kizárólag magánszemély tagjai vannak. Ha tehát a tagok közé jogi személy vagy más természetes személynek nem minősülő jogalany lép be, tagsági jogviszonya keletkezésének napjával a cég kata-alanyisága megszűnik.
Átalakulás, egyesülés, szétválás
A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja szerint a kata-alanyiság megszűnik az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.
Lényeges, hogy önmagában az átalakulás, egyesülés, szétválás nem eredményezi az adózó kikerülését a tételes adó alól, csak az, ha annak eredményeként már nem teljesülnek a kata-alanyiságra előírt kritériumok, vagyis a vállalkozás immár nem a törvényben felsorolt formák valamelyikében működik (pl. a betéti társaság korlátolt felelősségű társasággá alakul át), vagy már nem kizárólag magánszemélyek a tagjai.
