Bejelentési buktatók a kapcsolt vállalkozásoknál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Esettanulmányunk hetedik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Az alábbiakban bemutatjuk a kapott információkat és a válaszokat is.

Jogszabályi előírás

A bejelentési kötelezettség tekintetében be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.

Kapott információk

Tehát meg kell vizsgálni a cégcsoporton belül a kapcsolt vállalkozások közötti első szerződéskötés időpontját, valamint a kapcsolt vállalkozási viszonyok megszűnését. Erre vonatkozóan adatokat kértünk be az esettanulmányban szereplő cégcsoporttól és a következő információkat kaptuk, és vizsgáltuk.

NAV felé történt bejelentések listája

ki/kit	„A”	„B”	„AA”	„AB”	„AAA”	„AAB”	„ABA”	„ABB”
„A”	–	–	2014. 07.01	2014. 07.01	–	–	–	–
„B”	–	–	2016. 02.01	–	–	–	–	–
„AA”	2014. 07.01	2016. 02.01	–	–	2015. 03.01	2015. 11.15	–	–
„AB”	2014. 07.01	–	–	–	–	–	2015. 10.02	2018. 03.10
„AAA”	–	–	2015. 03.01	–	–	–	–	–
„AAB”	–	–	2015. 11.15	–	–	–	–	–
„ABA”	–	–	–	2015. 10.02	–	–	–	–
„ABB”	–	–		2018. 03.10	–	–	–	–

A következő táblázat mutatja be azokat a cégeket, amelyek között szerződéses kapcsolat áll fenn, és kiderül a táblázatból az első szerződéskötés időpontja is. A cégcsoport állítása szerint a többi cég között nem került szerződés megkötésre. Az első szerződéskötéseket tartalmazó táblázat adatait összevetettük a fenti NAV bejelentéseket tartalmazó táblázattal és az eredményeket az utolsó oszlop mutatja be. Megállapítható, hogy csak a magyar felek kerültek bejelentésre, az osztrák cég bejelentése elmaradt.

Szerződő fél 1	Szerződő fél 2	Első szerződéskötés	Bejelentés teljesült?
„B”	„BB” osztrák	2016.01.02	„BB” osztrák céget nem jelentette be
„A”	„AA”	2014.07.01	igen, mindkét fél oldaláról
„A”	„AB”	2014.07.01	igen, mindkét fél oldaláról
„AAA”	„AA”	2015.03.01	igen, mindkét fél oldaláról
„AAB”	„AA”	2015.11.15	igen, mindkét fél oldaláról
„AA”	„B”	2016.02.01	igen, mindkét fél oldaláról
„ABA”	„AB”	2015.10.02	igen, mindkét fél oldaláról
„ABB”	„AB”	2018.03.10	igen, mindkét fél oldaláról

Mivel a vizsgálat tárgyát a 2017-től napjainkig terjedő időszak képezi, a fenti táblázat mellé bekértük ezen időszak kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteit tartalmazó adatokat, és az alábbiakat kaptuk. Látható, hogy ügylet nemcsak azon cégek között valósult meg, amelyek között szerződéskötés történt (a fenti táblázat szerint). Látható az a félreértelmezés, mely szerint csak az írásos szerződések képezik a bejelentési kötelezettség alapját. Ez nem igaz, mivel a szóbeli megállapodás is szerződés, tehát gyakorlatilag bármilyen jellegű üzleti kapcsolat már bejelentési kötelezettséget keletkeztet.

Az alábbi táblázat utolsó oszlopában már vizsgálat alá vetettük az ügyletek miatti bejelentési kötelezettség teljesítését is (a NAV bejelentéseket tartalmazó táblázat alapján).

Szerződő fél 1	Szerződő fél 2	Tranzakció neve	Ügyleti érték eFt (2017)	Ügyleti érték eFt (2018)	Ügyleti érték eFt (2019 terv)	Bejelentés teljesült?
„XY” mag.	„B”	tagi kölcsön	497	332	210	nem, „B” nem jelentette be a magánszemélyt
„B”	„BB” osztrák	áru eladás	27 000	38 000	49 000	nem, lásd fenti táblázat
„A”	„AA”	menedzsment szolgáltatás	75 000	82 000	93 000	igen, mindkét fél részéről
„A”	„AB”	menedzsment szolgáltatás	36 000	41 000	50 000	igen, mindkét fél részéről
„XZ”-né mag.	„ZA”	ingatlan bérbeadás	5 000	5 000	5 000	nem, „ZA” nem jelentette be a magánszemélyt
„XZ” mag.	„ZA”	szerver apport	6 000	–	–	nem, „ZA” nem jelentette be a magánszemélyt
„ZA”	„A”	szerver szolgáltatás	19 000	22 000	28 000	nem, egyik fél részéről sem
„ZA”	„B”	szerver szolgáltatás	8 000	11 000	15 000	nem, egyik fél részéről sem
„AAA”	„AA”	alkatrész eladás	62 000	68 000	41 000	igen, mindkét fél részéről
„AAB”	„AA”	bérmunka szolgáltatás	18 000	72 000	85 000	igen, mindkét fél részéről
„AAA”	„AAA” szlovák telephely	eszköz bérbeadás	7 500	12 000	–	nem, „AAA” nem jelentette be a telephelyet
„AA”	„B”	termék értékesítés	675 000	782 000	974 000	igen, mindkét fél részéről
„A”	„XY” mag.	osztalék	–	63 000	–	nem bejelentés köteles az osztalék fizetése
„ABA”	„AB”	alapanyag eladás	118 000	136 000	158 000	igen, mindkét fél részéről
„ABB”	„AB”	mezőgazdasági szolgáltatás	–	36 000	419 000	igen, mindkét fél részéről
„ABA”	„ABAA” horvát	termék értékesítés	12 000	16 000	18 000	„ABA” nem jelentette be az „ABAA” horvát céget
„KA”	„A”	marketing szolgáltatás	29 000	32 000	34 000	nem, egyik fél részéről sem
„A”	„WW” alapítvány	termék értékesítés	2 000	98 000	51 000	nem, egyik fél részéről sem
„YL” ev	„AB”	tárgyi eszköz eladás	62 000	–	–	nem, egyik fél részéről sem
„A”	„B”	kölcsön	10 800	10 800	10 800	nem, egyik fél részéről sem

A hiányosságok egyik tipikus esete, hogy nem történt meg a magánszemélyek bejelentése kapcsolt vállalkozásként, a külföldi vállalkozások bejelentése kapcsolt vállalkozásként.

Összes hiányzó bejelentés: 18 db (külön-külön számítva a bejelentéssel érintett entitásokat).

A cégcsoportnál még az „YL” egyéni vállalkozás esetében kijelentési kötelezettség is keletkezett (2017.12.31-én megszűnt a kapcsolt viszony), ami nem került teljesítésre.

Egy alkalommal pedig helytelen bejelentés született, mert „ABB” 2018.03.10-ével került bejelentésre „AB”-nél és fordítva, de „ABB” csak 2018.10.01-től vált kapcsolt vállalkozásává „AB”-nek, tehát itt mindkét félnél javítani szükséges a bejelentést.

Vizsgálandó továbbá a készpénzes csoporton belüli fizetések és az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítése is, melyre esettanulmányunk nem tér ki.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy minden egyes elmulasztott vagy határidőn túli bejelentés 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.

Az első rész itt olvasható, a második rész itt olvasható,a harmadik rész itt olvasható, a negyedik rész itt olvasható, az ötödik rész itt olvasható, a hatodik rész itt olvasható.

A szerző, Lakatos Zsuzsanna a  Tax Revolutions Kft. ügyveztője.

---