Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Korán legerősebb gazdasági jellegű tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek a Koránnak megfelelő bankügyletek, csak azoknak is meg kell felelniük a szigorú vallási előírásoknak. Az öröklésnél az apai ág és a férfiak előnyben részesülnek. A Koránról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló sorozatunk befejező része következik.
„… hagyjatok fel azzal, ami az uzsorából maradt, ha hívők vagytok. Ha nem teszitek, magatok ellen hívjátok Allah és az Ő Prófétájának háborúját.”
(Korán 2:278-279.)
Mint a vallásoknál általában, az iszlám vallás is tartalmaz a hívők számára tiltásokat, és vannak megengedett, elfogadott dolgok, cselekedetek. Ezt a HALAL-HARAM szópárral fejezik ki (ez lényegében megfelel a zsidóknál ismert KÓSER-TRÉFLI tartalomnak).
A HALAL jelenti a megengedett, az iszlám szerint elfogadott dolgokat, a HARAM a vallási előírásokkal ellentétes, tiltott dolgokat. HARAM a kamat, az uzsora, a szerencsejáték, a kábítószer-fogyasztás, a muszlim hittestvérek becsapása (stb.), HALAL például a Korán előírásainak megfelelő bankügylet vagy az alamizsnálkodás (szadaka).
A Korán nem tiltja, sokkal inkább dicséri a földi örömöket, azok élvezete megengedett, HALAL.
| 3:14. Megszépíttetett az embereknek szeretete az asszonyoktól származó élvezeteknek, utódoknak, halmokba halmozott aranynak, ezüstnek, billogzott lónak, jószágnak, és földnek. Ezek az Evilági élet gyönyörei, de Allah! Nála az igazi viszonzás. |
A vagyongyűjtés, a gazdagság, az élvezetek tehát jó dolog itt e földön (szemben az Újszövetség hitelvével), de a Korán ennél is fontosabbnak tartja a túlvilági örömöket
A Koránról szóló cikksorozatunk befejező részében a magyarországi iszlám műemlékekből mutatunk be néhány példát.
Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsett
Mohamed és a zsidók
Mohamed korában Mekkában és Medinában is éltek keresztények és zsidók. Mekkában inkább keresztények, Medinában zsidók.
Mohamed törzse kereskedelemmel foglalkozott, így mi sem természetesebb, hogy medinai tartózkodása alatt a tevékenységéhez kölcsönt kért a zsidóktól (akik a pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak).
A kölcsön feltételéül igen magas kamatot kértek Mohamedtől, ami mélységesen felháborította. Mohamed a zsidókat és a keresztényeket is a testvéreinek tekintette, mivel az arabok is Ábrahám leszármazottai (Izmael ágán), illetve a zsidók is (Izsák ágán).
A Biblia tiltja a testvérektől a kamat kérését, ezt Mózes két törvénykönyvében is megfogalmazza:
|
Kiv 22,24 Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle kamatot. MTörv 23,20-21 Testvérednek ne adj kamatra sem pénzt, sem élelmet, sem egyebet, amit kamatra szokás kölcsönözni. Az idegentől kérhetsz kamatot, de testvéredtől ne fogadj el kamatot, s az Úr, a te Istened megáldja kezed minden munkáját azon a földön, amelyre bevonulsz, hogy birtokodba vedd. |
(A bibliai tiltással korábban több írásban is foglalkoztunk. A tiltást a kereszténység is magáévá tette a középkorban, a kamatra kölcsönzőknek vezekelniük kellett, de előfordultak emiatt kivégzések is. A feudalizmus kapitalizmusba való átmenetéhez ennek a tiltásnak a feloldására is szükség volt, amiben jelentős szerepük volt a templomosoknak (róluk a későbbiekben lesz szó), vagy később a nagy bankárcsaládoknak (Mediciek, Fuggerek stb. – velük már több írásunk is foglalkozott).)
Mohamed felháborodásának végzetes következményei voltak a zsidókra és a keresztényekre, elüldözték őket Mekka ás Medina városaiból, nem muszlim hitűek ma sem tehetik be lábukat ezekbe a városokba.
Jakováli Hasszán pasa dzsámija és minaretje, Pécs
A kamat, az uzsora tiltása a Koránban
A kamat és az uzsora tiltása a Koránban is szerepel, de előtte a kölcsönre vonatkozó ayát ismerjük meg (ez egyébként a Korán leghosszabb ayája!):
| 2:282. Ó, kik hisznek! Ha adósságba estek egy véges ideig, jegyezzétek fel azt. Írja (ezt) közöttetek egy írástudó Igazsággal. Nem tagadhatja meg az írástudó, hogy írjon, ahogy Allah tanította, hát írjon. Diktáljon az, aki tartozik és őrizkedjen Allahtól, Urától, s ne ferdítsen azon semmit. Ha az, aki tartozik háborodott, vagy gyenge, vagy nem képes diktálni, akkor diktáljon kezese Igazsággal. Hívjatok rá két tanút férfiaitok közül, de ha nem lenne két férfiú, akkor egy férfit és két nőt, kiknek tanúságába beleegyeztek. Ha egyikük megtévedne, másikuk eszébe juttatja. Nem tagadhatják meg a tanúk, ha hívják őket. Ne vonakodjatok feljegyezni kicsit, vagy nagyot és hozzá a terminust. Ez méltányosabb Allah színe előtt, hitelesebb tanúságtételre és legméltóbb arra, hogy ne kétkedjetek. Hacsak a helyszínen nem köttetik üzlet közöttetek, mert az nem vétek számotokra, ha nem jegyzitek fel. Hozzatok tanúkat, ha szerződtök, és ne essen sérelem se írástudón, se tanún. Ha mégis ezt tennétek (sérelem), az becstelenség részetekről. Őrizkedjetek Allahtól és Allah tanít tietek. Allah Mindenek Tudója. |
Tehát a kölcsönzés nem tiltott a Korán szerint, de azt írásban is dokumentálni kell. Kevés olyan dolog van, amelynek a Korán szerint az írásban való rögzítése is szükséges, a kölcsön viszont az!
Adósság ügyekben, ha tanúskodnak, egy férfi szava két nő szavával egyenlő. Más ügyekben a férfi és női szavazat egyenlőnek számít (pl. általános népszavazás, vagy bíróság előtti tanúskodás). A hittudósok szerint a Korán határozott instrukciót ad, de figyelembe veszi a nők kísértésbe esését, ha pénzügyekről van szó. (A Korán hol előnyben részesíti a nőket (például a hozománnyal kapcsolatban), hol hátrányt szenvednek el a férfiakkal szemben (például az előbbi esetben, vagy öröklésnél). A hittudósok szerint ezek kiegyenlítik egymást, így sem a férfiak, sem a nők összességében nincsenek előnyösebb helyzetben az iszlám vallásban.)
Az uzsora tiltása a Koránban több helyen is megjelenik. Az uzsorásoknak a Pokol lesz a büntetésük. A tisztességes, kereskedelmi jellegű kölcsönzés megengedett (HALAL), a kamatszedés tiltott.
Kiemeli a Korán, hogy üdvös dolog a megszorult adós adósságának (egy részének) az elengedése, a szadaka Allahnak tetsző cselekedet.
|
2:275. Akik elnyelik az uzsoorát nem állnak meg, csak úgy, ahogy az áll, akit a Sátán hajtott őrületbe érintésével. Ez hát, miáltal mondják: „A kereskedés olyan, mint az uzsora.”. Megengedte (Halal) Allah a kereskedést és megtiltotta (Haram) az uzsorát. Akihez elér Ura intése és véget vet (az uzsorának), annak múltja elnézetik, és dolga Allahra tartozik. De ki visszatér (az uzsorához), azok a Pokol követői, amiben ők mindörökkön lesznek. 2:276. Hitvánnyá teszi Allah az uzsorát és gyarapítja a Szadakát (adományt). Allah nem szereti a tagadókat és bűnösöket. 2:280. Ha adósotokat nehézség sújtja, várjatok, míg jobbra fordul neki. Ha adományt adtok, jobb nektek, bár tudnátok. 30:39. Mit uzsoraként kiadtok, hogy kamatozzék az emberek vagyonában, az nem kamatozik Allahnál. Mit Zakatként adtok, hogy Allah Színét akarjátok vele, hát ezek ők, a sokszoros nyertesek. 3:130. Ó, kik hisznek! Ne nyeljétek el az uzsorát, többet és többet! Őrizkedjetek Allahtól, hátha tán boldogultok. |
Malkocs bég dzsámija, Siklós
A kamat jellemzői Mihálffy Balázs kommentárja szerint:
„– Idő, vagy levegő eladása. Az iszlámban minden kereskedelmi szerződésnek kell, hogy legyen tárgya. Ha kölcsön adom a pénzemet valakinek egy időre és a lejárat után visszakérem a pénzemet, plusz kamatot, akkor mi volt az eladás tárgya? Ebben az esetben az időt, vagy levegőt adtam el, ami nem az enyém. Ez HARAM.
– A pénznek magának az eladása. A pénz az áru, vagy szolgáltatás jelképe. A valós kereskedelemben valós árukat és szolgáltatásokat adunk-veszünk. Ha valaki jelképeket árul csak azért, hogy manipulálja a piacot, bűnt követ el.
– Az uzsora, vagy kamat krematisztika, ahol »pénz csinál pénzt« és nem az áru, vagy szolgáltatás csinál pénzt. Ez spekuláció.”
Modern kifejezésekkel: az iszlám nem fogadja el a pénz időértékét, és az infláció kamatszedéssel való kompenzálását sem.
Az uzsora, a kamat szedése az egyetlen olyan tiltott gazdasági tevékenység, amelyért Allah és küldötte akár háborút is indíthat:
|
2:278. Ó, kik hisznek! Őrizkedjetek Allahtól és hagyjatok fel azzal, ami az uzsorából maradt, ha hívők vagytok. 2:279. Ha nem teszitek, magatok ellen hívjátok Allah és az Ő Prófétájának háborúját. De ha megbánjátok, akkor tőkétek jár nektek. Ne bánjatok méltánytalanul és veletek sem fognak méltánytalanul bánni. |
Iszlám bankolás
Kérdés, hogy ilyen erős tiltó szabályok mellett, lehetséges-e az az iszlám világban a megfelelő (HALAL) banki tevékenység, illetve mit tegyen az a muszlim, aki nem iszlám országban él, és például lakásvásárláshoz vagy üzleti tevékenységhez kénytelen hitelt felvenni, kamatot fizetni, vagy megtakarításait (például biztonsági okokból) bankban helyezi el, amiért kamatot kap.
Mindegyik esetre van megoldás!
Az iszlám világban is működnek bankok, ugyanakkor, ha a Korán előírásainak megfelelően folytatják a betétgyűjtési és hitelezési tevékenységüket, akkor ezt olyan formában kell megtenniük, amely mellett a betételhelyező is kockázatot vállal, illetve a hitelt felvevőtől kamatot nem kérhetnek, de részesedhet a bank a hitel segítségével elért nyereségen.
Malkocs bég dzsámija, belső tér, Siklós
Az iszlám jog (saria) a következő elvek betartását emeli ki a pénzügyi-finanszírozási ügyeleteknél:
Jó néhány olyan együttműködési formát ismernek az iszlám világban, amelyek a hitelveknek megfelelőek (HALAL). Ezek közül a bankügyletekre az úgynevezett mudarabah ügyletek a leginkább megfelelőek. Az egyes ügylettípusokat a cikk függelékében mutatjuk be.
A nem iszlám államban élők esetében a banki tevékenységnél a kamat fizetése vagy jóváírása kényszer (az adott helyzet kényszere) alapján történik, így azt tolerálja az iszlám, viszont a kapott kamatot ebben az esetben jótékonykodásra (szadaka) kell felhasználni, nem elfogadható, hogy azt saját célra, illetve zakát (kötelező adomány) fizetésére használják fel.
Ahhoz, hogy egy tiltott dolog megengedetté váljon, valós, nem pedig vélt vagy a tiltottság kijátszásához ürügyként szolgáló szükséghelyzetnek kell fennállnia. Erre egy ismert példa a a Korán disznóhús-fogyasztásával kapcsolatos tiltó és megengedő ayája:
| 5:3. Megtiltatott nektek a dög, a vér, a disznóhús, és ami nem Allahnak szentelt. (Megtiltatott) a fojtott, az agyonütött, a lezuhant, a ledöfött, és amit ragadozó evett, kivéve, ha elvégzitek rajtuk az előírt vágást. … De akit éhsége kényszerít és nem belső szándéka visz a bűnbe, (annak számára) Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes. |
Dzsámiból átalakított katolikus templom (Ali pasa dzsámija – Szent Rókus templom), Szigetvár
Öröklés
A Korán az örökösödési jog elveit nagyvonalakban ismerteti. A muszlim jogászok tanulmányokat készítettek erről a tárgykörről, ezek alapján alakult ki a joggyakorlat. A legfontosabb elvek a következők:
– A végrendeleti vagyonmegosztás csak a tulajdon egyharmadára terjed ki.
– A vagyonmegosztás, csak a kötelezettségek és tartozások (beleértve a temetési költségeket) kifizetése után történhet meg.
– Nem hagyható az örökség (végrendeletileg) olyan örökösre, aki a Korán elrendelésében szereplő felosztási körben szerepel.
– Az örökségben részesülők körének meghatározásánál elsődleges a gyermekekről és a szülőkről való gondoskodás, illetve az apai ág előnyben részesítése.
– Általában a férfi kétszer annyit kap az örökrészből, mint a nő. (A nőnek házasságkötéskor hozomány jár, az örökösödésnél pedig a férfinek jár dupla rész. A kettő kiegyenlíti egymást.)
– Az árván maradottak megrövidítőit a Korán a Pokol fenyegetésével bünteti.
A részletező szabályok a Korán 4. szúrájának (Asszonyok) 4:7-12. és 4:176. ayáiban találhatóak:
|
4:7. A férfiaknak rész jár abból mit a szülők és a legközelebbi rokonok hagytak. A nőknek rész jár abból, mit a szülők és a legközelebbi rokonok hagytak. Van, hol kevés, van, hol több, a részesedés jár. 4:8. Ha jelen vannak a vagyonmegosztáson további rokonok, árvák, szegények, gondoskodjatok róluk ebből és szóljatok hozzájuk illő szót. 4:9. Aggódjanak azok, kik gyenge utódot hagytak maguk mögött és féltsék őket. Őrizkedjenek Allahtól és szóljanak becsületes szót. 4:10. Akik elnyelik az árvák vagyonát bűnösen, azok a hasukban tüzet nyelnek el és ők a Pokol lángjain perzselődnek. 4:11. Előírja nektek Allah (a gondoskodást) gyermekeitekről. A fiú szerencséje (részesedése), mint két lányé. Ha csak lányok és többen vannak kettőnél, övék az örökség kétharmada. Ha csak egy lány, akkor övé a fél rész. Minden egyes szülőjének (az elhunytnak) hatodrész jár abból, mi megmaradt, ha hátrahagyott gyermeket. Ha nincs gyermeke és szülei az örökösök, akkor az anyának egyharmad jár. Ha (az elhunytnak) vannak testvérei, az anyának hatodrész jár, mi marad abból, mit örökül hagynak a javakból, vagy adósságból. Szüleitek és gyermekeitek; nem tudjátok melyikük áll közelebb hozzátok, hogy előnyhöz juttassátok (valamelyiküket). Ez Allah rendelkezése. Mert bizony. Allah a Mindentudó, a Bölcs. 4:12. Nektek fele jár annak, amit hátrahagy feleségetek, ha nincs nekik gyermekük. Ha van gyermekük, akkor negyedrész jár nektek abból, mi marad abból, mit örökül hagytak a javakból és adósságból. A feleségeknek egynegyed jár abból, mit ti hátrahagytok, ha nincs gyermeketek. Ha van gyermeketek, akkor feleségeteknek nyolcadrész jár, mi marad abból, mit örökül hagytok a javakból és adósságból. Ha a férfi, vagy nő után kérdéses (ki) az örökös (mert nincs felmenő, vagy egyenes ági leszármazott), de van fivére, vagy nővére, akkor mindegyiknek közülük hatodrész jár. Ha ők kettőnél többen vannak, akkor osztozzanak az egyharmadban, mi marad abból, mit örökül hagynak a javakból és adósságból, hogy ne érje őket kár. Az elrendelés Allahtól való. Allah a Mindentudó, az Irgalmas. 4:176. Rendeletedet várják. Mondd: „Allah rendelkezik azoknak, kik nem hagynak hátra se felmenőt, se leszármazottat (Kalala). Ha egy ember meghal és nincs gyermeke, de van nővére, akkor őt az örökség fele illeti meg. (Ha az elhunyt nő volt, akkor) a bátyja az örökös, ha nem volt a nőnek gyereke. Ha két nővér (az örökös), akkor övék a kétharmad abból, mit (az elhunyt) hátrahagyott. Ha a testvérek férfiak és nők, a férfinak része annyi, mint két nőé. Kinyilvánítja nektek Allah, hogy ne tévedjetek el. Allah a Mindentudó. |
Dzsámiból átalakított katolikus templom (Ali pasa dzsámija – Szent Rókus templom), belső tér, Szigetvár
Irodalom:
Abu-l-A Maududi: Az iszlám alapelvei (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)
Abu-l-A’la Maududi: Az iszlám életmód (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)
Balázs Judit: Új arab világ születik?
Frankopan, Peter: Selyemutak – Egy új világtörténet (Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 81-98 pp.)
Hamvas Gábor: Iszlám Bankok
Korán (Mihálffy Balázs (Abdel Rahman Mihálffy) fordítása és kommentárjai), illetve egy másik változatban
Korán (Simon Róbert fordítása) (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
Pálfi Gergő: Iszlám finanszírozás a pénzügyi piacokon (Fordulat11. (2010. tél))
Simon Róbert: A Korán világa (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
Varga, József: Az iszlám bankrendszer szerepe a pénzügyi stabilitás helyreállításában In: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására közleményei, (4) 1. pp. 121-132. (2012)
Király fürdő, Budapest
Függelék: Az Islamic Banking Branch által kialakítandó termékek, azok meghatározásai (Mihálffy Balázs Korán fordításának 2. (Tehén) szúrájához írt függelékének részlete)
Bankbetét, letét (Al-wadiah):
Iszlám banki betét, mely lehet folyószámlán, megtakarítási számlán, lekötött formában. A bank által kötött szerződés lehetővé teszi, hogy a betétesek pénzét a pénzintézet az üzleti életben fektesse be. Ha profit termelődik, ez a betétek összegének arányában oszlik meg, az al-wadiah ügyletben a pénzintézet a betétes ügynökeként jár el, teljes szabadsággal és előzetes konzultáció nélkül használhatja a betétes pénzét.
Tőke-szolgáltatás közös befektetés (Mudarabah):
Ez egy olyan ügylet, amelynek révén egy személy egy vállalkozás számára tőkét, egy másik pedig üzleti készségét, szolgálatát fekteti be. A tőkét nyújtó személy a szahibul mal, a készséget adó pedig a mudarib (vállalkozó).
A tőkét befektető és a vállalkozó a nyereséget/veszteséget az előre megállapodott arányban osztják meg egymás között. A mudarabah ügyletben lekötött betétet vagy befektetési tőkét a pénzintézet újra befektetheti (revolving), ekkor a pénzintézet válik mudaribbá (vállalkozóvá) és azok az ügyfelek, akik a pénzüket befektetik a pénzintézetnél, válnak száhibul mallá, azaz tőketulajdonossá. Ha profit képződik, akkor az a sahibul mal és a mudarib között az előre megállapodott arányban oszlik meg. A mudarabah pénzügyi tranzakció egy másik változata a „Bai Biszaman Ajil” (BBA), azaz előre kialkudott áron történő ügylet. Ez az áruk értékesítését jelenti (általában áruk és eszközök) a pénzintézet által az ügyfél felé egy kölcsönösen elfogadott haszonkulcs alapján, olyan áron, melyet a felek előre elfogadtak. Az ellenértéket részletekben is kompenzálhatja az ügyfél, meghatározott terminusok alapján. Mivel a pénzintézet az eladás előtt az áruk jog szerinti címzettje, tulajdonosa és részt vesz az adásvételben, ezért az ebből származó nyeresége valódi szolgáltatás, mely minimális kockázattal jár.
A mudarabah ügyletben az ár, egyéb költségek, a pénzintézet nyeresége, haszonkulcsa, fel vannak tüntetve az értékesítési megállapodásban. Az Islamic Bankin Branch, amely részt vesz a mudarabah ügyletben tudja, hogy ez nem mindig „tisztán pénzügyi” tranzakció. Inkább arról van szó, hogy a kölcsönt felvevő vállalkozó likviditást kap a banktól, ami magában foglalja az ingatlanvagyon átvételét, és mint ilyen egy előre meghatározott pozitív hozamot tesz lehetővé.
Minden fél közös tőke és szolgáltatás ügylete (Musharakah):
Ebben az ügyletben kettő, vagy több fél tőkét biztosít egy ügylethez, melynek nyereségét, vagy veszteségét a bevitt tőke arányában osztják fel. Nem feltétel, hogy minden fél részt vegyen az ügylet közvetlen menedzsmentjében. Ebben a tekintetben lehetnek aktív, vagy „csendes” résztvevők. A csendes résztvevők az ügyletben felléphetnek, mint felügyelők, akik instrukciókat adhatnak az aktív menedzsmentnek az üzlet hatékonyabb bonyolításához, mindenbe betekintésük van és lekövethetik az ügylet menetét, az aktív menedzsmentben résztvevők az osztalékon túl havi fizetésre is jogosultak. Az Islamic Bankig Branch a musharakah ügyletben a törzstőkéjével, ill. annak részével vehet részt. A musharakah szó azt is jelöli, hogy „társasági” üzletről beszélünk, amely társulásban, vagy társaságban befektetett pénz esetén az Islamic Banking Branch joga, hogy profittal számoljon. A saria szerint ez a bevétel nem számít kamatnak, így az Islamic Banking Branchet megilleti. A profit a musharakah ügyletben is csak reális üzletből származhat, és nem képződhet kölcsönből, vagy uzsorából. Tehát a saria ezt a bevételt lehetővé teszi. Mivel a musharakah hatalmas törzstőkék akkumulációját, ezért kiváló módszer a nagy üzletek megvalósítására. Ehhez hasonlatos vállalati szinten a részvénytársasági forma, ahol a résztvevők a részvényeik értékarányában részesednek.
Rudas fürdő belső tere, Budapest
Előre rögzített haszonnal történő értékesítés (murabahah):
A murabahah ügyletben az Islamic Banking Branch a vevő, vagy kliens megbízásából árut, vagy ingatlant vesz, majd azt egy előre kialkudott profittal növelve eladja a vevőnek. Ez nem kamat alapú ügylet, hiszen a pénzintézet nem ad kölcsönt az ügyfélnek, csupán a saját profitjával megemelt áron árut ad el a vevőnek. A vevő a megállapodás értelmében fizethet egy összegben, vagy részletben, ebben az értelemben a murabahah hasonlatos az előzőekben tárgyalt „Bai Biszemen Ajil” konstrukcióval. A Islamic Banking Branch nem egy bizonytalan eseményt finanszíroz meg, hanem egy kézzel fogható cikket, amelynek piaci ára van. A profit kalkulációjának alapja mindig maga az áru értéke, míg a tiltott tranzakciókban a meghitelezett, vagy kölcsönzött tőke nagysága képezi a profit kiszámításának bázisát. Amikor a tőke áruvá alakul át, a finanszírozó feladta tőkéjének likviditását, mely ettől kezdve az áruban megtestesült kockázattá alakult át. Ilyen kockázat pl. a piaci értékingadozás, vagy az áru fizikai károsodása, megsemmisülése, stb. A vevő kockázata az, hogy a bank milyen áron veszi meg és adja tovább az árut, a finanszírozóé, pedig, hogy milyen a vevő jövőbeni fizetési magatartása, körülménye. A finanszírozó a saját hasznát nem kalkulálhatja a saria értelmében a hitel visszafizetése futamidejének függvényében, ezért a kockázatokat mérlegeli, és az képezi a profit számítás alapját.
Előre rögzített haszonnal történő vásárlás (Tawarruq):
Ez fordítottja az előző, murabahah konstrukciónak. Az Islamic Banking Branch egy harmadik féltől vagyontárgyat vásárol, majd ezt ügyfelének halasztott fizetéssel eladja. Az ügyfél mihelyt a vagyontárgy rendelkezési jogát az Islamic Banking Branchtől megkapja, eladja azt egy negyedik félnek, akitől az ellenértéket megkapja és törleszt a banknak. Ebben a tranzakcióban az ügyfél azonnal likvid tőkéhez jut a vagyontárgy eladásakor, ugyanakkor később áll fenn a törlesztési kötelezettsége az Islamic Banking Branch felé, aki mindezért saját hasznát felszámolja.
Előre kialkudott áron történő ügylet (Bai Biszaman Ajil):
Ebben az ügyletben az Islamic Banking Branch árut, vagy ingatlant ad el egy vevőnek előre kialkudott feltételekkel, ütemezésben, többnyire részletfizetés mellett. A tranzakció során a vevő/ügyfél azonnal hozzájut az áruhoz, viszont az ő fizetési kötelezettsége késleltetve áll be részletekben, vagy egy összegben. Ez a forma azoknak hasznos, akiknek nem áll rendelkezésre a beszerzés idejében likvid forrás.
Elővásárlás (Bai Szalam):
Az Islamic Banking Branch olyan feltétellel vásárol az eladótól, ahol a pénzintézet előre fizet egy áruért, melyet később kap meg. Mivel az eladó előre kapja meg az áru árát, így képes kedvezőbb áron beszerezni alapanyagait, saját termelését finanszírozni, így a hitelt felvevő ebben az ügyletben a kedvező időben történő saját beszerzéseinek során képes profitot realizálni, hiszen az Islamic Banking Branch-tól ennél magasabb árat kapott, azaz azt az árat, ami majd az áruátadás idejében lesz aktuális.
Az Islamic Banking Branch az előrefizetésre és az áru átvételére szerződik egyidejűleg, ezzel a regionális hitelezés esetén egy árufajta monopol birtokosává válhat, ahol ettől kezdve a piaci ár az ő kezében van.
Veli bej fürdőjének (Császár fürdő) belső tere, Budapest
Bérlet, vagy lízing (Ijarah):
Az áru tulajdonosa fizetés fejében áruját bérbe adja használatra egy másik személynek, ő a bérlő, vagy bérbe vevő. Ebben az ügyletben csak két résztevő lehetséges, a bérbeadó és a bérbevevő. A bérbeadás kötelező elemei a bérlet időtartama, a bérlet díja, valamint esedékessége. Ebben a tranzakcióban a bérbevevő szabadon élvezheti, sőt hasznot is húzhat a bérlet tárgyából anélkül, hogy annak teljes értékét kifizetné. Az ijarah során az áru tulajdonjoga nem változik, az mindig a bérbeadót illeti meg. A bérbeadó aláírathat a bérbevevővel az áru használatára vonatkozó protokollt, a legcélszerűbb azonban, hogy mindkettőjük nevében az árura biztosítást kötnek a nem várt jogi következmények elkerülése
érdekében.
Tulajdonná alakuló bérlet (Ijarah Muntahia Bitamallik, egyéb neveken: bai al- tajiri, Ijarah summa albai, Kiraa waqtina):
Alapja egy bérleti-adásvételi szerződés. Ebben az ügyletben a bérbeadó egy megadott időszakra bérbe adja az ügylet tárgyát, melyet a lejárati idő után felkínál megvételre a bérbe vevőnek. A bérleti időtartama alatt a tárgy tulajdonjoga mindvégig a bérbeadóé, mely csak akkor száll át a bérbevevőre, ha a futamidő lejárta után, vagy alatta a tárgyat meg nem vásárolja. Amennyiben a bérbevevő megvásárolja a tárgyat, ezt külön szerződésben kell rögzíteni, bérleti és adásvételi témakör nem szerepelhet egy szerződésen belül. Azonban a bérbeadónak van lehetősége ajándékba (hiba) adni a tárgyat, melyet ajándékozási szerződésben kell rögzíteni (aqd al-hiba).
Szolgálatteljesítési ügylet (Ujra):
A szerződés két fél között jön létre: szolgálatot ellátó és szolgálatot kapó között, ahol a szolgálat fejében fizetni kell. A szerződésben specifikálni kell a szolgáltatást, annak időtartamát és annak díját, az Islamic Banking Branch köthet ilyen szerződést akkor, ha szolgáltatást végez személynek, vagy intézménynek (pl. outsourcing).
Ingyenes kölcsön (Al-qardul Haszan):
Szegények, szűkölködők számára adható egy meghatározott időszakra. A saria tiltja a kamatot és bármely előnyt, melyet kölcsön fejében szednek, ellenben bátorít Al-qardul Haszan adására a szegényeknek azért, hogy bajaikat megoldják. A társadalomban, melyben élünk ellenszolgáltatás nélkül kell, hogy másokon segítsünk, ezen ügylet célja ez. Az ügylet futamidejének lejárta után a kölcsönt felvevőnek vissza kell adnia a tőkét, ezen felül a kölcsönt felvevő nem számíthat fel semmi egyéb költséget, díjat. Amennyiben a kölcsönt felvevő a gesztust értékelve valamilyen adományt, ajándékot ad a kölcsöntadónak, azt elfogadhatja. Az Al-qardul Haszan egyedüli viszonzása Allahtól várható, az Islamic Banking Branch jogában áll ilyen kölcsönt adni a rászorulóknak, az egyedüli díj, amit ebben az esetben felszámolhat, az az adminisztrációs költségek, nyilvántartás, stb.
Megbízás (wakalah):
Alapja egy szerződés a megbízó (muwakkil) és a megbízott (wakil) között. Ennek során a megbízott valamilyen feladatot vállal el a megbízó megbízásából egy előre megállapodott fizetés fejében, mely megállapodás megkötésekor mindkét félnek szavatolnia kell azt, hogy képesek feladatuk ellátására. Amennyiben ezt bizonyítják, ugyanakkor elmúltak 15 évesek és épelméjűek, akkor wakalah szerződést köthetnek. A megbízott, ha felvállalja, teljes felelősséggel tartozik a megbízó által rögzített feladat ellátására és minden okozott kárért számon kérhető. Islamic Banking Branch vállalhat megbízói és megbízotti feladatot egyaránt, ugyanakkor a wakalah szerződés érvénytelenné válik, ha kamat, vagy tisztességtelen haszonszerzés szolgálatában áll.
Zálog (Ar-rahnu):
Az ügyletben a kölcsönt felvevő saját tárgyát, áruját, ingatlanját, ingóságát, aranyát, ékszerét, egyéb vagyontárgyát adja biztosítékul a hitel, vagy kölcsön fejében, melyet az Islamic Banking Branchtől kap. Az Islamic Banking Branchnek nem célja, hogy a vevő által adott hiteles zálog nélkül a fentiekben más felsorolt ügyletek közül a murabahah, bai istisna, vagy qardul haszan tranzakciókban részt vegyen, mert számára kiemelkedő kockázatot jelentene. Ha ezen eszközzel nem élne, a kölcsönök visszafizetésére nem állna rendelkezésre semmilyen kényszer. Egy értékes zálog biztosíték az Islamic Banking Branch számára arra az esetre, ha bármi történne ügyfele időbeni fizetési kötelezettségének elmaradásakor. A szerződés két résztvevője: zálogkötelezett és a zálogjogosult. Amennyiben az adós nem képes időben visszafizetni tartozását, az Islamic Banking Branch jogában áll piacon harmadik személynek értékesíteni a zálogot és ebből a felé fennálló kötelezettséget rendezni. Ha a köteles rész megtérítése után fennmarad összeg, az az adóst, azaz a zálogkötelezettet illeti.
Gül Baba szobra és türbéje (síremléke) Budapesten
Garancia (kafala):
Szintén a zálog egy fajtája. Az Islamic Banking Branch akkor ad al-qardul haszant, vagy kölcsönt, ha annak visszafizetését valaki garantálja, jelen esetben a kezes, vagy garanciaadó. Amennyiben a kölcsönt felvevő nem képes időre teljesíteni fizetési kötelezettségét, a garanciaadónak, kezesnek kell ezt helyette megtennie. Így a kafala biztosítékként működik egy érdekeltség számára a kiadott kölcsönök fejében. Ha a kölcsönt felvevő nincs abban a helyzetben, hogy garanciát adjon, kezese saját fedezetével felel érte.
Vevő helyetti teljesítés (bai istisna):
Az Islamic Banking Branch felvehet rendeléseket épületek létesítésére, áruk legyártására egy vevő számára. Az épületeket, vagy az árukat a gyártás után, a későbbiekben profittal adja el a vevőnek, azaz a vevő gyakorlatilag hitelt kap, amely hitelt egy meghatározott futamidőn belül törleszti. Amennyiben az Islamic Banking Branch elfogadja a megbízást, egy olyan egyezményt állít össze, melyben specifikálja az épületet/árut, rögzíti a vevő ígéretét arra, hogy a kivitelezés/legyártás befejezését követően 10 éven belül a bank profitjával növelt bekerülési költséget részletekben kifizeti. A vevő a megbízás fejében vagy magát az épületet, vagy más, használható garanciát kell, hogy adjon a banknak. A szerződésnek ki kell térnie arra az esetre is, hogy mi van, ha bármely fél a saját kötelezettségét nem teljesíti a szerződésben lefektetett feltételek szerint. Amikor az épület/termék elkészül, az Islamic Banking Branch a saját profitját is kalkulálva eladja azt a vevőnek. Ebben a tranzakcióban kamat nem szerepel, tehát a saria értelmében érvényes. Az ügyletben mindkét fél számára kedvező, a vevő azért, mert nincs likviditása önmagában az épület megépítésére, vagy nem képes beszerezni az alapanyagot egy termék előállítására, az Islamic Banking Branch pedig mögé áll és mindezt előállítja, majd haszonnal értékesíti az épületet, vagy a gyártmányt.
Halal kötvények (Szukuk):
Eszköz alapú kötvények, értékpapírok. A szukuk kiadása és értékesítése egy előre meghatározott eszköz megszerzésére irányul, ahol a szukuk-ot kibocsátó részvényesek osztatlan közös kötvénnyel rendelkeznek. Az eszközt egy harmadik fél rendelkezésére bocsátják annak érdekében, hogy az folyamatos és állandó hozamot biztosítson, ami alapja a részvényesek kifizetésének úgy, ahogy azt a szukuk alapdokumentációjában lefektették. Azért, hogy egy harmadik fél számára az eszköz elérhető legyen, a szukuk struktúrája mindig valamilyen más saria által megengedett tranzakcióval kombinálódik, ami lehet Ijara, Mudarabah, Musharakah, stb.
Egy tipikus szukuk-ijara konstrukcióban a befektetők egy eszköz beszerzését célzó értékpapírokat finanszíroznak meg és bocsátanak ki. Az értékpapírok eladásából származó bevételt első lépésként az eszköz megvásárlására fordítják, annak tulajdonosától. Második lépésben az eszközt visszalízingelik a tulajdonos számára olyan időterminusra, ami a szukuk feltételeiben rögzítve van. Az erre vonatkozó bérleti szerződésben a korábbi tulajdonos vállalja az eszközbérlet fizetését a szukuk szabályai szerint. Ugyanakkor egy olyan feltétel is szerepel, ahol a korábbi tulajdonos/jelenlegi bérlő visszavásárolja a szerződéses időszak lejártával az eszközt a szukuk törzstőkéjével megegyező áron. Természetesen ezek a kombinált megoldások mindkét fél részéről kockázatokat rejtenek, melyeket keresztgaranciákkal szavatolni kell.
Az egri és az érdi minaret
