Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, s az így felhalmozott összeget lehetne örökölni – derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésből. Igaz, hogy az egyéni nyugdíjjárulék mértéke a duplájára emelkedne a Pénzcentrum.hu birtokába került dokumentum szerint.
A kormány által végrehajtott adóváltozásokkal a 300 ezer forintos havi bruttó jövedelem felettiek járnak jól. Amennyiben a kiszivárgott tervek közel állnak a valósághoz, akkor 2010 és 2012 között az egy- és kétgyerekesek többsége egyáltalán nem jár jól azzal, hogy „”családi”” lett az adórendszer. A portfolio.hu cikkének első részében a személyi jövedelemadózás szempontjából vizsgálja meg, hogy miként változik az adómódosítások hatására a nettó jövedelem.
A parlament kormánypárti többsége hétfőn este elfogadta Rogán Antal módosító javaslatát, amely újra megnyitja az utat a magyarországi jövedelmek offshore-területekre való kimenekítése előtt. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára az [origo]-nak nyilatkozva azt mondta, a cél az, hogy a kimenekített pénzek visszajöjjenek a magyar gazdaságba. Átment az az indítvány is, amely a regisztrációs adó felét elengedi azoknak, akik autójukon a külföldi rendszámot magyarra lecserélik év végéig.
Az Adó szaklap 2011/8. számában dr. Horváth István cikke sorra veszi, hogy milyen eszközökkel biztosítható a munkavállalóval szemben a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek érvényesülése. Összeférhetetlen helyzetet szülhet a munkavállaló gazdasági aktivitása, ha például munkáltatójával hasonló profilú bt.-ben tagként tevékenykedik. Előfordulhat, hogy csak a munkaerejét adja el fennálló munkaviszonya mellett, ha másodállást létesít. A munkaviszony megszűnését követő tevékenységet is lehet korlátozni, ehhez azonban a munkáltató fizet, alkut követően – a részletes, és a bírói gyakorlatot is bemutató írásból az utóbbi, versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat emeljük ki.
Társasági-adókedvezményt kaphatnak az öt látvány-csapatsport valamelyikét támogató vállalkozások, valamint sportolók is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a parlament a sporttámogatásról szóló, több törvényt is módosító hétfői döntése alapján.
Az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptember, hanem január 1-jén lépne hatályba a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat, ha az Országgyűlés támogatja Nógrádi Zoltán (Fidesz) hétfőn benyújtott módosító indítványát.
Csak azon rokkantnyugdíjasok jogosultságát ellenőrizné a kormány, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, az ennél idősebb emberek foglalkoztatási rehabilitációja ugyanis értelmetlen – írja a Magyar Nemzet.
2010-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228.334 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 Ft – jelentette a KSH. Az így kimutatott létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. A hivatal becslései szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a.
A hamburgeradó, hivatalos nevén a népegészségügyi termékadó mellé extrém adó bevezetését javasolja a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület. Eszerint az ittas vezetés vagy gyorshajtás miatt balesetet okozóknak és az extrém sportok közben megsérülőknek saját forrásból vagy külön biztosításból kellene fizetniük az egészségügyi kezelés költségeinek nagy részét. Eközben sokan áremeléstől tartanak, és kritizálják a hamburgeradót.
Emelkedik a dohánytermékek és a bioüzemanyag jövedéki adója, csökken a használt autók regisztrációs adója, és megszűnik a havi standolási kötelezettség a vendéglátásban. A könyvvizsgálói kötelezettség értékhatárának emelését is tartalmazza a javaslat.
Adóelőleg, adójóváírás vagy családi adókedvezmény? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai annak eldöntésében segítenek, hogy melyiket vegye igénybe olvasónk.
Első körben izomból akarta megakadályozni Rogán Antal, hogy az országban szlovák rendszámmal fussanak autók. Legalábbis erre lehetett következtetni azokból a nyilatkozatokból, amelyek úgy szigorítottak volna, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkezők csak magyar rendszámmal közlekedhetnek. A célok nem változtak, a módszer azonban igen.
Megszüntetné az üdülési csekk adókedvezményét október elsejétől a költségvetési bizottság parlament elé terjesztett módosító javaslata. Az ok, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya veszi át az üdülési csekk szerepét.
Már az idén ötmilliárd forint bevétel származhat a népegészségügyi termékdíj szeptemberben történő bevezetéséből. A tervezet kedden kerül a kormány elé.
A június 20-22-i parlamenti ülésnapokon elfogadják a devizahitelesek mentőcsomagjáról szóló törvényjavaslatot, a Nemzeti Eszközkezelő leghamarabb októberben állhat fel.
Négynapos ülést tart hétfőtől az Országgyűlés, ma rögzíthetik a képviselők a devizakölcsönök törlesztőrészleteinek árfolyamát, emellett elfogadhatják az első sarkalatos törvényt, és jóváhagyhatják az állami Mol-részvényvásárlást is – írja az MTI.
Egyszerű pénzbeszedés vagy nagyszabású népegészségügyi misszió? A Lázár János által tervezett élelmiszer-ipari szabályozás – egykori nevén hamburgeradó – céljai érthetők, a megvalósítás mikéntje viszont zavaros és komoly buktatókat rejt magában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy több mint hatvan előterjesztést tartalmazó törvényalkotási programot nyújtott be Kövér László házelnöknek. Az előterjesztések között szerepel a népszavazásról, az agrárkamarákról, a civil szervezetekről és a bírósági végrehajtásról szóló szabályozás is, a 2012-es költségvetés pedig várhatóan szeptemberben kerül az országgyűlés elé.
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben vannak a pályakezdők, a munkanélküliek, a gyermeket vállalók, hozzátartozókat ápolók. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatókat a jogalkotó járulékkedvezményekkel kívánja ösztönözni. Az Adó szaklap 2011/8. számában megjelent cikk e kedvezményeket tekinti át, amelyből a részmunkaidősök alkalmazásához kapcsolódó kedvezményeket emeltük ki.
Egy év alatt 47 ezer fővel nőtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazottak január-áprilisi átlagos létszáma, a 2,6 százalékos emelkedéssel létszámuk 1 millió 833 ezer főt tett ki – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
