Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?
Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?
Sorozatunk záró részében a kerekítés szabályairól lesz szó, elmondjuk, mi a teendő, ha különböző áfa-besorolású tételek szerepelnek egy számlán, illetve azt is, mire ügyeljünk különösen az M-lapok kitöltése során.
Cikksorozatunk negyedik részében a negatív alapszámlák eseteiről és az alkalmazandó árfolyam kérdéséről is írunk.
Sorozatunk harmadik részében többek között a negatív alapszámláról, a túlfizetett előleg rendezéséről és az elszámoló számlákról lesz szó.
Sorozatunk második részében többek között a számlamódosítási láncok helyes elszámolásáról, a kétlépéses számlakorrekcióról, az előleg- és végszámlákról való adatszolgáltatásról szólunk.
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.
A szüneteltetés úgy is véget érhet, hogy a vállalkozás megszűnik. Ekkor az egyéni vállalkozónak soron kívüli bevallási kötelezettsége keletkezik. Van még teendő többek között az önkormányzati adókkal és az szja-bevallással is.
Cikksorozatunk záró részeiben a szünetelés lezárásáról lesz szó. Az egyéni vállalkozás szüneteltetése kétféleképpen érhet véget: a vállalkozási tevékenység továbbfolytatásának bejelentésével vagy a vállalkozás megszűnésével.
Cikksorozatunk aktuális részében a szünetelés időszakában felmerülő eljárási kérdésekkel foglalkozunk, valamint kitérünk néhány, az adózáshoz csak közvetve kapcsolódó, egyéb gyakorlati kérdésre is.
