Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség függ egyebek közt attól, hogy a bérbeadó milyen költségelszámolási módszert alkalmaz, valamint, hogy levonásba helyezi-e az előzetesen felszámított forgalmi adót.
Ha a bevallásban az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, jelentőséggel bír, hogy miből adódott a különbözet, mivel bizonyos esetekben bírságot is kell fizetni.
Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemről és annak adójáról a magánszemélynek évente egyszer kell bevallást benyújtania, a többi szja-köteles jövedelmével együtt.
Vonatkozó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A sorozat előző részeit itt olvashatja. Személyi jövedelemadó (folyt.) Bevallás A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját, valamint az adóelőlege(ke)t az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, amelynek benyújtási határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A 2024-ben végzett bérbeadás jövedelmét tehát majd 2025. május 20-ig kell bevallani. A bevallás teljesíthető az ’SZJA – 2024-re vonatkozóan a 24SZJA – nyomtatvány benyújtásával vagy az adóbevallási tervezet felhasználásával. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is a személyi jövedelemadó alanya, az egyéni vállalkozói és az ingatlanbérbeadási tevékenységéről ugyanazon szja-bevallásban kell számot adnia (mint ahogy minden más szja alá tartozó jövedelméről is). Egyéni vállalkozók esetében a bevallási tervezet adózói közreműködés nélkül nem válik bevallássá, hiszen a vállalkozói jövedelemre vonatkozó adatokat az adóhatóság nem tudja az adózó helyett kitölteni. Ilyen esetben ezért mindenképpen szükség van adózói aktivitásra (a tervezet javítására, kiegészítésére), még akkor is, ha a magánszemély a bevallási tervezet felhasználásával tesz eleget bevallási kötelezettségének. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya („katás”), akkor a bevallási tervezet bizonyos feltételek teljesülése esetén (az…
Az adóelőleg levonására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a bérlő kifizető-e.
A bevétel és a költségek ismeretében állapítható meg az adóköteles jövedelem és a fizetendő személyi jövedelemadó. Míg a magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját évente egyszer, az éves szja-bevallásában kell bevallania, szja-fizetési kötelezettség év közben is keletkezik, az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint.
Értékcsökkenési leírás alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a kétszeres költségelszámolás tilalmára, továbbá tárgyieszköz-nyilvántartást is szükséges vezetni.
A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
Ingatlanbérbeadási tevékenység esetén az elismert költségek közé tartoznak egyes, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó kiadások.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben elszámolható ráfordítások első nagy csoportját a költségként elismert kiadások jelentik.
A tételes költségelszámolás szabályrendszere értelemszerűen lényegesen összetettebb, mint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásáé.
Ha a bevétel összegét már meghatároztuk, a jövedelem megállapításának következő lépése a költségelszámolás.
A bérlő által fizetendő kaució nem feltétlenül minősül bevételnek. Ha a bérbeadó más településen lakást bérel, annak bérleti díját bizonyos feltételek teljesülése esetén levonhatja a bevételéből.
A közüzemi díjakon felül egyes további, a bérlő által fizetendő összegek – például közös költség, építményadó – kapcsán sem mindig egyértelmű a bérbeadó számára, hogy azok a bérbeadásból származó bevételének minősülnek-e.
A lakásbérbeadáshoz kapcsolódóan a bérlőre átterhelt költségek közül a gyakorlatban sokszor okoz nehézséget annak eldöntése, hogy a bérlő által megtérített összegek a bérbeadó bevételének számítanak-e.
Személyi jövedelemadó szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy mi számít az ingatlanbérbeadási tevékenység bevételének.
Van egy kiadó ingatlana és a bérlő számlát szeretne? Ez adószám igénylése után lehetséges. Online is megoldható a NAV-os ügyintézés Ügyfélkapu segítségével, nem kell az adóhivatal ügyfélszolgálatán sorba állni sőt még a hagyományos ÁNYK telepítése is megúszható.
Növekvő költségtérítés az ingázóknak, garázsvásár, ingatlan-bérbeadás és egyéb adózási tájékoztatók találhatók a NAV-Figyelő eheti számában, amit az Accace Hungary adómenedzsere állított össze Önöknek.
A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb idejű hasznosításának legelterjedtebb módja a tartósabb bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, főként turisztikai célú hasznosítása, a magánszálláshely-szolgáltatás vagy fizetővendéglátás. A hosszabb távon kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja az évben főként az augusztusi és szeptemberi hónapok, minthogy – a felsőoktatási tanév kezdetével – évek óta ebben az időszakban keresnek a legtöbben bérelhető házat vagy lakást. A kiadó albérletek gyorsan fogynak, azonban sok esetben a szabályok ismerete hiányos, ezért cikkünk elsődleges célja, hogy ismertesse, felfrissítse a hosszú távú lakáskiadás szabályait. Az Adó szaklap írása.
