Van némi félreértés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki betölti nyugdíjkorhatárát úgy, hogy eddig az időpontig már részesült valamilyen ellátásban, akár nyugdíjban, akár ahhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Többen éreznek sürgető döntési kényszert év végéhez közeledve, intézkedni kell, ha még a 2020-as nyugdíj szabályok szerint szeretnék a nyugdíjat igénybe venni. Vajon ez csak december 31-ig lehetséges ? Nem, van még egy kis haladék.
Januártól 3 százalékkal nőnek a nyugdíjak és más ellátások. A kormányrendelet minden részletéről beszámolunk.
Decemberben korábban, jövő szombat előtt érkeznek az érintettekhez a nyugdíjszerű ellátások és a nyugdíj – közölte a Miniszterelnökség.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A legfontosabb szempont nyilván a nyugdíj összege, amely nagyban függ a nyugdíjba vonulás időpontjától.
A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek általános szabályként el kell érnie a harminckét évet.
Nem sok változást hoz az új Tbj. a megbízási jogviszony és a nyugdíj kapcsolatában.
Idén szeptembertől tovább bővült azon szolgálati idők köre, amelyek gyermekneveléshez kötődnek.
Ezernél is többen döntöttek úgy, hogy a pénztárak tíz évvel ezelőtti államosítása után is maradnak, és már elérték a nyugdíjas korhatárt – ők most a teljes nyugdíjuk mellett átlagosan milliós nagyságrendben kaptak kézhez reálhozamot, írja a Napi.hu.
A jelenleg még aktív, 30-59 éves magyarok 82 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak – derül ki a K&H Biztosító felméréséből.
November 1-jétől − január 1-jei visszamenőleges hatállyal − 1,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a hozzájuk kapcsolódó ellátások – vette észre a friss Magyar Közlönyben a Napi.hu.
Szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok idejét.
Sajátos közpolitikai ötletet valósítottak meg a innovatív közpolitikai megoldásokban korábban is élenjáró Romániában.
A nyugdíjas foglalkoztatás, nyugdíj melletti munkavégzés kapcsán 2020-ban is sokakat foglalkoztat, vajon jár-e a nyugdíj melletti kereset után a „fél százalék”, vagyis a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelés.
A legjelentősebb érdemi változások között találjuk a nyugdíj melletti keresőtevékenység, a nyugdíj-szüneteltetés és a nyugdíj-növelés új szabályait.
Mint ismeretes, a nyugdíj összege attól is függ, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását, mikor megyünk nyugdíjba. Például a nyugdíj összegét meghatározó tényezők közül a valorizációs szorzószámok évről-évre változnak, mely mutatók nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét.
A megállapodás hatósági szerződésnek minősül. a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
Nem ritka, hogy egy – egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedünk. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.
A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni is. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2020-ban 2.898.000 forint.
A nyugdíjjárulék-fizetés alóli mentesség ideje alatt folytatott tevékenység nyugdíjra jogosító szolgálati idő lesz, az elért jövedelem pedig beszámításra fog kerülni a nyugdíj összegébe.
