Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó(3.)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. február 21.
Címkék: , ,
Rovat:
Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.

Aki a közteherviselési kötelezettségeket megszegi, az a társadalmat lopja meg, mivel a meg nem fizetett adó másokat fog terhelni.

Az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése az 1987-ben indult adóreform egyik legjelentősebb lépése volt. A bevételi összeg akkoriban (és még két évtizeden át) nem érte el a személyi jövedelemadó bevételi összegét, mára viszont jelentősen meghaladta azt. Az áfa-bevétel az államháztartás legjelentősebb, stabil bevételévé vált.

Az áfá-ról szóló két korábbi írásunkban ismertettük az adónem bevezetésének jelentőségét (), az adókulcsok rendszerét, illetve a mezőgazdaság privilegizált helyzetét.

Az áfa letisztult adóelmélete, illetve az Európai Unió hozzáadottértékadóra vonatkozó irányelve (2006/112/EK irányelv) csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, hogy a napi (vagy kevésbé napi) gazdaságpolitikához köthető döntések terepévé váljon. Erre sokkal inkább alkalmas a személyi jövedelemadó, a társasági adó, illetve a számos úgynevezett kisadó; csak rá kell nézni ezekre a törvényekre, és jól látható, hogy gyakran napi politikai érdekek terepévé válik a közteherviselés.

Néhány területen azért tetten érhető az adóbevételek fontosságán túlmutató áfa-szabály is.

EU-harmonizáció

Az áfa területén az egyik legnagyobb kihívás az EU-harmonizáció megvalósítása, illetve Magyarország 2004. május 1-jei belépésétől kezdve az EU intézményrendszerével való együttműködés, az EU által előírt adatszolgáltatások teljesítése, az onnan küldött adatok fogadása, felhasználása volt.

Minden korábbi csatlakozó ország esetében ez áfa-bevétel kieséssel járt, így Magyarország esetében is. Olyannyira, hogy ez 2004 év második felében likviditási zavarokat okozott az államháztartásban. Ezeket a pénzügyi kormányzat képes volt kezelni (az már akkor is vitatott volt, hogy megfelelő eszközökkel történt-e mindez), az államháztartás áfa-bevétel kieséséből eredő pénzügyi gondjai 2005 elejére megoldódtak.

Maga az áfa-jogharmonizáció alig volt észrevehető 2004-2005-ben, mert a pénzügyi kormányzat már a 90-es években tudatosan készült a szabálymódosításokkal a belépésre, és egyáltalán nem lényegtelen módon már az 1988-ban bevezetett áfa-szabályok is az uniós (akkor még Európai Gazdasági Közösség) áfa-elveket vették alapul.

Számlázási szabályok

Az áfa bevételek megbízhatóságának, ellenőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szigorú elszámolási szabályok előírása. A számla kibocsátásának, befogadásának törvényi rendelkezései már az 1988-as Áfa-törvényben megjelentek, és azóta is részét képezik az újrakodifikált törvényeknek. Az áfa elszámolásához fontos, hogy ezek szigorú számadás alá tartozzanak, a zárt sorszámozás garantálja az ellenőrizhetőséget.

Nyugtatömböt kosárból?

A feketegazdaság (szokás árnyék-, szürke-, rejtett gazdaságnak is nevezni ezt a területet) nem kizárólag magyar jelenség, az a világ minden országában előfordul. A jogszabályi előírásoknak megfelelő bevételek beszedéséhez elengedhetetlen, hogy a számla- és nyugtaadási szabályokkal ne lehessen visszaélni, ha az mégis előfordul, akkor a hatékony adóellenőrzés képes legyen feltárni és szankcionálni a jogszabályok megsértését.

A „számlagyárak”, a regisztrálhatatlan nyugtatömb-gyártás miatt került bevezetésre az, hogy az APEH/NAV adja ki a sorszámtartományokat, és szigorú adatszolgáltatást kellett bevezetni az értékesített tömbökre vonatkozóan is. Visszaélés így is van, csak jóval kevesebb, mint korábban. Előfordult, hogy pont az adóhatóság ellenőreinek kínáltak egy piacon nyugtatömböket megvételre. A revizorok erre nem voltak vevők!

Az általános forgalmi adózás törvényi szabályai és háttérjogszabályai több olyan szabályt is tartalmaznak, amelyek a számlázás szigorú és zárt rendszerét kívánják elérni. Itt most csak rövid felsorolást adunk, a részletes szabályismertetés nem célja írásunknak:

  • a számla és nyugta adattartalma, a kibocsátásra jogosultak/kötelezettek köre, a kibocsátás és befogadás szabályai;
  • a pénztárgép használatára kötelezettek köre, ezek NAV-hoz való online bekötése;
  • online számlázási adatszolgáltatás, egyes esetekben offline adatfeltöltés a NAV erre rendszeresített internetes lapjára;
  • az EU úgynevezett összesítő jelentésének előírása a számlák kibocsátására és befogadására, ennek egyre szélesebb körre való kiterjesztése.

Online számlázás bemutatása a NAV tájékoztatójában

Nem lényegtelen, hogy a változtatásokat az információtechnika (számítógépek, internet) robbanásszerű fejlődése, elterjedése tette lehetővé.

Fordított adózás

Szintén az adó megfizetésének biztonságos voltához köthető a fordított adózás rendszere. Ennek az a lényege, hogy amennyiben a számlát kibocsátó olyan területen működik, ahol elterjedtebb a feketegazdaság, vagy a számlát kibocsátótól már nehezen várható el az adó jogszerű módon való teljesítése (mert például felszámolás alatt áll), ilyenkor a számlát befogadó adózó (aki egyébként áfa-alany is), teljesítse az adókötelezettségeket.

Ilyen fordított adózási szabályok vonatkoznak például a következő területekre (a törvényben pontosan meghatározott esetekben):

  • építési-szerelési és egyéb szerelési munka;
  • munkaerő kölcsönzése;
  • hulladékértékesítés (vas, réz, műanyag, üveg, gumi stb.);
  • ingatlanértékesítés;
  • felszámolási, fizetésképtelenségi eljárás alatt lévők;
  • gabonaértékesítés;
  • vas- és acéltermékek értékesítése.

A gabonaértékesítésre is fordított adózás vonatkozik

Pénzforgalmi elszámolás

Az általános forgalmi adózás rendszere alapvetően a számviteli törvény teljesítési szabályaihoz igazodik. Ez sok szempontból észszerű is, hiszen az adóra jogosult állam nem avatkozhat be a vevő és a szállító közötti vitákba, a garanciális igények érvényesítésébe, a visszáruzásba, illetve vevő és a szállító közötti pénzügyi teljesítésbe (magyarán, az ellenérték megfizetésébe).

A kisebb adózók esetében a teljesítési elv és a pénzforgalom ezen ellentéte már komolyabb likviditási problémákat is felvethet, illetve előfordulhat, hogy egy nemfizető vevő ilyen módon tönkreteszi a szállítóját. Néhány ilyen esetben az adóra jogosult állam sajátos kockázatközösséget vállal a szállítóval, és az adó megfizetését – legalább részben – a tényleges pénzforgalomhoz köti. Ilyen elszámolásra lehetnek jogosultak az egyszeres könyvvitelt vezetők, a KKV-szektor, az államháztartáshoz tartozó szervezetek. (Áfa törvény 61.§, 196/A.-196/G. §-ok)

A nagyobb szervezetekre vonatkozó szabályok léptek életbe (méghozzá visszamenőleges hatállyal) 2020-tól azokban az esetekben, amikor az ellenérték behajthatatlanná vált. Ilyenkor az állam visszafizeti (elszámolja) a behajthatatlan követelésre jutó, egyébként már megfizetett áfa összegét. (Áfa törvény 77.§ (7)-(10) bekezdései)

Lakás-áfa (visszatérítés, kedvezményes adózás)

A lakásépítéshez, értékesítéshez, lakásbérléshez kapcsolódó áfa gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, szociálpolitikai kérdéseket is felvet. Erre az elmúlt jó három évtizedben az Áfa törvény többfajta választ is adott, sajnos nem mindig a legszerencsésebbeket.

Az áfa bevezetésekor a magánlakás építéséhez kapcsolódó, számlával igazolt áfát vissza lehetett igényelni az APEH-tól. Ez azt jelentette, hogy az állam az ilyen beruházásokat azzal támogatta, hogy lemondott az áfa összegéről. A visszatérítési rendszert angol mintára vezették be Magyarországon, amivel csak egy probléma volt, „elfelejtették” azt az adómorált importálni hozzá, ami a brit szigeteken két évszázada folyamatosan működő adórendszerben már megvalósult.

Annak ellenére, hogy az áfa visszatérítéssel való visszaélések már a bevezetés évében nyilvánvalóak voltak (luxusberuházások, nem lakáscélú építések, „szerzett” számlák stb.), a kedvező szabályok – módosításokkal – 1997 végéig hatályban maradtak. Reméljük, hogy nem kell angol mintára két évszázadot várnunk az adómorál javulására!

Fontos szabály lépett hatályba 2010-től azokra a magánszemélyekre, akik ingatlant (lakás, garázs, üdülő stb.) bérbe adnak. Önmagában a bérbeadás miatt nem kell az adóhatósághoz bejelentkezniük, nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük (saját döntésük alapján választhatják az áfázást is). Ez a jogszabályi rendelkezés sok ezer olyan személyt „mosott tisztára”, akik bejelentkezés nélkül folytatták a tevékenységet. A „tisztára mosás” esetében már csak azért is jogos az idézőjel használata, mert a korábbi szabályok szerint alanyi adómentesség választása esetén ugyanúgy nem fizettek volna áfát, viszont sok felesleges adminisztratív kötelességet teljesíteniük kellett volna.

Átmeneti szabály alapján a lakásértékesítések után az áfa mértéke 2016 és 2019 között 5%-os mértékű volt. (Áfa törvény 3. sz. melléklet I. rész 50-51. pontjai) Bár a kedvező szabály meghirdetésekor – 2015-ben – az időhatárt is meghatározták (uniós kötelezettségek miatt), mégis megjelentek olyan vélemények, hogy a kormányzat „elvette” a kedvező áfa kulcsot az építési szektortól. A továbbiakban ezekre az értékesítésekre is a 27%-os kulcs vonatkozik, kivéve azokat, akik gondoskodtak előre „magukról”, mert számukra – átmeneti szabály alapján – akár 2023. december 31-ig is alkalmazható lesz az 5%-os adómérték. Ez a valódi adótervezés!

Az új építésű lakások 5%-os áfájával be lehetett ‘spájzolni’

Irodalom:

Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – az alapok (1. rész)
2019. november 22.

A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk utolsó részeihez, időszakához érkeztünk. Az eddig megjelent 76 írásban a népvándorlás korától az 1980-as évek közepéig mutattuk be az eseményeket. Ebben a részben és a következő részekben az 1987-től bekövetkezett változásokról szólunk. A tételes jogszabályi rendelkezések ismertetésétől tartózkodunk, helyettük a tendenciákat, illetve a hosszabb távon ható változásokat mutatjuk be.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 1.
2019. november 29.

Az 1987-ben indult adóreform egyik legfontosabb változása volt a magánszemélyek jövedelemadózásának bevezetése. Általános elvként mondták ki, hogy minden jövedelem adóköteles, az adóév során megszerzett jövedelmeket össze kell vonni, és progresszív adótáblát kell alkalmazni. Az adókötelezettségeket önadózással kell teljesíteni, azaz a magánszemély állapítja meg a jövedelmét és adóját, ezeket bevallja, illetve az adót megfizeti. Az általános szabály alól számos kivétel volt, illetve kedvezményeket is lehetett érvényesíteni.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 3.
2019. december 13.

Az szja rendszerének fontos részét képezi a jövedelemtípusok meghatározása, és az egyes jövedelemtípusokra vonatkozó sajátos szabályok előírása. Ebben számos jelentős változás történt 1988 óta. Terjedelmi okok miatt ezeknek csak rövid összefoglalására vállalkozhatunk.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 4.
2019. december 20.

Az adórendszeren belül az elmúlt három évtizedben az egyik leggyakrabban változó terület az egyéni vállalkozók adózásának szabályrendszere volt. Hosszú út vezetett az egyszerű kisvállalkozói adózásától a mai sokszínűségig, az igen bonyolult szabályrendszerig. Voltak sikeres kezdeményezések és zsákutcák, mind a hatósági, mind az érdekképviseleti oldalon.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – áfa – 1. (6. rész)
2020. február 7.

Az 1987-ben elindult adóreform talán legnehezebb eleme az általános forgalmi adózás bevezetése volt. Olyan új adófajtát kellett megismertetni és elfogadtatni a gazdasági szereplőkkel és a lakossággal, amelynek elvei akkor még ismeretlenek voltak Magyarország számára, de a szocialista országokon kívüli legjelentősebb kereskedelmi partnereink már ezt alkalmazták.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó (2.)
2020. február 14.

Az 1988-ban bevezetett áfaszabályozás elvi alapjai mind a mai napig változatlanok. Mi indokolja akkor azt, hogy már a negyedik áfa törvény van hatályban, illetve az áfa törvények éves rendszerességgel módosulnak, de nem volt ritka az évközi módosítás sem? Természetesen ennek okai is a részletekben vannak, ezek közül világítunk rá néhányra.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó(3.)
2020. február 21.

Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.