Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 2.

Egy új társasági adótörvény bevezetésének feltételei megteremtődtek 1991-re. Ehhez szükség volt a rendszerváltásra, illetve piacgazdaság legalább kezdeti kialakulására. Társasági szabályozás, számviteli rendszer már létezett, a korábbi átmeneti adószabályok alapot teremtettek egy olyan adószabály-rendszerre, amely a versenyszféra szereplőit egységes szempontok szerint adóztatta.

A magyar gazdaság átalakítása vegyes tulajdonú piacgazdasággá megköveteli, a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek döntéseik megalapozásához szükségesek.

(részlet a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény indokolásából)

A társasági adózás előzményeiről részletesen szóltunk a cikksorozat előző részében (https://ado.hu/ado/az-adoreform-es-az-azota-eltelt-idoszak-tarsasagi-ado-1/).

Az új számviteli szabályok már 1991. első félévében megjelentek a Magyar Közlönyben. A szabályok szakítottak a korábbi ágazati szabályozással, valamennyi gazdasági szereplő számára egységes könyvelési, elszámolási rendszert írtak elő. Csak néhány területen, például az államháztartáshoz tartozó szervezeteknél kellett az általános szabályok mellett (!) sajátos szabályokat is előírni.

Rengeteg oktatás, tájékoztató előadás követte a számviteli szabályok kihirdetését, több tízezer e területtel foglalkozó szakember vetette bele magát az új ismeretekbe.

A kormányzat 1991-ben adóreformot is hirdetett (Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején). Valójában szó sem volt új adóreformról, mindez csak az 1987-ben kezdődött adóreform kiteljesítését, az első szakasz befejezését jelentette.

Ennek a folyamatnak egyik legfontosabb eleme volt az új társasági adótörvény megalkotása és bevezetése.

Jogszabályi háttér

A társasági adózásról mindössze két törvény lépett hatályba az elmúlt három évtizedben:

– 1992-től volt hatályos a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény, majd ezt váltotta fel

– 1997-től a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény.

Mára a sok módosítás eredményeként az utóbbi törvénynek is meglehetősen sok – 130-at meghaladó – úgynevezett időállapota van. A törvény nehezen áttekinthető voltát jól jellemzi, hogy van olyan paragrafusa, amely 89 (!) bekezdésből áll. Bizony, ez a törvény is megérett már az újrakodifikálásra!

A három évtized alatt számos kapcsolódó törvény és rendelet is született, ezek közül érdemes kiemelni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt, amely – más szabályok mellett – tartalmazza a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározását, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényt.

A társasági adózás céljai, alapelvei

Az adótörvények számos célt és alapelvet is megfogalmaznak. Nincs ez másként a társasági adótörvény esetében sem. Elvileg minden adótörvénynek legfőbb célja a közösségi működés pénzügyi feltételei forrásaihoz való hozzájárulás (elvileg, mert több ellenpéldát is lehet találni, amikor a rosszul sikerült szabályozás vagy a politikai érdekek felülírják ezt a legfőbb célt). A társasági adóbevétel az elmúlt három évtizedben a központi költségvetés stabil bevétele, a bevételi tömeg a 4. helyen van. (Az első három helyen az áfa, az szja és a jövedéki adó van – ennél nagyobb a helyi iparűzési adó és a szociális hozzájárulási adó bevételi tömege, de ezek nem a központi költségvetés bevételei).

Ez a film is tao-kedvezménnyel jött létre

A célok között fontos, de a bevételi célok mellett csak másodlagos a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, illetve az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése.

Az alapelveket a társasági adótörvény 1.§ (1)-(6) bekezdései részletesen is tartalmazzák. Ezek közül a következőket emeljük ki:

– a nemzetközi szabályok elsődlegességének elve (ez nem evidencia, de Magyarország kis ország, kénytelen alkalmazkodni a „nagyokhoz”);

– a tartalmi megközelítés elve, a jogügyleteket és más hasonló cselekményeket az adóalap, az adó meghatározásánál azok valós tartalma alapján kell minősíteni (ennek az elvnek megsértése gyakran eredményez ellenőrzési megállapításokat, bírságolást, sőt akár bírósági eljárást is);

– bizonyítási kötelezettség és alkalmazhatóság (az adózó érdekében álló elszámolási tételeket az adózónak kell alátámasztani, bizonyítani, tehát hamis az a vélemény, hogy mindent az adóhatóságnak kell bizonyítani);

– számviteli törvény és az adózás közötti szoros tartalmi összefüggés elve (erről lesz még szó az alábbiakban);

– költségek, kedvezmények egyszeres figyelembevételének elve (kivéve, ha a törvény kifejezetten lehetővé teszi a többszörös elszámolást).

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás után társasági adókedvezmény érvényesíthető

A társasági adó meghatározása – összefüggés a számvitellel

A társasági adó szabályai ráépülnek a számviteli elszámolásra, illetve a társasági adó több szabálya is hivatkozik a számvitel szerint elszámolt tételekre. Ezért is megtévesztő lehet a társasági adótörvény relatíve rövid szövege (az Szja vagy az Áfa törvényekhez viszonyítva), a ráépülés miatt a számvitellel együtt kell a szabályokat értelmezni.

Az adóelszámolás kiinduló alapja (főszabályként) a számviteli szabályok szerint megállapított adózás előtti eredmény. Mivel a számvitel meglehetősen nagy szabadságot biztosít a vállalkozásoknak a saját elszámolási módszereinek kialakításánál, ezért a társasági adótörvény – az adóalap védelme okán – korrekciós tételeket ír elő. Ilyen korrekciós tételek vonatkoznak például a következőkre:

– az értékcsökkenési leírás,

– a céltartalékképzés,

– az értékvesztés,

– a behajthatatlan követelések

elszámolására.

Ezekben az esetekben alapvetően nem az elszámolhatóságot tiltják a társasági adó szabályai, csak azok időbeni ütemezését a számviteli lehetőségektől eltérítik az előírások.

További korrekciós tételeket ír elő a társasági adótörvény például az adóalap védelmére, illetve az adóelkerülés megakadályozására. Ezek között a legfontosabbak a nemzetközi ügyletekre, valamint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekre, ráfordításokra vonatkoznak.

További cél a társasági adózásban a kétszeres adózás elkerülése. Ennek legjobb példája az osztalék, amely – tekintettel arra, hogy azt alapvetően csak az adózott eredményből lehet juttatni – az osztalék kedvezményezettjénél (ha ő is társasági adóalany) csökkenti az adóalapot (ez nemzetközi ügyletek esetében nem mindig van így).

A társasági adózásban a legtöbb kedvezmény adóalap-korrekciós tételként érvényesül. Ilyen kedvezményi cél lehet – többek között – a foglalkoztatás, a szakmunkásképzés, a kutatás-fejlesztés, vagy a jótékony célú adományozás. Ezekben az esetekben – a költségek, ráfordítások számvitel szerinti elszámolásán túl – a társasági adótörvény további levonási lehetőségeket biztosít.

Néhány, alapvetően nem vállalkozási céllal létrejött szervezet esetében (alapítványok, egyesületek, egyházak, biztosítópénztárak stb.) további adóalap-korrekciókat is biztosít a társasági adószabályok rendszere.

Nem térünk ki a minimális adóalap (jövedelem-(nyereség-)minimum), a veszteségelhatárolás, az adómentes tartalékolás – egyébként izgalmas – előírásaira és lehetőségeire, mivel ezek bemutatása már túlmutat az adóreform bemutatásán.

Ahová a legtöbb tao-támogatás megy

Az adókulcsokról

Az adóalap és adó meghatározásának szabályai viszonylagos stabilitást mutattak az elmúlt három évtizedben, ezzel szemben az adómértékek drasztikusan változtak, méghozzá az adózók számára kedvező módon, csökkentek.

Az adómértékek részletes ismertetésétől eltekintünk, de a legfontosabb változásokat kiemeljük:

– a társasági adózás 1991. évi bevezetésekor az adó mértéke 40%-os volt, ez 1994-től 36%-ra csökkent;

– az adó 1995-ben kettévált, 18% lett a társasági adó, viszont további 23%-ot kellett fizetni a fizetett/jóváhagyott osztalék után;

– 1997-től az osztalék utáni adó 20%-ra csökkent, és a belföldi osztalékok mentesültek alóla;

– 2004-től a 18%-os adómérték 16%-ra csökkent;

– 2005 és 2016 között kétkulcsos volt a társasági adó, az első kulcs 10%-os volt, a második kulcs 16, majd 19%-os;

– az osztalékadó 2006-tól megszűnt;

– az adó mértéke 2017-től 9%.

Szólni kell még egy meglehetősen disszonáns adóelemről is. A külföldön tevékenységet végzők esetében egy jóval kedvezőbb adókulcs is alkalmazható volt 1997 és 2005 között. Az adó mértéke kezdetben 3% volt, majd 4%-ra emelkedett. Ez tulajdonképpen egy offshore lehetőség volt, amelyet ma már oly sokan inkább bírálnak, elítélnek, de nem árt tudni, hogy ebben Magyarország is szerepet játszott.

A vízilabda is látványcsapatsport

Adókedvezmények

A társasági adózás adókedvezményeit két csoportba sorolhatjuk: egyes kedvezmények a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnak, mások viszont inkább a jótékony célú adományozásokhoz.

A tevékenységhez kapcsolódott a beruházási kedvezmény, a térségi kedvezmények, ezek ma már nem adókedvezményi célok. Ma is érvényesíthető a kis- és középvállalkozások hitelfelvételének (kamatának) támogatása, valamint a különböző fejlesztésekhez kapcsolódó kedvezmények rendszere. Ez utóbbi részletes szabályait, feltételeit a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.

A jótékony célú adókedvezményekre három-négy példát is lehet említeni. Ilyen cél a látványcsapatsportok, a filmalkotások, az élőzenei szolgáltatások támogatása, valamint a 2019-től megszűnt előadóművészi tevékenységek támogatása.

Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye 2011. év második félévétől működik, és messze a legjelentősebb adókedvezménye a társasági adózásnak. Más adónemeket is figyelembe véve, csak a gyermekneveléshez kapcsolódó szja-adókedvezmény nagyobb ennél.

Az összes adókedvezmény együttes összege (2020-as költségvetés szerint) 167-192 milliárd forint, ennek mintegy 70%-a a sportcélú kedvezmény, a második helyezett a fejlesztési adókedvezmény, amely 25% körül várható ebben az évben. Az adókedvezmények együttes összege a teljes társasági adóbevétel mintegy 35-40%-a.

Érdekes adalék az adókedvezményekhez, hogy voltak olyan évek, amikor a jótékony célú támogatások után érvényesíthető kedvezmény adóértéke meghaladta a támogatási összeget. Ez azt jelentette, hogy az adózó a saját támogatásánál nagyobb előnyt élvezett. Természetesen ilyen körülmények között érdemes volt az adományozási lehetőséget kihasználni. A mai rendszerben ilyen túlzott mértékű kedvezmény már nincs.

… és a jégkorong is

Irodalom:

Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – az alapok (1. rész)
2019. november 22.

A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk utolsó részeihez, időszakához érkeztünk. Az eddig megjelent 76 írásban a népvándorlás korától az 1980-as évek közepéig mutattuk be az eseményeket. Ebben a részben és a következő részekben az 1987-től bekövetkezett változásokról szólunk. A tételes jogszabályi rendelkezések ismertetésétől tartózkodunk, helyettük a tendenciákat, illetve a hosszabb távon ható változásokat mutatjuk be.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 1.
2019. november 29.

Az 1987-ben indult adóreform egyik legfontosabb változása volt a magánszemélyek jövedelemadózásának bevezetése. Általános elvként mondták ki, hogy minden jövedelem adóköteles, az adóév során megszerzett jövedelmeket össze kell vonni, és progresszív adótáblát kell alkalmazni. Az adókötelezettségeket önadózással kell teljesíteni, azaz a magánszemély állapítja meg a jövedelmét és adóját, ezeket bevallja, illetve az adót megfizeti. Az általános szabály alól számos kivétel volt, illetve kedvezményeket is lehetett érvényesíteni.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 3.
2019. december 13.

Az szja rendszerének fontos részét képezi a jövedelemtípusok meghatározása, és az egyes jövedelemtípusokra vonatkozó sajátos szabályok előírása. Ebben számos jelentős változás történt 1988 óta. Terjedelmi okok miatt ezeknek csak rövid összefoglalására vállalkozhatunk.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 4.
2019. december 20.

Az adórendszeren belül az elmúlt három évtizedben az egyik leggyakrabban változó terület az egyéni vállalkozók adózásának szabályrendszere volt. Hosszú út vezetett az egyszerű kisvállalkozói adózásától a mai sokszínűségig, az igen bonyolult szabályrendszerig. Voltak sikeres kezdeményezések és zsákutcák, mind a hatósági, mind az érdekképviseleti oldalon.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 2.
2020. március 6.

Egy új társasági adótörvény bevezetésének feltételei megteremtődtek 1991-re. Ehhez szükség volt a rendszerváltásra, illetve piacgazdaság legalább kezdeti kialakulására. Társasági szabályozás, számviteli rendszer már létezett, a korábbi átmeneti adószabályok alapot teremtettek egy olyan adószabály-rendszerre, amely a versenyszféra szereplőit egységes szempontok szerint adóztatta.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – áfa – 1. (6. rész)
2020. február 7.

Az 1987-ben elindult adóreform talán legnehezebb eleme az általános forgalmi adózás bevezetése volt. Olyan új adófajtát kellett megismertetni és elfogadtatni a gazdasági szereplőkkel és a lakossággal, amelynek elvei akkor még ismeretlenek voltak Magyarország számára, de a szocialista országokon kívüli legjelentősebb kereskedelmi partnereink már ezt alkalmazták.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó (2.)
2020. február 14.

Az 1988-ban bevezetett áfaszabályozás elvi alapjai mind a mai napig változatlanok. Mi indokolja akkor azt, hogy már a negyedik áfa törvény van hatályban, illetve az áfa törvények éves rendszerességgel módosulnak, de nem volt ritka az évközi módosítás sem? Természetesen ennek okai is a részletekben vannak, ezek közül világítunk rá néhányra.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó(3.)
2020. február 21.

Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.