Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk mostani részében az építőipari munkaerő-kölcsönzés régi és új szabályait részletezzük, elemezzük.
Építőipari munkaerő-kölcsönzés
Az építőiparhoz kapcsolódó harmadik fordított adózási tényállást az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. E szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti
amely
kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.
Korábbi szabályozás: szűk körből általánossá tétel
2014. december 31-éig a fentihez hasonló szabályozás volt hatályban, azzal a különbséggel, hogy a 142. § (1) bekezdés c) pontja értelmében kifejezetten az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan volt fordított áfás a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása, tehát építőipari szolgáltatásoknál csak engedélyköteles munka esetén.
A munkaerő-kölcsönzés ágazatában elkövetett héacsalások elleni fellépés érdekében Magyarország 2014-ben felhatalmazást kért az Európai Uniótól arra, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa ie.) 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésével fordított adózást írhasson elő az egyéb tevékenységekhez történő munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra is.
Az Európai Bizottság az ilyen jellegű derogációs kérelmek esetén megvizsgálja, hogy a kérelmezett intézkedés alkalmas-e a megjelölt célra, és csak akkor támogatja az adott tagállam kérelmét, ha biztosítottnak látja, hogy az eltérések szükségesek és arányosak. A Bizottság 2015-ös, „A héabevétel-kiesés számszerűsítése és elemzése az uniós tagállamokban” című jelentése rámutatott, hogy Magyarországon 2013-ban a héabevétel-kiesés 24,4 %-ot ért el, ami jelentősen meghaladta a 13,9 %-os uniós mediánt, következésképpen a héacsalás kezelése érdekében rendkívüli intézkedésekre volt szükség. A Tanács ezért 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezte Magyarország számára a Héa ie. rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében, de az eltérésre csak 2017. december 31-éig biztosított lehetőséget Magyarország számára.
2015. január 1-jétől így valamennyi Áfa tv. szerinti termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz általános jelleggel fordított adózás alá került a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátása, a fordított adózást tehát ezen időponttól nem befolyásolta az, hogy az ellenérték fejében kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálta.
2017-ben Magyarország újabb kérelmet nyújtott be a derogáció meghosszabbítására. A Tanács 2018/486 számú tanácsi végrehajtási határozata jóváhagyta a kérelmet, és 2020. december 31-éig megadta az EU-s szabályoktól való eltérésre vonatkozó felhatalmazást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Magyarország által meghozandó intézkedések várhatóan véget vetnek a csalásnak a szóban forgó ágazatban, így a munkaerő-kölcsönzés tekintetében várhatóan nem lesz szükség a Héa ie. 193. cikkétől való további eltérésre. A fordított adózás széles körű alkalmazására tehát megmaradt a lehetőség, de csak korlátozott időre.
2020-ban Magyarország a derogáció további meghosszabbítását kérte. A Bizottság ekkor már úgy ítélte meg, hogy a héacsalás csökkentése érdekében Magyarország által végrehajtott intézkedések (pl. az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése, a bevétel eltitkolásával összefüggő szankciók szigorítása, az áfa kiutalására, és így az ellenőrzésre rendelkezésre álló általános határidő 75 napra történő megnövelése, a belföldi héaösszesítő nyilatkozat és az online számla adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése majd általánossá tétele, a készpénzfizetés korlátozása, a „tájékoztatás az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről” elnevezésű jogintézmény kiterjesztése a foglalkoztatott mint címzett irányába és a 2017-ben kiépített „Foglalkoztatotti riasztás” elnevezésű informatikai rendszer) bizonyítottan hatékonyak a héacsalás megfékezése terén, és vélhetően a jövőben is elegendőnek bizonyulnak a munkaerő-kölcsönzési ágazatban elkövetett héacsalások kezelésére, ezért az ágazat tekintetében a fordított adózás Héa ie-hez képest szélesebb körben történő fenntartása nem indokolt. A Bizottság ezért nem támogatta Magyarország kérelmét, így a derogáció meghosszabbítására nem került sor.
Új szabályok: visszaszűkülés – változással
A jogalkotó felkészült arra a lehetőségre, hogy Magyarország nem kapja meg a további felhatalmazást a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó széles körű fordított adózás alkalmazására. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 42. §-a kimondta, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a „munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul” szövegű rendelkezés lép. E módosítás hatálybalépésével azonban megvárták az EU döntését, így a hatályralépésre az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 42. §-ának hatálybalépéséről szóló 1/2021. (III. 2.) PM határozat értelmében 2021. április 1-jétől szűnt meg a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás.
Idén áprilistól a fordított adózás ismét kizárólag az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetére terjed ki, míg a nem e körbe tartozó munkaerő-kölcsönzések már egyenes adózás alá esnek. Átmeneti rendelkezés híján a 2021. április 1-jén vagy ezt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni az új előírásokat. Fontos, hogy a teljesítés az Áfa tv. szerinti teljesítést jelenti, tehát egy 58. § szerinti ügyletnél akár ténylegesen április előtt lezajlott munkaerő-kölcsönzés is egyenes áfásan számlázandó, ha pl. az ellenérték április 1-jén vagy azt követően esedékes.
A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy egyszerűen visszatértünk a 2014-ig hatályos szabályozáshoz, azonban ez csak félig van így, ugyanis az építőipari szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás immár attól függetlenül fordított adózás alá esik, hogy építőipari engedélyköteles munkáról van-e szó.
