Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) új szolgáltatásával, bizonyos ügykörben ugyanis telefonon is intézhetik majd egyedi adóügyeiket az ügyfelek – jelentette be Mogyorósiné Gábor Hajnalka, az APEH elnökhelyettese hétfőn.
Rossz idők jönnek azokra a cégekre, amelyek nem nyújtják be éves beszámolóikat. A jövőben ugyanis az APEH könyörtelenül fellép velük szemben.
A magyarországi cégek igen bátrak, mert mindenféle biztosíték nélkül hiteleznek partnereiknek. Teszik ezt annak ellenére, hogy nem titok, milyen sok és egyre több cég tűnik el örökre, hogy megmeneküljön tartozásaitól. Bár a törvény nem eléggé védi a szállítókat, számos eszköz van a kezükben, amelyet használhatnának, hogy megkapják pénzeiket. Mégsem teszik – hangzott el a követelésbehajtással is foglakozó Direktinfo cégcsoport sajtóbeszélgetésén.
Az export-importtal foglalkozó kkv-k helyzete külpiacra lépés esetén jóval nehezebb, hiszen a multikkal ellentétben többségük nem rendelkezik nemzetközi tapasztalattal. Számtalan eszközzel ma már több szervezet is segíti az idegen országban való boldogulásukat.
A válság hatására átrendeződhet az informatikai piac finanszírozási szerkezete, a beruházók érdeklődése ugyanis egyre inkább a külső pénzügyi források felé fordul. Itt kerülhetnek képbe az alternatív megoldásokat kínáló pénzintézetek.
Az országgyűlés elfogadta az úgynevezett második gyorsító csomagot, amit a kormány rendeletben fog kifejteni, így nem lehet pontosan tudni, hogy milyen lesz a fedezetkezelő intézménye, ami a legnagyobb ellenállást váltotta ki szakmai körökben
Közelednek az álláspontok a vagyonadó ügyében az MSZP és az SZDSZ között. A liberális párt több módosító indítványt is benyújtott a parlamentnek a vagyonadóról szóló törvénytervezethez, mivel az szerintük koncepcionálisan elhibázott.
A lakossági finanszírozással párhuzamosan a mikrovállalkozások hitelezése is folyamatosan bővült és egyszerűsödött a válság előtti időszakban. Míg korábban a bankok versenyeztek az vállalkozókért, addig napjainkban az üzleti ügyfelek egyre nagyobb számban ütköznek falba, amikor a hitelezőknél kopogtatnak.
A bankok nem támogatják, de legalábbis elhamarkodottnak tartják a magáncsőd bevezetését, hiszen alaptalan várakozásokat kelthet. Állítják azt is, hogy a magáncsődre nem alkalmazhatók a vállalati csődszabályok, s sokba kerülne az eljárás adósnak, hitelezőnek egyaránt. Az igazságügyi kormányzat az eladósodott, ám új egzisztencia teremtésére képes embereken segítene.
A terhek újabb növelését hozzák a Fidesz szerint a jövő évi adótörvény-javaslatok, amelyek részletes vitáját az Országgyűlés tegnap folytatta le.
Heves vitákat kavart az utóbbi hetekben, hogy a július 1-jén hatályba lépő áfaemelés okozhat-e akár több százezer forintos váratlan költséget az új lakást vásárlók számára.
Ne csak a vállalkozó legyen felelős a hatósági ellenőrzéskor azért, ha a szerződésben kikötött árból nem tudja kigazdálkodni a tisztességes működését, hanem a megrendelő is. Így érdekeltté lehet tenni a megrendelőt abban, hogy ne finanszírozza a fekete- vagy szürkegazdaságot. De vajon elég-e egy újabb törvény?
Sok kis- és közepes vállalkozást érdekelnek az energetikai fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetőségek, de a feltételek megismerése után általában csökken a lelkesedés. Bár az ország élen jár az uniós források lehívásában, számos pályázathoz olyan szigorú adminisztrációs terhek járulnak, amit a cégeknek egyszerűen nincs energiájuk bevállalni.
Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is – 35 millió forintosnál nagyobb érték után 21 százalékot -, ami elvileg teljesen logikus, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben.
A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása a munkavállalók szempontjából a juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené; a kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén is a munkaadók csak bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, egy 10 százalékos adó esetében azonban már tízből hét cég tartaná meg ezeket – így foglalható össze a Szonda Ipsos 2009. május 26-a és 28-a között a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatásának eredményei.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bankgarancia vállalásával segíti a válság következtében nehéz helyzetbe került, de egyébként életképes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások éven túli lejáratú forgóeszközhitelhez jutását.
A kereskedők a versenyjogi aggályokra hivatkozva az egész élelmiszer-etikai kódexet elutasítják.
Áprilisban 1328 társaság ellen indult felszámolási eljárás Magyarországon, ilyen sok cég még soha nem jutott erre a sorsra egyetlen hónap leforgása alatt – derül ki az Opten céginformáció-szolgáltató adataiból.
Nem az adóváltozás, hanem a gazdasági visszaesés veszi ki a nagy összeget a költségvetésből – derül ki az uniónak leadott konvergenciajelentésből. A pénzügyi tárca továbbra is kerüli a módosítások költségvetési hatásának elemzését.
Az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2008-ban elérte a 63 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom egy százaléka, az összeg az idén 50 százalékkal, 95 milliárdra nőhet – áll a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. gyorsjelentésében.
