A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XLI. rész)
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Egy magyar vonatkozású ügy kapcsán az EUB kifejtette, milyen feltételekkel lehetséges levonási korlátozást meghatározó tagállami szabályokat alkotni.
A levonási jog kapcsán az EUB ítéleteiben foglalkozott az adólevonások korrekciójának mechanizmusával is.
Maratoni hosszúságúra nyúlt adólevonási tiltásokkal foglalkozó cikksorozat utolsó állomásához érkeztünk, amely látszólag magától értetődő tilalommal, illetve annak feloldásával foglalkozik: ez a telefonszolgáltatásra vonatkozó adólevonási korlátozás.
A lakóingatlanokhoz kapcsolódó tilalmakról és feloldásokról szóló cikksorozat mostani részében a lakóingatlan építéséhez és felújításához kapcsolódó termékek és szolgáltatások adólevonási tilalmáról, feloldásáról lesz szó.
Lakóingatlan beszerzése esetén szintén felmentést kapunk az általános levonási tilalom alól, amennyiben a beszerzésre továbbértékesítési céllal kerül sor. Ez a téma is tartogat csavarokat, ezekre fókuszál cikkünk.
Az adóhatósági határozatnak egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adólevonási jog az adózót milyen tények, bizonyítékok és jogalap alapján nem illeti meg. A következőkben egy Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
A lakóingatlanokkal kapcsolatos tilalmak témáját folytatva most a levonási tilalmak első feloldásával foglalkozunk, amely a bérbeadási célú beszerzés.
Az adólevonási tiltások közül az egyik legszerteágazóbb téma a lakóingatlanhoz kapcsolódó tilalmak, feloldások megismerése, azoknak a gyakorlatba átültetése. Ennek a témának a feldolgozása, illetve kibontása a mostani cikk fő motívuma.
Folytatjuk a személygépkocsi üzemeltetéshez kapcsolódó költségek áfa-tartalmának levonhatóságának vizsgálatát. Most az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja és a 124. § (4) bekezdése szerinti korlátozásokra térünk ki.
Az első részben általánosságban ismertetett adólevonási tiltások bemutatása után most mélyebben járjunk körül az egyes tiltásokat, illetve nézzük meg, milyen feltételek mellett van lehetőség mégis gyakorolni az adólevonási jogot. Most az üzemanyagokhoz kapcsolódó levonási tilalmakat vizssgáljuk.
Az általános forgalmi adó a hozzáadott értéket adóztatja, amelynek érvényesülését a gyakorlatban az adólevonási jog biztosítja. Ennek megfelelően a többi adóalany által ránk áthárított adót levonhatjuk, amennyiben a beszerzés az adóköteles tevékenységünket szolgálja. Ezen a rendszeren belül azonban mégis vannak olyan ügyletek, amelyekbe a jogalkotó beavatkozik, és bár a megrendelés adóköteles tevékenységet szolgál, mégsem (vagy csak részben) élhetünk az adólevonási jogunkkal.