Rendeltetésellenes joggyakorlás esetén adólevonási jog nem érvényesíthető. A visszaélésszerű magatartás megállapítására az EUB Halifax ügyben felállított háromlépcsős tesztje szolgál.
Fiktív ügyletek kapcsán az EUB kimondta, hogy a levonási jog szempontjából nincs jelentősége annak, érte-e kár az államkincstárt, mint ahogy önmagában annak sem, hogy a nemzeti polgári jog értelmében színleltnek minősül-e az adott ügylet.
Az adóhatóságok a levonási jogot az ügyek jelentős részében arra hivatkozva tagadják meg, hogy az ügylet fiktív volt, vagy adókijátszás, illetve joggal való visszaélés valósult meg.
Annak megítéléséhez, hogy a határidő elmulasztása miatt elvitatható-e a levonási jog, figyelembe kell venni a héarendszer alapelveit.
A határidő elmulasztásánál jelentősége van annak, hogy az adóalany csalárd módon járt-e el.
A levonási jog megtagadására a jogszabályban előírt határidő elmulasztása miatt is sor kerülhet.
Az EUB azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy Közösségen belüli termékbeszerzésnél hogy kell eljárni, ha a fizetendő áfa megállapításának időszakában nem áll rendelkezésre az ügyletről kiállított számla.
Fordított adózás esetén is előfordulhatnak olyan esetek, amikor az alaki követelmények megsértésének eredményeként olyan helyzet áll elő, amelyben a héa már nem lesz levonható.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) egy magyar vonatkozású ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárás során a napi és a heti pihenőidőre való jogosultság tekintetében elvi jelentőségi megállapítást tett, amely minden bizonnyal változásokat fog hozni a hazai munkajogi jogalkotásban és jogalkalmazásban is.
Fordított adózás esetén az adólevonáshoz az egyes tagállamok által előírt alaki követelményeknek kell megfelelni. Az EUB több ítéletében is foglalkozott azzal, hogy ezen követelmények megsértése vezethet-e a levonási jog megtagadásához.
Fordított adózás esetén a tagállamok nem követelhetik meg számla rendelkezésre állását a levonási jog gyakorlásához.
Az EUB több ítéletében is kiemelte, hogy az adóhatóság nem tagadhatja meg a héalevonás jogát kizárólag azon okból, hogy valamely számla nem teljesíti a héairányelvben előírt feltételeket, ha rendelkezésére áll minden, annak ellenőrzéséhez szükséges adat, hogy az e jogra vonatkozó anyagi jogi feltételek teljesülnek‑e.
Szintén a számlán szereplő vevőadatok jelentettek problémát egy másik ügyben, amelyben az EUB kiemelte, hogy léteznek olyan körülmények, amelyek között a levonási jog gyakorlásához szükséges adatok a számlától eltérő eszközzel is érvényesen megállapíthatóak.
Bizonyos esetekben akkor is lehetőség van a héa levonására, ha a levonás alapjául szolgáló számla nem az adóalany nevére szól.
Az EUB álláspontja szerint a hibában szenvedő számla korrigálható, azonban az, hogy az adóhatóság a levonási jogot megtagadhatja-e, függ attól, hogy a korrekcióra a határozat meghozatalát megelőzően vagy azt követően került-e sor.
Számos EUB-ítélet foglalkozott a számlák kötelező tartalmi elemei és a levonási jog közötti összefüggésekkel.
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.
Cikkünkben folytatjuk az Európai Bíróság közelmúltban magyar vonatkozású ügyekben hozott döntéseinek ismertetését. Az alábbiakban a 2022. második félévében, illetve 2023-ban eddig elfogadott általános forgalmi adót érintő ügyek lényegi elemeit foglaljuk össze.
A levonási joghoz kapcsolódó alaki követelmények közül talán leggyakrabban a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos kérdések kerültek az EUB elé.
Az együttműködő közösség amúgy is szigorú kivételes szabályait az Európai Bíróság az elmúlt évek ítéleteivel tovább szűkítette, és ezeket a változásokat a magyar jogalkotás sem követte le mindig pontosan. Cikkünk második részében fontos jogeseteket értelmezünk.
