Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség függ egyebek közt attól, hogy a bérbeadó milyen költségelszámolási módszert alkalmaz, valamint, hogy levonásba helyezi-e az előzetesen felszámított forgalmi adót.
Ha a bevallásban az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, jelentőséggel bír, hogy miből adódott a különbözet, mivel bizonyos esetekben bírságot is kell fizetni.
Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemről és annak adójáról a magánszemélynek évente egyszer kell bevallást benyújtania, a többi szja-köteles jövedelmével együtt.
Vonatkozó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A sorozat előző részeit itt olvashatja. Személyi jövedelemadó (folyt.) Bevallás A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját, valamint az adóelőlege(ke)t az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, amelynek benyújtási határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A 2024-ben végzett bérbeadás jövedelmét tehát majd 2025. május 20-ig kell bevallani. A bevallás teljesíthető az ’SZJA – 2024-re vonatkozóan a 24SZJA – nyomtatvány benyújtásával vagy az adóbevallási tervezet felhasználásával. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is a személyi jövedelemadó alanya, az egyéni vállalkozói és az ingatlanbérbeadási tevékenységéről ugyanazon szja-bevallásban kell számot adnia (mint ahogy minden más szja alá tartozó jövedelméről is). Egyéni vállalkozók esetében a bevallási tervezet adózói közreműködés nélkül nem válik bevallássá, hiszen a vállalkozói jövedelemre vonatkozó adatokat az adóhatóság nem tudja az adózó helyett kitölteni. Ilyen esetben ezért mindenképpen szükség van adózói aktivitásra (a tervezet javítására, kiegészítésére), még akkor is, ha a magánszemély a bevallási tervezet felhasználásával tesz eleget bevallási kötelezettségének. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya („katás”), akkor a bevallási tervezet bizonyos feltételek teljesülése esetén (az…
Az adóelőleg levonására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a bérlő kifizető-e.
A bevétel és a költségek ismeretében állapítható meg az adóköteles jövedelem és a fizetendő személyi jövedelemadó. Míg a magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját évente egyszer, az éves szja-bevallásában kell bevallania, szja-fizetési kötelezettség év közben is keletkezik, az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint.
Értékcsökkenési leírás alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a kétszeres költségelszámolás tilalmára, továbbá tárgyieszköz-nyilvántartást is szükséges vezetni.
A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
Ingatlanbérbeadási tevékenység esetén az elismert költségek közé tartoznak egyes, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó kiadások.
A civil szervezeti működés már több, mint három évtizedre nyúlik vissza, mégis a mai napig komoly feladatot jelent az alapítványok, egyesületek és más nonprofit gazdálkodók működéséhez szükséges adózási, gazdálkodási információk megszerzése, a vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása a mindennapi tevékenység során.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben elszámolható ráfordítások első nagy csoportját a költségként elismert kiadások jelentik.
A tételes költségelszámolás szabályrendszere értelemszerűen lényegesen összetettebb, mint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásáé.
Egy belföldi áfaalany társaság fel kívánja újítani a tulajdonát képező, a 2022-es évben adóköteles bérbeadás céljából hasznosított ingatlant. A felújításra irányuló beruházást 2023-ban fogja befejezni és ráaktiválni az ingatlanra. A 2023-as évtől az ingatlan-bérbeadási tevékenységet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) általános szabályai szerint kívánja végezni, vagyis adómentességet fog alkalmazni. Kérdésként merül fel, hogy jogosult-e a társaság levonásba helyezni az ingatlan felújítását terhelő áfát, valamint az ingatlan felújítása mint értéknövelő beruházás kapcsán felmerülhet-e az Áfa tv. 135. §-ának alkalmazása? Kérdés és válasz az Adó szaklapból.
Cikksorozatunk mostani részében azokról az esetekről lesz szó, amikor a jogalkotó valamilyen okból a felek által meghatározott elszámolási időszakon belül időarányos részteljesítést határoz meg.
Cikksorozatunk mostani részében az egy szolgáltatáshoz kapcsolódó, de különböző időszakokat érintő díjtételekről, valamint az egy elszámolási időszakhoz tartozó több részfizetésről lesz szó.
Az ingatlan-bérbeadás több vetületével is foglalkoztunk az elmúlt időszakban, ebben a cikkben a határozott időre kötött szerződések idő előtti megszüntetésének áfa-vonzatai kerülnek fókuszba.
Cikksorozatunk mostani részében olyan eseteket mutatunk be, amelyekben a bérleti díj kifizetése különböző időpontokban esedékes.
Sorozatunk mostani részében az ingatlan-bérbeadás teljesítési helyét vizsgáljuk, megnézzük a bizonylatolási szabályokat, és szólunk az ingatlan-bérbeadásról kiállított számla utólagos korrekciójáról.
A bérbeadás jellegétől függően két nagy csoportot különböztetünk meg: a folyamatos bérbeadást és az eseti bérbeadást. Utóbbi esetben az Áfa tv. 55. §-a alapján az esemény időpontja lesz a teljesítés időpontja. Sokkal összetettebb a helyzet, ha a folyamatos bérbeadás esetét vizsgáljuk.
