Az alábbiakban egy érdekes jogesetet mutatunk be, amelyből kiderül: a nyugdíj megállapítása során évtizedeket kell vizsgálni, így a dokumentumok, bevallások meglétének, beadásának, a járulékok megfizetésének kiemelt szerepe van.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a vámérték megállapítására vonatkozó európai uniós szabályozás méltányos, egységes és semleges rendszer létrehozására irányul, amely kizárja az önkényes és fiktív vámértékek alkalmazását. A vámérték alapját főszabály szerint az árukért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár képezi, ez az ár olyan adat, amelyet adott esetben ki kell igazítani, ha az az önkényes vagy fiktív vámérték megállapításának elkerülése érdekében szükséges. Az ügyleti értéknek tükröznie kell az importált áru valós gazdasági értékét, és figyelembe kell vennie ezen áru minden gazdasági értékkel rendelkező elemét.
Az általános forgalmi adó tekintetében az adólevonási jog jogszerűségének ellenőrzése kiemelt terület.
Most olyan jogesetet elemzünk, amelyben a számlakibocsátó számláira alapított adólevonási jog gyakorolhatóságának értékelése során az adóhatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy adózó magatartása (adólevonás) törvényes joggyakorlás volt-e.
A közigazgatási bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy lehetetlenné vált-e, vagy jelentősen elnehezült-e az adózó számára a nyilatkozattételhez és a védekezéshez való jog gyakorlása az adóhatóság működési körében bekövetkező okok miatt. Jogeset.
Az élettársi kapcsolat fennállását, az érzelmi és gazdasági kötődés meglétét különösen körültekintően kell vizsgálni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A férfiak és a nők azonos feltételek mellett jogosultak özvegyi nyugdíjra. A házastársától elvált, illetve az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultságához az egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
Az áfa rendszerében alanyi adómentesség egy olyan különös, speciális mentes státusz, amely az adóalany személyéhez és nem az általa végzett tevékenységhez kötődik. Az alanyi adómentesség választáson alapul. Jogeset.
Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba. Jogeset.
A személyek Európai Unió területére történő belépésekor vagy annak elhagyásakor a náluk tartott készpénz bejelentésére vonatkozó kötelezettség része a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló európai uniós stratégiának. A Közösség területére belépő természetes személy 10.000 EUR-t meghaladó összegű magánál tartott készpénzről nyilatkozni köteles. A nyilatkozattétel elmulasztása kimentési lehetőség nélkül megalapozza a közigazgatási bírság kiszabását.
A Kúria előtt folyó rendkívüli jogorvoslati eljárásnak az volt a tárgya, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően ítélte-e meg a megbízólevél cégnyilvántartásba be nem jegyzett személy részére történő kézbesítésének törvényességét. Jogeset.
Abban az esetben, ha az áru kiszállítást nem a fuvarozó teljesíti, hanem maga a vevő, akkor a CMR-ek hiányos tartalma nem olyan súlyú, amely a közösségi termékértékesítés feltételeinek teljesülését kizárná. Jogeset.
A számlatartalmaknak a valósággal egyező voltát az adózó felperesnek bizonyítania kell. A perbeli adóügy tárgya a számlakibocsátók számláira alapítható adólevonási jog gyakorolhatóságának értékelése volt. Érdekes jogeset.
Az élettársi kapcsolat megállapíthatóságát nem a házasság fennállása, hanem a házassági életközösség fennállása zárja ki. Az a tény, hogy egy házasság jogilag fennáll, nem jelenti azt, hogy a házassági életközösség is fennállna, ezért az élettárs jogcímén előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igény nem utasítható el pusztán arra hivatkozással, hogy a jogszerző házasságának fennállására tekintettel, jogilag az élettársi kapcsolat fennállása kizárt. A következőkben egy a témát érintő érdekes jogesetet mutatunk be.
Abban a jogkérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a felperes adózó a közhasznú nonprofit jogállására figyelemmel a civil törvény előírásai alapján mentesül-e az áfafizetési kötelezettsége alól.
Amennyiben az adóoptimalizálást célul kitűző atipikus szerződés eredményeként a kötelezettnek módja nyílna a helyi adókból visszatérítést kérni, amely lehetőséggel azonban nem él, elzárva így a jogosultat a szerződésben kikötött sikerdíj elérésétől, az együttműködési kötelezettségének megsértése miatt a szerződést eredményesen teljesítő jogosult felé kártérítési felelősség terheli. Jogeset.
Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.
Az áfamentesség nem vonatkozik olyan földterület értékesítésére, mely az ezen álló épület lebontása folytán válik beépítetlenné. A beépítettséget nem alapozza meg az ingatlanon végzett alapozási munkálatok végzése. A következőkben a Kúria álláspontját foglaljuk össze.
Az áfalevonási jog gyakorlásának feltételei között az Európai Unió Bíróságának irányadó döntései nagy hangsúlyt fektetnek az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségre, amelynek során objektív tényekkel kell bizonyítania, hogy a számla befogadója tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy adókijátszás valósul meg, illetve ebben maga is közreműködött.
Az EU végrehajtási rendelete nyomán is még számos európai bírósági jogeset figyelembevételével is az állandó telephely témaköre még mindig némely jogi bizonytalanságot hordoz magában amellett, hogy egyes európai tagállamokban gyakran eltérően értelmezik. Az alábbiakban bemutatjuk az európai bírósági joggyakorlat fejlődését a legelső jelentős bírósági ítélettől a jelenleg is folyamatban lévő indítványokig.
