Az általános forgalmi adót illetően az adólevonási jog megnyílta és az adólevonási jog érvényesítése időben elválhat egymástól. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az adó felszámíthatóvá válik, amikor az előzetesen felszámított adót meg kell állapítani. Az adózó azonban nem köteles az adólevonási jogot rögtön érvényesíteni. Különösen igaz ez akkor, ha az érvényesítéshez további feltételek szükségesek. Jogeset.
A feketegazdaság elleni hatékony fellépést szolgáló jogintézmények közül az egyik legjelentősebb az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan kerül sor, hanem kizárólag az után, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét. Ismertetjük a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
Cikksorozatunk negyedik részében az árengedmény témaköre kapcsán a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalkozás két ügyéről lesz szó, melyek közül az egyik magyar vonatkozású, és 2021. őszén született meg benne az ítélet.
Számos kérdés felvetődhet az átlagkereset meghatározása kapcsán. A következőkben a táppénzt érintő jogesetet mutatunk be.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.
Előfordulhat, hogy a magánnyugdíjpénztári tag követelése már az öregségi nyugdíj megállapítását követően kerül átutalásra az államháztartás részére. Ez legfőképpen akkor lehetséges, ha a tag a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik visszalépési szándékáról, miközben a társadalombiztosítási nyugellátása már korábban megállapításra került. Jogeset.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának a helyi adókról szóló 34/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította. A következőkben az ezt taglaló jogesetet mutatjuk be.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az új eljárás megkezdésével kapcsolatos ellenőrzési határidő túllépése önmagában a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét nem jelenti. A közigazgatási bíróság az eljárási szabályok keretei között köteles vizsgálni azt, hogy a határidőt követő időszakban bekövetkezett-e olyan változás az adózót érintő jogi és ténybeli körülményekben, amelyek miatt sérelmesek számára az adójogi szankció határidőt követő megállapítása, mint a határidőn belüli lett volna. Így különösen azt szükséges vizsgálni, hogy lehetetlenné vált-e, vagy jelentősen elnehezült-e az adózó számára nyilatkozattételhez és a védekezéshez való jog gyakorlása az adóhatóság működési körében bekövetkező okokra visszavezethető módon.
A közigazgatási szerv törvényben telepített hatáskörének átruházására csak kivételes esetben és csak törvényben kerülhet sor. Alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet a hatáskör átruházásáról. Az adó feltételes megállapítása iránti eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására is csak indokolt végzéssel kerülhet sor. A tisztességes eljárás követelményének teljesülése az ügy konkrét tényállása alapján ítélhető meg. A következőkben egy az eljárás tisztességét érintő jogesetet mutatunk be.
Önmagában a munkavégzés tényének tanúkkal történő igazolása nem eredményez a nyugellátás megállapítása szempontjából jogszerző szolgálati időt, amennyiben a munkavállaló és a foglalkoztató egymással egyetértésben nem tesz eleget a foglalkoztatásból eredő bejelentési és közteherviselési kötelezettségének. Jogeset.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők nem is tudnak. Jogeset.
Vannak ügyek és témák, melyek adójogi jogkövetkezmények megállapítása tekintetében elhúzódnak, akár többszöri új eljárásra történő utasítással is. A következőkben egy ilyen esetet mutatunk be.
Sok esetben előfordul, hogy egy ellenőrzés kapcsán jogszabálysértésre, eljárási hibára derül fény, s ekkor új eljárásra utasításnak van helye. A bíróság által elrendelt új eljárás esetén az adóhatóság kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket vizsgálhatja az adózás rendjéről szóló törvény értelmében. Jogeset.
A helyi adóról szóló önkormányzati rendeletnek a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni szövegében az adó alanyát, tárgyát, mértékét. Egyébként az adózók nehezen tudják teljesíteni kötelezettségüket. Jogeset.
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során beszerzett és leegyeztetett adatokból egy lezárt időszak képződik, amely részévé válik a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásnak, és a későbbi nyugdíj-megállapítás alapjául szolgál. Jogeset.
Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.
Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.
Sok esetben, ha igénybe veszünk egy szolgáltatást, igénybevevőként az adóhatóság számára is igazolnunk kell azt, hogy a szolgáltatás valóban mentes az adó alól. Ellenőrzése során az adóhatóság a számla mellett egyéb bizonyítási eszközt is igénybe vehet, így a számlán szereplő szolgáltatás tárgyát vizsgálva akár (orvos)szakértő véleményét is kérheti.
Adózásban sokféle csoportról beszélhetünk, ide tartozik a csoportos társaságiadó-alany és beszélhetünk áfa csoportról is. Tekintettel arra, hogy az említett csoportok gazdasági tevékenységet végezhetnek, így működésük során számtalan adózást illető kérdés merülhet fel.
A munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy igazolt teljesítménycsökkenés esetén mely munkavállalója munkaviszonyát szünteti meg felmondással. A munkáltató csak a munkaviszony megszüntetéséig állhat el a versenytilalmi megállapodás teljesítésétől.
