A cikk a határon átnyúló ügyletek adóztatásához kapcsolódóan a transzferár-szabályozás legfontosabb fogalmainak angol nyelvű megfelelőit mutatja be, elsősorban a témában alkalmazott rövidítéseken keresztül. A cél az angol és a magyar nyelvű terminológia – terjedelmi okokból nem teljes körű – ismertetése, nem pedig a transzferárhoz kapcsolódó fogalmak és szabályok pontos definiálása és naprakész bemutatása.
Hallgassa meg az Adó Online Podcast legújabb adását, melyben a transzferárazással foglalkozunk. Beszélgetésünk aktualitását a transzferár nyilvántartás elkészítésének közelgő határideje adja. Szakértőnk ez alkalommal dr. Fischer Ádám, a Niveus jogi üzletágának vezetője, és Girászin János, a cég transzferár-tanácsadásii üzletágának vezetője.
A vállalatcsoportokon belüli központi támogató jellegű szolgáltatások (továbbiakban: menedzsmentszolgáltatások) örökzöld témát jelentenek a transzferárazás világában. Tapasztalatunk szerint ez szintén népszerű terület az adóhatósági vizsgálatok során.
A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.
Cikkünk első részében kielemeztük a nemzetközi hálózatunkban tapasztalt gyakorlati problémákat, amelyek az olyan adótervezési konstrukciók azonosításával kapcsolatosan merülnek fel, amelyeknek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor (a DAC6-szabályozás E1. ismertetőjegye). Az egyoldalú mentesítési szabályok alkalmazása viszonylag elterjedt világviszonylatban, így akár egy anyavállalattól felvett kölcsön kapcsán is az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletbe futhat be egy vállalkozás. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek nincs minimális értékhatára, továbbá, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak szándékában állt-e az adóelőny kihasználása.
Az adótervek bejelentési kötelezettségét bevezető DAC6-szabályozás mérsékelt publicitást kapott Magyarországon. Ennek részben az az oka, hogy a COVID-19 világjárvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel az Európai Bizottság 2021. év elejére halasztotta el a tényleges bejelentési kötelezettség megkezdését. Annak is van szerepe, hogy a vállalkozások jellemzően az adótanácsadók, ügyvédek kötelezettségének fogják fel a szabályozást, pedig ez nem feltétlenül van így.
A kapcsolt felek közötti ármeghatározás, azaz a transzferárazás már eleve magában rejti a káros nemzetközi jövedelemoptimalizálás veszélyét, de a kísértést ennek kihasználására a járvány tovább erősíti – derül ki a LeitnerLeitner közleményéből.
A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.
A transzferár dokumentáció elkészítése még napjainkban is kihívást jelentő feladat. Bár a transzferár szabályozás több évtizede létezik Magyarországon, a transzferár nyilvántartási rendszer az elmúlt években jelentősen átalakult. A megváltozott előírások mellett a hazai és nemzetközi szervezetek egyre több és komplexebb tartalmú iránymutatást készítettek elő és hoztak nyilvánosságra, melyek a különböző transzferárazási témakörökre igyekeznek eligazítást, támpontokat biztosítani. Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat és a bírósági esetek számos olyan valós helyzetre irányítják rá a figyelmet, melyekből folyamatosan lehet tanulni és újabb jogszabályokat alkotni. Cikksorozatunkban a transzferár dokumentáció elkészítéséhez biztosítunk gyakorlati tudnivalókat.
Az összes helyi és nemzetközi szabályozásnak és irányelvnek megfelelő transzferáradatbázis-kutatásról közölt összefoglalót a NAV. Fókuszban az őstermelők adózásával kapcsolatos kérdések.
Az OECD által közzétett, a COVID-19 vírushelyzet transzferárakra gyakorolt hatásaival foglalkozó útmutatója iránymutatást ad az adózóknak és az adóhatóságnak transzferár kérdésekben.
A világjárvány nyomán a transzferárak kapcsán több a bizonytalanság, mint bármikor korábban. A NAV szakemberei a minap részleteiben is ismertették álláspontjukat a transzferár-szakmával, és megerősítették: az OECD és az adóhatóság korábban közzétett iránymutatásai továbbra is érvényesek.
A transzferárazás során alkalmazható portfólió-szemlélet nem az üzemi eredmény kiszámítására ad iránymutatást, hanem azt határozza meg, hogy a fő szabály szerinti ügyletenkénti elemzéstől mely esetekben van lehetőség eltérni. A következőkben ezt tárgyaló Kúria által hozott döntést mutatunk be.
Az adóhatóság már nem csak a transzferár dokumentáció meglétét, hanem annak tartalmát is egyre alaposabban vizsgálja. Ezért a vállalatoknak is érdemes hangsúlyt helyezniük arra, hogy felülvizsgálják transzferárazási gyakorlataikat, amelyben a transzferárhoz kapcsolódó kúria ítéletek és NAV iránymutatások is segítséget jelenthetnek.
Az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a témával. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. A következőkben a témában született Kúria által hozott friss ítéletet mutatunk be.
Bármely adóévre vonatkozóan a transzferár dokumentáció képezi a felmerülő ellentmondások kezelésére szolgáló vállalati terv első fázisát és ez a kiinduló pontja bármely adóhatósági transzferár vizsgálatnak is. A tényállítások és a gazdasági elemzések eredményei az egész adóhatósági vizsgálatra, bármely későbbi felülvizsgálati folyamatra és amennyiben szükséges, akár a bírósági eljárásra is vonatkozhatnak.
A kapcsolt vállalkozások ügyletei, tranzakciói, az ügyletek minősítése, az egymás között alkalmazott árak vizsgálata, transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe. A továbbiakban egy érdekes Kúria döntést mutatunk be, melyből látszik, hogy már az ügyletek minősítése is alapvető fontosságú kérdés. A Kúriai döntés nem oly régen született.
Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak vizsgálata. Tekintettel arra, hogy kapcsolt vállalkozások nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is előfordulnak, a különböző országok adóhatóságai egymástól függetlenül vizsgálódnak. Arra a kérdésre, hogy a különféle adóhatóságok kötelesek-e figyelembe venni a másik ország adóellenőrzés szerinti megállapításait, a következő Kúria által hozott ítélet ad választ.
A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.
A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az ún. funkcionális karakterizáció.
