Július 1-jétől minden munkaszerződést, kollektív szerződést, egyéb megállapodást, szabályzatot összhangba kell hozni az új törvénnyel. A felülvizsgálatot minél előbb célszerű elvégezni: egyrészt az új törvénnyel ellentétes egyezségek semmisek, másrészt könnyen megeshet, hogy a munkáltató jobban jár az új szabályozással, amit érvényesíteni is akar – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor munkajogász.
A tisztességes dolgozók örülni fognak az új munka törvénykönyvének – vélte Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár. A Vasas Szakszervezeti Szövetség fekete zászlóval fogadta a jogszabály hatályba lépését.
Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyarok, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában – írja az Accace. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.
Július 1-jén hatályba lép az új Munka Törvénykönyve: nagyobb szabadságot kapnak a felek a munkaviszonyok alakításában, ami egyúttal kiszolgáltatottabbá teheti a munkavállalókat. Az átmenet megkönnyítése érdekében néhány fontos változást csak 2013-tól kell alkalmazni, így az idén még nem változik a szabadság és az átlagkereset számítása sem.
Több ponton jelentősen módosult a kismamák szabadságával kapcsolatos munkajogi szabályozás, többek között annak pénzbeli megváltása terén is – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
A már kihirdetett Munka törvénykönyvét is átírta a törvény hatályba lépését segítő átmeneti rendelkezések elfogadásával az Országgyűlés. A CompLex Kiadó segít az értelmezésben, igazi ”túlélőcsomagot” kínál, amellyel garantáltan nem téved el az új szabályozás útvesztőiben!
A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezek viszont csak akkor fejtik ki joghatásukat, ha a címzettel szabályosan közlik őket. Például, nem elég a felmondást megírni, át is kell adni a munkavállalónak. Fontos ezért pontosan ismerni azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, mikor lehet egy írásos nyilatkozatot közöltnek tekinteni – hívja fel figyelmet dr. Kártyás Gábor munkajogász blogjában.
További lehetőségeket látnak az új MT nyomán tevékenységük kiterjesztésére a hazai munkaerő-kölcsönzők. Például a jövőben közintézmények is élhetnek a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével.
A polgári jog “betörése” a munka világába rendkívül sértő és hátrányos a dolgozók számára – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. Az átmeneti rendelkezések időkényszert alakítottak ki a munkahelyeken: alig van mód a felkészülésre.
Ismét lesz végkielégítés, legfeljebb három hónap lehet a próbaidő, és csökken az éves túlórák maximális száma – enyhül a munka törvénykönyve Szlovákiában.
A napok óta tartó hőség a munkáltatókra is ró kötelezettségeket: a munkavédelmi előírásokat nemcsak a szabadban, hanem a zárt térben, irodákban dolgozóknál is be kell tartani – a munkavédelmi hatóság bírságolhat is. A legfontosabb a védőital és a pihenőidő.
A már elfogadott Munka törvénykönyvét is átírta a törvény hatályba lépését segítő átmeneti rendelkezések elfogadásával az Országgyűlés. Uniós előírások nyomán a jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára: nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgozók sem.
Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.
A munkaközi szünet a pihenőidők legrövidebb típusa. Célja, hogy a munkaidőt megszakítva lehetőséget biztosítson a munkavállalónak az étkezésre, dohányzásra, mosdóhasználtra, rövid pihenésre. Bár egy átlagos 8 órás munkanapon mindössze 20 percről van szó, ez a pár perc sok munkajogi kérdést vet fel. Ezeket veszi sorra blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor, és kitér arra is, hogy a munkaközi szünetet fel kell-e tüntetni a munkaidő nyilvántartásban.
Még hatályba sem lépett, de a Napi Gazdaság értesülései szerint az idén még legalább egyszer biztosan módosítják a Munka Törvénykönyvét.
A munkaadóknak kedvez az új Mt legtöbb, munkadíjra vonatkozó szabálya. A bérezés rendszerét például a munkáltató állapítja meg, arra a munkavállalónak nincs befolyása. Egyéb egyezség hiányában csak az alapbér lesz a pótlékszámítás alapja, ráadásul a pótlékok rendszere is a munkavállaló számára károsan módosul: például vasárnapi munkavégzés után 100 helyett 50 százalékos pótlékot fizet majd a munkaadó július elsejétől.
Hamarosan kezdődik a nyári szünidő, a hatályos és az új Munka Törvénykönyve is plusz szabadsággal honorálja a gyermeket nevelő munkavállalókat. dr. Kártyás Gábor friss blogbejegyzésében a gyermekneveléssel összefüggő szabadságokat – pótszabadság, munkaidő-kedvezmény – tekinti át.
A magyar cégek 13 százaléka tervez elbocsátást, 11 százaléka pedig felvételt 2012 szeptemberének végéig. A szezonkezdet ellenére a vendéglátás- és az építőipar területén tevékenykedő cégek is inkább elbocsátanak – közölte a Manpower.
Több tízezer szakképzetlen, illetve munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatal felnőtt munkába állását segítheti a pályakezdő minimálbér bevezetése – véli Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára az eltérített minimálbért a jövő évi minimálbérrel és garantált bérminimummal együtt kellene tárgyalni.
Bár 2011-ben a helyi bíróságokra érkező munkaügyi perek száma a 22 ezret is meghaladta, az elmúlt tíz évben tavaly indult a legkevesebb munkaügyi per – közölte az Ügyvédbróker.hu.
