Hong Kongot nem véletlenül tartják ma is adóparadicsomnak: 1940 előtt semmilyen adót nem vetett ki a város. Adórendszere ma is territoriális elven alapul, csak az ott megtermelt jövedelmet adóztatják. Hong Kongban az általános forgalmi adót nem ismerik, nincs építési adó, örökösödési adó és a tőkejövedelmet sem adóztatják.
Joe Biden nehéz örökséget vesz át elődjétől. Programja szerint személyi jövedelemadó és társaságiadó-emelésre készül, valamint bevezeti a minimális adórátát. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, mitől reméli a gazdaság növekedését a megválasztott elnök.
A kínai gazdasági csodának az alapja az volt, hogy Teng Hsziao ping a nyolcvanas-kilencvenes években tömegével küldött ki ösztöndíjjal kínai diákokat vezető amerikai egyetemekre. Az országot alacsony adók jellemzik, amelyek már fontosabb beruházásösztönző szereppel bírnak, mint a korántsem alacsony munkabérek.
Cikkünkben a koronavírus-járvány várható gazdasági és adójogi, adópolitikai hatásaival, következményeivel foglalkozunk. Elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés és a költségvetési politika radikális újragondolása, ami alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is.
Ha Trump nyer, akkor minden bizonnyal folytatja az eddigi gazdaság- és adópolitikát az új szlogen jegyében: „Buy American, hire American!”. Biden fontosnak tartja az Egyesült Államok csaknem kezelhetetlen mértékű költségvetési hiányának mérséklését, aminek érdekében itt-ott adót emelne.
A járvány következtében a kormányoknak nagyobb adójövedelemre lesz szükségük, aminek szükségszerű mellékhatása, hogy az adóhatóságok növelni fogják a vizsgálatokat. A nagyobb társasági adóbevétel segíthet a fiskális deficit mérséklésében. Míg az adóhatóságok rövidtávon csak a létező törvények alapján járhatnak el, máris sok kormány érvel egy olyan átfogó adóreform mellett, amely az üzleti világból nagyobb adójövedelem megszerzését célozza meg. Cikkünk második részében a Második Pillér tervezett intézkedéseit részletezzük.
A járvány következtében a kormányoknak nagyobb adójövedelemre lesz szükségük, aminek szükségszerű mellékhatása, hogy az adóhatóságok növelni fogják a vizsgálatokat. A nagyobb társasági adóbevétel segíthet a fiskális deficit mérséklésében. Míg az adóhatóságok rövidtávon csak a létező törvények alapján járhatnak el, máris sok kormány érvel egy olyan átfogó adóreform mellett, amely az üzleti világból nagyobb adójövedelem megszerzését célozza meg.
Mint ahogy arról biztosan Önök is értesültek, 2020. nyarán az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (’Katv.’) érintő, 2021. január 1-étől hatályos módosításokat. A törvénymódosítás egyik fő célja az volt, hogy a jövőben ellehetetlenítse a kisadózó vállalkozások tételes adójának (’KATA’) alkalmazását burkolt foglalkoztatási jogviszonyok esetében, melynek következtében a Katv. szabályai több ponton is szigorodtak a jelenlegi szabályokhoz képest. Tekintettel a törvénymódosítás közelgő időpontjára, ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket a Katv. várható szigorításairól annak érdekében, hogy még időben felkészülhessenek a vállalkozásukat érintő esetleges változásokra.
Az adott gazdasági körülmények között mindannyian tisztában vagyunk a transzferár-tervezés nehézségeivel, ezért itt az ideje, hogy újragondoljuk a folyó évi transzferárakat. Az a legtöbb adózó számára világos, hogy a transzferárak igazolásához természetesen mindig szükség van alátámasztó információkra, különösen akkor, ha a múlt nem feltétlenül előzménye a jelennek. Azonban hol találhatók ezek az alátámasztó adatok? A témában megjelent sok cikk közül kevés tartalmaz konkrét javaslatot a transzferárak kezelésével kapcsolatos nehézségeket illetően, a piacok és a gazdaság korábban nem tapasztalt felfordulása idején. Még kevesebben kínálnak gyakorlati tanácsokat azoknak az adózóknak, akik szűkös erőforrásokkal rendelkeznek.
Bármely adóévre vonatkozóan a transzferár dokumentáció képezi a felmerülő ellentmondások kezelésére szolgáló vállalati terv első fázisát és ez a kiinduló pontja bármely adóhatósági transzferár vizsgálatnak is. A tényállítások és a gazdasági elemzések eredményei az egész adóhatósági vizsgálatra, bármely későbbi felülvizsgálati folyamatra és amennyiben szükséges, akár a bírósági eljárásra is vonatkozhatnak.
