Mit jelenthet Matolcsy György adóreformja?
A jegybankelnök, zöld-, digitális és forgalmi adóra koncentráló reformot sürgetett a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi alapkamat-emelése után. A Világgazdaság adószakértőket kérdezett: mi lehet a háttérben?
Bejegyzések adóreform címkével
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 4. rész
A helyi adózás rendszere már bevezetése óta számos problémával terhelt. Ezek egy részét sikerült az elmúlt három évtizedben megoldani, ezek főleg jogtechnikai jellegű beavatkozások voltak. Vannak olyan gondok, amelyek nem oldhatók fel a jelenlegi településszerkezeti, közigazgatási és gazdasági rendszerben. Ez eredményezi azt is, hogy sok település folyamatos forráshiánnyal küzd, és esélye sincs ennek megoldására.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 3. rész
Az elmúlt három évtizedben a helyi adózás szabályait sokszor módosította az Országgyűlés. Stabil elemnek tekinthető az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és az iparűzési adó. Függetlenül attól, hogy ezen adók mértékei, eljárási szabályai is jó néhány alkalommal módosultak. Új lehetőségként 2015-től települési adóként széles körű adóztatási lehetőséggel is élhetnek a helyi önkormányzatok.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 2. rész
Azokban a kérdésekben, amelyekhez egy kisebb közösségben rendelkezésre állnak a döntéshez szükséges információk, célszerű, ha a döntés is ebben a közösségben születik meg. Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének. Ennek fontos feltétele, hogy az anyagi feltételekről is ebben a közösségben határozzanak. Az önkormányzatok önállóságának ilyen alapfeltétele a helyi adóztatással kapcsolatos hatáskörük biztosítása.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 1.
Az 1987-ben indult adóreform jelentős eleme volt a piacgazdasági körülményeknek megfelelő profitadó bevezetése. Az adóreform indulásakor ennek feltételei még nem voltak meg, ezért átmeneti, helyettesítő szabályozásra volt szükség.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó(3.)
Az általános forgalmi adózás több olyan szabályt is tartalmaz, amelyek gazdaságpolitikai jellegűek, illetve nem is feltétlenül adóelőírások, de a jogalkotók az Áfa törvényben találták meg ezeknek a szabályoknak a helyét. Az áfá-ról szóló harmadik írásunkban ezekről lesz szó, ezzel zárjuk az áfa ismertetését.
EU-adóreformok: változott az együttműködő országok listája
Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) kedden felülvizsgálta az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, amelybe az eddig szereplő nyolc mellé újabb négy országot, illetve területet vett fel, mivel nem hajtották végre azokat az adóreformokat, amelyekre kötelezettséget vállaltak. A jegyzékből 16 országot törtöltek.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – általános forgalmi adó (2.)
Az 1988-ban bevezetett áfaszabályozás elvi alapjai mind a mai napig változatlanok. Mi indokolja akkor azt, hogy már a negyedik áfa törvény van hatályban, illetve az áfa törvények éves rendszerességgel módosulnak, de nem volt ritka az évközi módosítás sem? Természetesen ennek okai is a részletekben vannak, ezek közül világítunk rá néhányra.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – áfa – 1. (6. rész)
Az 1987-ben elindult adóreform talán legnehezebb eleme az általános forgalmi adózás bevezetése volt. Olyan új adófajtát kellett megismertetni és elfogadtatni a gazdasági szereplőkkel és a lakossággal, amelynek elvei akkor még ismeretlenek voltak Magyarország számára, de a szocialista országokon kívüli legjelentősebb kereskedelmi partnereink már ezt alkalmazták.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 4.
Az adórendszeren belül az elmúlt három évtizedben az egyik leggyakrabban változó terület az egyéni vállalkozók adózásának szabályrendszere volt. Hosszú út vezetett az egyszerű kisvállalkozói adózásától a mai sokszínűségig, az igen bonyolult szabályrendszerig. Voltak sikeres kezdeményezések és zsákutcák, mind a hatósági, mind az érdekképviseleti oldalon.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 3.
Az szja rendszerének fontos részét képezi a jövedelemtípusok meghatározása, és az egyes jövedelemtípusokra vonatkozó sajátos szabályok előírása. Ebben számos jelentős változás történt 1988 óta. Terjedelmi okok miatt ezeknek csak rövid összefoglalására vállalkozhatunk.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 1.
Az 1987-ben indult adóreform egyik legfontosabb változása volt a magánszemélyek jövedelemadózásának bevezetése. Általános elvként mondták ki, hogy minden jövedelem adóköteles, az adóév során megszerzett jövedelmeket össze kell vonni, és progresszív adótáblát kell alkalmazni. Az adókötelezettségeket önadózással kell teljesíteni, azaz a magánszemély állapítja meg a jövedelmét és adóját, ezeket bevallja, illetve az adót megfizeti. Az általános szabály alól számos kivétel volt, illetve kedvezményeket is lehetett érvényesíteni.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – az alapok (1. rész)
A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk utolsó részeihez, időszakához érkeztünk. Az eddig megjelent 76 írásban a népvándorlás korától az 1980-as évek közepéig mutattuk be az eseményeket. Ebben a részben és a következő részekben az 1987-től bekövetkezett változásokról szólunk. A tételes jogszabályi rendelkezések ismertetésétől tartózkodunk, helyettük a tendenciákat, illetve a hosszabb távon ható változásokat mutatjuk be.