Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Sorozatunk utolsó részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Sorozatunk utolsó két részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Sorozatunk mostani részében elmondjuk, mit jelent pontosan a határokon átnyúló TBE-szolgáltatásoknál a 10 000 eurós értékhatár, és megnézzük, miként alakul a számlázási kötelezettség.
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében nem tagadható meg a levonási jog például önmagában arra tekintettel, hogy az adóalany nem ellenőrizte, eleget tett-e a számlakibocsátó a hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek.
Az adóalany tudattartalmához kapcsolódóan számos ügyben kérdésként merült fel, hogy milyen intézkedéseket kell megtenniük az adóalanyoknak annak megelőzése érdekében, hogy adókijátszásban vegyenek részt.
A cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.
Az egyre digitalizálódó áfa-t érintő reformok közül eddig a 2028-tól esedékes változások (elektronikus számlázás kiterjesztése, megszűnő összesítő jelentés, közel valós idejű adatáramlás) voltak jobban fókuszban a cikksorozat eddigi részeiben, most azonban járjuk körbe a sokkal hamarabb érkező, már 2025-től esedékes változásokat.
Korábban már említésre került, hogy az elektronikus számlák adott országban érvényes szabályozása tagállami hatáskörben marad, ezzel együtt minden tagállamnak tekintettel kell lennie az Európai Bizottság 16931-es szabványára. Az alábbi cikkben ennek a kevésbé ismert szabványnak az ismertetésére kerül sor, ugyanis néhány éven belül minden közösségi ügyletet bonyolító adóalany át kell térjen – közösségi ügyletei tekintetében – az elektronikus számlázásra, amelynek kereteit ez a szabvány fogja meghatározni.
2028-tól megszűnik az összesítő jelentés, mert az adóalanyoknak át kell állniuk az elektronikus számlázásra közösségi viszonylatban. Most e változás ma ismert részleteit ismertetjük.
Az Európai Bizottság tervei három pilléren nyugszanak. Egyrészt még több területen válik elérhetővé az egyablakos ügyintézés, másodsorban egyre jobban teret fog nyerni az ügyletek valós idejű jelentése, harmadrészben érdemi változások várhatóak az elektronikus piacterek működésének szabályozásában.
Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.
Fordított adózás esetén is előfordulhatnak olyan esetek, amikor az alaki követelmények megsértésének eredményeként olyan helyzet áll elő, amelyben a héa már nem lesz levonható.
A Portugáliáról szóló cikksorozat utolsó részében általános portugál áfa-szabályokról lesz szó, mint például az elektronikus adatszolgáltatásról és a fordított adózásról.
Sorozatunk következő részében a kivitel és a behozatal, valamint az áfa viszonyát vizsgáljuk.
Az előző cikkben érintőlegesen már foglalkoztunk a portugál áfa-bevallással, bár ott még csak a gyakoriság volt fókuszban. Jelen cikk keretében ismerkedjünk meg a bevallás tartalmával, szerkezetével!
Portugália az elmúlt években mélyreható adóreformot vitt véghez, amelynek következtében nemzetközi összehasonlításban mérve is javult az ország versenyképessége. Bár a reformok leginkább a személyi jövedelemadózást, illetve a társasági adózást érintették, voltak áfa-vonatkozású módosítások is. A következő cikksorozat Portugália áfa-rendszerének nagyvonalú bemutatásával foglalkozik.
