Sorozatunkban bemutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a 150 eurós behozatali érték meghatározására, mert az ennél olcsóbb termékekre speciális áfaszabályok érvényesek. Most arról írunk, hogy kell számolni a 150 eurót, ha más devizában van meghatározva a küldemény ellenértéke.
Írásunkban bemutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a 150 eurós behozatali érték meghatározására, mert az ennél olcsóbb termékekre speciális áfaszabályok érvényesek.
A cikksorozat záró része az adóhatóság által kiszabható szankciókkal foglalkozik.
Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.
A cikksorozat ezen része a bizonyítási teher mellett az adóhatóság által kiszabható szankciók kérdéskörét tárgyalja.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
Az EUB számos alkalommal állást foglalt a tekintetben, hogy héaügyekben az adóhatóságot milyen körben terheli bizonyítási kötelezettség.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
A cikksorozat ezen részében az alaki követelmények szándékos elmulasztásáról, valamint a bizonyítási teherről lesz szó
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
Az exportláncolatok és a közösségen belüli láncolatok közti legfőbb különbség, hogy az ügyletsorozat eredményeképpen az exportláncolatban az áru elhagyja az unió területét, és harmadik ország területére kerül végleges rendeltetéssel kiléptetésre.
A cikksorozat ezen részében az EUB további, az adócsaláshoz kapcsolódó megállapításairól lesz szó.
Az e-kereskedelem uniós áfaszabályozása ismertetése után most tekintsük át az e-kereskedelem különös szabályozását. Ennek keretében vizsgálni fogjuk az uniós és nem uniós szabályozást, illetve a behozatali szabályozást.
Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Sorozatunk utolsó részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Sorozatunk utolsó két részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.
Az EUB ítélkezési gyakorlatában ismételten felmerül az a kérdés, hogy milyen mélységben köteles a számla befogadója információkat gyűjteni arra vonatkozóan, hogy az ügyletet ténylegesen a számla kibocsátója teljesítette-e.
Sorozatunk mostani részében elmondjuk, mit jelent pontosan a határokon átnyúló TBE-szolgáltatásoknál a 10 000 eurós értékhatár, és megnézzük, miként alakul a számlázási kötelezettség.
