Az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség függ egyebek közt attól, hogy a bérbeadó milyen költségelszámolási módszert alkalmaz, valamint, hogy levonásba helyezi-e az előzetesen felszámított forgalmi adót.
Ha a bevallásban az adózó terhére mutatkozó különbözet szerepel, jelentőséggel bír, hogy miből adódott a különbözet, mivel bizonyos esetekben bírságot is kell fizetni.
Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemről és annak adójáról a magánszemélynek évente egyszer kell bevallást benyújtania, a többi szja-köteles jövedelmével együtt.
Vonatkozó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A sorozat előző részeit itt olvashatja. Személyi jövedelemadó (folyt.) Bevallás A magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját, valamint az adóelőlege(ke)t az adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, amelynek benyújtási határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A 2024-ben végzett bérbeadás jövedelmét tehát majd 2025. május 20-ig kell bevallani. A bevallás teljesíthető az ’SZJA – 2024-re vonatkozóan a 24SZJA – nyomtatvány benyújtásával vagy az adóbevallási tervezet felhasználásával. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is a személyi jövedelemadó alanya, az egyéni vállalkozói és az ingatlanbérbeadási tevékenységéről ugyanazon szja-bevallásban kell számot adnia (mint ahogy minden más szja alá tartozó jövedelméről is). Egyéni vállalkozók esetében a bevallási tervezet adózói közreműködés nélkül nem válik bevallássá, hiszen a vállalkozói jövedelemre vonatkozó adatokat az adóhatóság nem tudja az adózó helyett kitölteni. Ilyen esetben ezért mindenképpen szükség van adózói aktivitásra (a tervezet javítására, kiegészítésére), még akkor is, ha a magánszemély a bevallási tervezet felhasználásával tesz eleget bevallási kötelezettségének. Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya („katás”), akkor a bevallási tervezet bizonyos feltételek teljesülése esetén (az…
Az adóelőleg levonására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a bérlő kifizető-e.
A bevétel és a költségek ismeretében állapítható meg az adóköteles jövedelem és a fizetendő személyi jövedelemadó. Míg a magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját évente egyszer, az éves szja-bevallásában kell bevallania, szja-fizetési kötelezettség év közben is keletkezik, az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint.
Értékcsökkenési leírás alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a kétszeres költségelszámolás tilalmára, továbbá tárgyieszköz-nyilvántartást is szükséges vezetni.
A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb idejű hasznosításának legelterjedtebb módja a tartósabb bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, főként turisztikai célú hasznosítása, a magánszálláshely-szolgáltatás vagy fizetővendéglátás. A hosszabb távon kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja az évben főként az augusztusi és szeptemberi hónapok, minthogy – a felsőoktatási tanév kezdetével – évek óta ebben az időszakban keresnek a legtöbben bérelhető házat vagy lakást. A kiadó albérletek gyorsan fogynak, azonban sok esetben a szabályok ismerete hiányos, ezért cikkünk elsődleges célja, hogy ismertesse, felfrissítse a hosszú távú lakáskiadás szabályait. Az Adó szaklap írása.
Az ingatlan-bérbeadás több vetületével is foglalkoztunk az elmúlt időszakban, ebben a cikkben a határozott időre kötött szerződések idő előtti megszüntetésének áfa-vonzatai kerülnek fókuszba.
Sorozatunk mostani részében az ingatlan-bérbeadás teljesítési helyét vizsgáljuk, megnézzük a bizonylatolási szabályokat, és szólunk az ingatlan-bérbeadásról kiállított számla utólagos korrekciójáról.
A bérbeadás jellegétől függően két nagy csoportot különböztetünk meg: a folyamatos bérbeadást és az eseti bérbeadást. Utóbbi esetben az Áfa tv. 55. §-a alapján az esemény időpontja lesz a teljesítés időpontja. Sokkal összetettebb a helyzet, ha a folyamatos bérbeadás esetét vizsgáljuk.
A korábbi cikkekben foglalkoztunk már az adómentes bérbeadás néhány fontos szabályával, most azonban jöjjön néhány olyan bérbeadás, amelyre még ha szeretne sem tud az adóalany adómentességet választani, ugyanis az alábbi bérbeadások nem minősülnek ingatlan bérbeadásnak.
Sorozatunk második részében az áfaalany által bérbeadott ingatlan adózási szabályait taglaljuk. Szó lesz még az adójogi szemszögből vegyes megítélésű ingatlan bérbeadásáról is.
Az ingatlanpiac erős turbulenciát mutat: egyszerre vannak jelen a piacon akik saját, és akik bérbeadási céllal vásárolnának, így az árak emelkednek. Mivel a befektetési célú ingatlanbeszerzések jelentős hányada bérbeadási céllal valósul meg, ezért a következő cikkek az ingatlanbérbeadás áfa vonzatait taglalják.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással ne bánjunk könnyelműen, mert ez nemcsak a szállodai, panziós esetleg kemping típusú szolgáltatást takarja, hanem benne foglaltatik az üdülőház, ifjúsági-turista szálló, stb is. Szintén beletartozik az üdülők szálláshely-szolgáltatása, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása is. Az ingatlan- és garázsbérlés együttese sem egyszerű eset.
