Cikksorozatunk befejező részében az adóhatóság által jóvá nem hagyott utólagos adóalap-csökkentés miatt felmerülő késedelmi kamathoz kapcsolódó uniós ítélkezési gyakorlatról lesz szó.
Cikksorozatunk utolsó előtti részében a héairányelv 90. cikkének közvetlen hatályát tárgyaló EUB-ítéletek szerepelnek.
Cikksorozatunk soron következő részében további, az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéleteket tárgyalunk.
Cikksorozatunk soron következő részében az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Az adóalap-csökkentéshez előírt tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéletek tárgyalását az ügylet szereplőire vonatkozó kritériumokkal folytatjuk.
Cikksorozatunk következő része folytatja az adóalap-csökkentésre a tagállamok által meghatározott alaki feltételekre vonatkozó EUB-ítélkezési gyakorlat tárgyalását.
Cikksorozatunkat az adóalap-csökkentés tagállamok által meghatározott feltételeinek kérdéskörével folytatjuk.
Cikksorozatunk előző részében már találkozhattunk azzal a gondolattal, hogy a nemfizetéshez kapcsolódó kivételszabály nem alkalmazható akkor, ha az adóalany az adóalany észszerű valószínűséggel hivatkozik arra, hogy a követelése behajthatatlan. Most egy az ügylet másik oldalát vizsgáló üggyel, valamint egy olyan magyar vonatkozású üggyel folytatjuk, amely hozzájárult a behajthatatlan követelésekre vonatkozó hazai szabályozás megváltoztatásához.
Mai cikkünkben folytatjuk a nemfizetésre vonatkozó kivételszabályt érintő EUB-ítéletek tárgyalását.
Cikksorozatunk következő részei a nemfizetésre vonatkozó kivételszabályt érintő EUB-ítéletekkel foglalkoznak.
Cikksorozatunk ötödik részében egy olyan eset szerepel, amelyben az EUB úgy ítélte meg, nem alkalmazható az árengedményre miatti adóalap-csökkentés.
Cikksorozatunk negyedik részében az árengedmény témaköre kapcsán a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalkozás két ügyéről lesz szó, melyek közül az egyik magyar vonatkozású, és 2021. őszén született meg benne az ítélet.
Cikksorozatunk harmadik részében folytatjuk az adóalap-csökkentésre jogosító esetkörök tárgyalását.
Cikksorozatunk második részében két, az adóalap-csökkentés feltételeit taglaló EUB-döntésről lesz szó.
Az elmúlt években egyre markánsabban látszik kikristályosodni az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) álláspontja arra vonatkozóan, hogyan is kell értelmezni az utólagos adóalap-csökkentésre vonatkozó uniós előírásokat – ez az álláspont pedig nem mindig esik egybe azzal, amit a magyar adóhatóság képvisel.
