Az utolsó fázisban ugyan nem túl sok cégre lett kiterjesztve az intézkedés, de mindenkinek – azoknak is, akik már az 1.0-t és a 2.0-t is használták – át kell állniuk a 3.0-s verzióra jövő áprilisig.
A kiskereskedelmi szektor szereplői régi ismerősként üdvözölhették az ágazati különadóként újra bevezetett kiskereskedelmi adót. Hamarosan itt az újabb határidő, amire figyelni kell.
Publikálta a NAV az Online Számla 3.0 rendszer dokumentációját, amely alapján a számlázószoftverek fejlesztői megkezdhetik a fejlesztést az új adatszolgáltatási verzióhoz – olvasható az adóhatóság honlapján.
A kellő körültekintés nélkül megtervezett home office folyamatok jelentős adókockázatot rejthetnek, amit most érdemes áttekinteni, mert a hibák utólag már nem javíthatók – derül ki az EY közleményéből.
Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?
Szeptember 30-án lejár az online számla-adatszolgáltatás 2.0 július 1-jétől már hatályos kötelezettségére vonatkozó moratórium. Azok a vállalkozások, akik október 1-jétől nem a szabályoknak megfelelően szolgáltatnak adatot, számlánkét akár 500 ezer forint mulasztási bírságot is kaphatnak. Ugyanakkor sok érintettben felmerülhetett a kérdés, hogy a moratórium lejárta után pótolni kell-e az elmaradásokat?
Az IFRS-ek állandó változásban vannak – ez a kijelentés a téma művelőit egy kicsit sem lepheti meg. Bár tény, hogy a 2020-as év nem hozott egy új „nagy standardot”, számos olyan apróbb változás történt, amely így vagy úgy, de érinteni fogja az IFRS alapján jelentő vállalkozásokat. E cikkben ezekből szemezgetünk, felhívva a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy írásunk mindössze egy válogatás, semmiképpen sem teljeskörű lista. Arra törekedtünk, hogy a legszélesebb kört érintő változásokat emeljük ki.
Ismét jelentős változások jönnek a NAV online számla jelentések terén, a 3.0 XML kapcsán 2021-től új elvárások és újabb lehetőségek nyílnak meg az adóalanyok és a szolgáltatók előtt – írja az RSM blogja.
Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak?
Sokan azt gondolják, hogy minden, vállalkozással kapcsolatos feladatot a könyvelő lát el. A köztudatba (főképp vállalkozások vezetőinél) az épült be, hogy a könyvelő egyszemélyben mindent tud, például: a vállalkozás napi pénzügyeiről, a jövőbeli tervekkel kapcsolatos lehetőségekről és azok kivitelezéséről, a cég partnereiről és foglalkoztatottjairól, a nyugdíjszámításról, az egészségügyi ellátásokról, a munkaszerződések elkészítéséről, továbbá arról, hogy milyen foglalkoztatási formák vannak, és azon belül számukra mi az optimális. A felsorolt feladatok azonban minimum 4, de akár 6 szakterületet is érinthetnek.
Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.
Július 1. előtt havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, ez a szám már júliusban több mint a tízszeresére, 22,8 millióra emelkedett – közölte a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert.
2021. január 1-től módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó szabályai. Változik például, hogy mely termékek lesznek a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben bejelentéskötelesek.
Idén a koronavírus járvány teljesen átírhatta a cégek várakozásait, megszokott gazdasági adatait, így elképzelhető, hogy a korábbi lezárt üzleti év számai alapján kivetett iparűzési adó előlegének kifizetése, melynek határideje szeptember 15. nehézséget okoz a vállalkozásoknak.
Az adóhatóság a moratórium lejártához közeledve fokozottan vizsgálja a cégek online számla adatszolgáltatását, a belföldi összesítő nyilatkozatokkal is összeveti a beküldött számlaadatokat. Az online számlaadat-szolgáltatás jogszabályi változásai és a NAV digitalizációs törekvései miatt előtérbe kerül az adatszolgáltatások minőségének vizsgálata.
Az e-Cégkapu szolgáltatás Online Beszámoló Rendszerhez kapcsolódó, tömeges beküldést támogató moduljával lehetőség nyílik az éves mérleg- és eredménykimutatások egyidejű és mennyiségi kezelésére. A könyvelőirodák és cégcsoportok számára fejlesztett OBR modul célja, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak beküldendő akár több száz beszámoló egy gombnyomásra váljon kezelhetővé és visszakereshetővé egy keretrendszeren belül. Ezen küldemények összeállításához nem szükséges ügyfélkapu (KAÜ azonosítás) használata, így az éves beszámolók az e-Jogsegéd központi alkalmazásán belül rendszerezetté és átláthatóvá válnak.
Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?
Az egyszerűsített adattartalmú számlát egyik leggyakoribb alkalmazási köre alapján a köznyelvben sokan csak “készpénzes számla” néven emlegetik, ez azonban félrevezető, hiszen egyrészt nemcsak készpénzfizetés esetén lehet ilyen számlát kiállítani, másrészt egy készpénzes ügyletről is készülhet teljes adattartalommal kibocsátott számla. Milyen bizonylat is tehát az egyszerűsített adattartalmú számla, és mikor használhatjuk?
Cikksorozatunk negyedik részében a negatív alapszámlák eseteiről és az alkalmazandó árfolyam kérdéséről is írunk.
Sorozatunk harmadik részében többek között a negatív alapszámláról, a túlfizetett előleg rendezéséről és az elszámoló számlákról lesz szó.
