Most van a második legsűrűbb időszaka a kisvállalkozók könyvelőinek, mert a tárgyévi bevallások mellett a múlt évi számviteli beszámolót, társasági adóbevallást, és iparűzési bevallást is el kell készíteni. Nem egyszerű, hogy miközben a múlt évi szabályok szerint dolgozunk, a tárgyév előírásait várják tőlünk, melyek már többször változtak is. (Gondoljanak az elvárt béremeléssel kapcsolatos jogszabályok áprilisi módosítására!)
Az elektronikusan letétbe helyezett számviteli beszámolók adattartalmát a céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel megvizsgálja, és ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, azonnal leveszi a honlapról – egyebek mellett ezt tartalmazza a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletmódosítása.
Sértetlenség, az eredetiség hitelessége és olvashatóság – ezeket a szempontokat kell figyelembe venni az elektronikus számlák megőrzésénél – írja legfrissebb blogbejegyzésében az RSM DTM.
Az Európában működő cégeknek és a potenciális befektetőknek célszerű tisztában lenniük az európai számviteli rendszerek sajátosságaival. Az európai jogrendszerek, adózási és finanszírozási feltételek különbözőségét a számviteli beszámolási rendszerek összehangolása hivatott kiküszöbölni.
A költségcsökkenés ellenére sem vált egyelőre népszerűvé Magyarországon az elektronikus számlázás.
Az uniós támogatásokat elnyerő vállalkozások kötelessége, hogy a magyar számviteli törvényhez és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz (IFRS) képest speciális pénzügyi beszámolási keretelvek mentén készítsék el pénzügyi beszámolóikat. A támogató számos információt és következtetést szűrhet le ezekből.
A számviteli törvény 2011. év végi módosítása számos olyan rendelkezést tartalmaz, amit már a 2011. évi beszámolókra is alkalmazni lehet. Közeledik a május 31-i közzétételi határidő, érdemes még átlapozni az Adó Kódex 2012/3. számát, amely külön kiemeli a 2011-es üzleti évre is alkalmazható új szabályokat, és felhívja a figyelmet a közzététel késedelmének vagy elmulasztásának szigorú jogkövetkezményeire is.
A vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek fontos forrásai az uniós és hazai költségvetési támogatások. A pályázóknak nemcsak azzal kell szembesülniük, hogy a pályázható források köre és elszámolási szabályai folyamatosan változnak, hanem a projektek előkészítése és megvalósítása során is számos finanszírozási és adminisztratív feladatot kell megoldaniuk. A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk azt mutatja be, hogy egy könyvvizsgáló végzettséggel rendelkező szakértő a pályázati rendszer mely pontjain tud bekapcsolódni a megvalósítás folyamatába.
A számviteli politika a gazdálkodó legfőbb számviteli szabályzata, amely a számviteli jogszabályoknak való megfelelés mellett minden gazdálkodó saját adottságait és egyedi körülményeit tükrözi. A számviteli politikát a számviteli törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján kell kialakítani és írásba foglalni, amely során számos, vállalkozásra jellemző döntést meg kell hozni. A Számviteli Tanácsadó 2012/3. számában megjelent cikk útmutatást ad a számviteli politika elkészítéséhez.
Az elektronikusan letétbe helyezett számviteli beszámolók adattartalmát a céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel megvizsgálja – egyebek mellett ezt tartalmazza a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelettervezete.
Kevesebb adminisztrációval lehet osztalékelőleget fizetni az idén hatályba lépett szabályok alapján akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, vagy valamiért utólag válik szükségessé az osztalékfizetés – írja friss blogbejegyzésében az RSM DTM tanácsadó cég.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre fokozottan ellenőrzi majd többek között az adószakértőket és a könyvelőket, akik papíron mintegy 20 ezer cégben működnek ezzel a főprofillal, és több mint harmaduk veszteséges – közölte a Gazdasag.hu.
A magyar vállalatokra is hatással lesznek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz (IFRS) kapcsolódó számvitel területén várható gyökeres változások. Az IFRS szerinti beszámolást követő hazai társaságok magatartása, a vállalat típusától függően megoszlik a standardok bevezetésével kapcsolatban. A IFRS változásaihoz való sikeres alkalmazkodás előfeltétele, hogy a vállalatok megismerkedjenek a javaslatokkal és felmérjék a módosítások potenciális hatásait – írja közleményében az Ernst&Young.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szerint fokozatosan be kellene vezetni az eredményszemléletű számviteli rendszert az önkormányzatoknál, mert az valósabb képet adna azok vagyoni helyzetéről. Szakmai konzultációt tartott az eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Domokos László, az ÁSZ, és Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke.
A magyarországi cégek pénzügyi beszámolói megfelelnek ugyan a nemzetközi számviteli szabványnak (IFRS), de van néhány olyan tényező – mint például a közérthetőség és az átláthatóság -, amire nagyobb hangsúlyt kell fektetniük – állapítja meg a Deloitte, a cég első átfogó magyarországi, az IFRS standardok magyarországi alkalmazásáról készült felmérése alapján.
Akik késnek beszámolójuk közzétételével, vagy nem fizetik ki a hozzá tartozó költségeket, súlyos szankciókra számíthatnak a NAV-tól – figyelmeztet blogbejegyzésében az RSM DTM.
A 2011. évről szóló számviteli beszámoló közzétételekor már különösen vigyázni kell, a NAV ugyanis mulasztási bírsággal sújthatja a hibázó cégeket.
