A szerző alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának a B. U. kontra Markt24 GmbH-ügyben[1] született ítéletét elemzi, melynek tárgya: a munkaszerződés teljesítési helye, avagy a joghatóság megállapítása nem teljesített, egyedi munkaszerződés esetében.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést kérhet, másodsorban árleszállítással, elállással élhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk az állandó telephely-fogalom értelmezésének szempontjából legjelentősebb bírósági döntéseket. Jeleztük, hogy két, a kérdéskör tekintetében kiemelt jelentőségű ügy (Titanium Ltd. C-931/19 és Berlin Chemie C-333/20) még elbírálás alatt áll.
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.
Cikksorozatunk befejező részében az adóhatóság által jóvá nem hagyott utólagos adóalap-csökkentés miatt felmerülő késedelmi kamathoz kapcsolódó uniós ítélkezési gyakorlatról lesz szó.
Cikksorozatunk utolsó előtti részében a héairányelv 90. cikkének közvetlen hatályát tárgyaló EUB-ítéletek szerepelnek.
Cikksorozatunk soron következő részében további, az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéleteket tárgyalunk.
A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Jogeset.
Cikksorozatunk soron következő részében az adóalap-csökkentéshez előírt egyéb tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéletekről lesz szó.
Az adóalap-csökkentéshez előírt tagállami feltételekre vonatkozó EUB-ítéletek tárgyalását az ügylet szereplőire vonatkozó kritériumokkal folytatjuk.
Cikksorozatunkat az adóalap-csökkentés tagállamok által meghatározott feltételeinek kérdéskörével folytatjuk.
Cikksorozatunk előző részében már találkozhattunk azzal a gondolattal, hogy a nemfizetéshez kapcsolódó kivételszabály nem alkalmazható akkor, ha az adóalany az adóalany észszerű valószínűséggel hivatkozik arra, hogy a követelése behajthatatlan. Most egy az ügylet másik oldalát vizsgáló üggyel, valamint egy olyan magyar vonatkozású üggyel folytatjuk, amely hozzájárult a behajthatatlan követelésekre vonatkozó hazai szabályozás megváltoztatásához.
Cikksorozatunk következő részei a nemfizetésre vonatkozó kivételszabályt érintő EUB-ítéletekkel foglalkoznak.
Cikksorozatunk ötödik részében egy olyan eset szerepel, amelyben az EUB úgy ítélte meg, nem alkalmazható az árengedményre miatti adóalap-csökkentés.
Cikksorozatunk negyedik részében az árengedmény témaköre kapcsán a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalkozás két ügyéről lesz szó, melyek közül az egyik magyar vonatkozású, és 2021. őszén született meg benne az ítélet.
Cikksorozatunk harmadik részében folytatjuk az adóalap-csökkentésre jogosító esetkörök tárgyalását.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a NAV Fellebbviteli Igazgatósága közötti ügyben az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése új lehetőségeket nyitott meg az elévült behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére. A számos hazai vállalkozást nem várt bevétellel kecsegtető lehetőségek igénybevételéhez azonban két szoros – december eleji – jogvesztő határidő kapcsolódik, hívja fel az érintett vállalkozások figyelmét a Mazars.
Az Európai Unió Bírósága újra rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata a közösségi jogba ütközik – írja az RSM Blog.
A napokban az EU Bírósága újabb érdekes magyar vonatkozású ügyben hozott ítéletet. Az ítélet az Áfa törvény egy speciális területére irányul, a külföldiek áfa-visszaigénylési eljárására. Az ítélet indokolásában azonban olyan eljárásjogi területekre is hivatkozik a bíróság, mely a magyar vállalkozások számára is érdekes – írja az RSM Blog.
