Az adóhatóságnak 2009 végén 1655 vállalkozás tartozott egyenként több mint 100 millió forinttal, valamint 2955 magánszemély és egyéni vállalkozó egyenként több mint 10 millió forinttal folyamatosan, 180 napon túl – derül ki az APEH honlapján közzétett listákból.
A felszámolási eljárások száma harmadával, a végelszámolásoké felével nőtt 2009-ben az előző évihez képest, a csődeljárások száma ugyan hatszor lett több, de még így sem éri el a százat – közölte a feketelista.hu.
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket; az APEH az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertette a honlapján.
Vajon eltörli vagy meghagyja az Alkotmánybíróság a vagyonadót, találgatnak sokan mostanában. Az elmúlt három évet tekintve ez már a sokadik olyan ügye lesz a testületnek, amelyben egy adópasszusról vagy akár egy komplett adótörvényről kell eldöntenie, hogy az kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Hol megsemmisített egy adórendelkezést, hol helyben hagyott; olykor nem okozott meglepetést az ítélet, olykor azonban még elismert adószakértők is értetlenül álltak a határozat előtt. De hogyan hozza az Alkotmánybíróság az adóügyi határozatait? Konyítanak valamit az adózáshoz a testület tagjai? Kikérik szakértők véleményét is, vagy csak ülnek a jogászok elefántcsonttornyában? És miért lettek ilyen aktívak?
Foglalkoztatási támogatást igényelhetnek január elseje óta azok a munkáltatók, akik rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülő, munkanélküli személyt alkalmaznak. A szubvenció megváltozott munkaképességű, RÁT-ra jogosult munkavállalók felvételekor is igényelhető, így – a támogatással párhuzamosan – akár a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól is mentesülhetnek a cégek.
Az APEH az Ormós Ügyvédi Iroda megkeresésére adott állásfoglalásában megerősítette: a virtuális szolgáltatásokat nyújtó „”online szolgáltatók”” online szolgáltatása kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnek minősülhet, így mentesülhet a számla-, illetve nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Január elseje óta az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyeket kizárólag elektronikusan intézhetjük. Az új rendszer elvileg gyors átfutást tesz lehetővé, a gyakorlat azonban mást mutat. A bejelentett adatok jóváhagyása néhány perc helyett bő egy hétig tart, ráadásul semmiféle igazolás bemutatására nem kötelezik az ügyfelet, így nyilvántartásba vételekor az sem derül ki, rendelkezik-e egyáltalán szakirányú végzettséggel.
Négymilliárd forintos támogatásra számíthat a következő években az nagyjából 5 ezer gazdálkodó, aki földet akar vásárolni.
Az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) új verziójának használatával már közvetlenül, a böngésző program használata nélkül is beküldhető a kész nyomtatvány az Ügyfélkapun keresztül – ismerteti az APEH.
Jelentősen, több mint százmilliárd forinttal elmaradt a tavalyi társasági adóbevétel a 2008-as adatokhoz képest, derült ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb jelentéséből: 487 milliárd forint után mindössze 385,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.
A hazai vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafeteria létjogosultságában, az idén mindössze 9 százalékuk nem kíván béren kívüli juttatást adni dolgozóinak.
A belföldi áfa-alanyoknak legkésőbb 2010. február 1-jén kell nyilatkozniuk az állami adóhatóságnak arról, hogy a tulajdonukban álló lakóingatlanokat adómentesen kívánják értékesíteni. A határidő elmulasztása jogvesztő – hívta fel a figyelmet Balázs Péter, a Noerr & Társai Iroda adótanácsadó munkatársa.
A vállalkozók abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság eltörli a tevékenységre jellemző kereset fogalmát. Továbbra sem világos ugyanis, mi alapján kell már februárban úgy bevallani és teljesíteni bérjellegű kötelezettségeiket, hogy az egy későbbi adóellenőrzés során ne legyen kifogásolható.
Az APEH elnöke levélben értesítette az ÉVOSZ elnökét arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, és mint ilyen „”nem képez járulékalapot””.
Az idén jelentősen átalakulnak a közlekedési eszközök bérbeadására vonatkozó áfaszabályok.
Akár érdemi kezdőtőke nélkül is beindulhat jövőre egy korlátolt felelősségű társaság, miután az egyszerűbb cégalapítás biztosítása érdekében több lépcsőben csökkentette a jogszabály a kft. alapításához szükséges tőkét.
Magyarországon elsőként ingyenes, komplex szolgáltatást nyújtó tanácsadó központ segíti azokat a vállalkozókat, akik érdeklődnek a rugalmas foglalkoztatási formák iránt, vagy szeretnék az újszerű ismereteket saját vállalkozásukban alkalmazni, áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
Elsősorban az egészségügy, a biotechnológia, az informatika, az internetmédia, az alternatív energia, az energetika, valamint a szolgáltatások területén működő kis- és középvállalkozások jelentkezését várják azok a kockázatitőke-alapkezelők, amelyek saját forrásaikhoz jelentős kiegészítést kaptak az uniós Jeremie programon belül. De, mint mondják, nem zárnak ki egyéb szektorokat sem, ha innovatív induló vagy a fejlődési lépcsőn előrelépő cégekről van szó.
A szuperbruttó révén jövőre a járulékváltozás mindenképp befolyással lesz az szja-ra is. Nem várható, hogy megálljt parancsol az okoskodásnak a forrásadó vagy az extra illeték. A járulékcsökkentés mindenképp jó, de ami igazán hiányzik, az a tb-plafon – mondta László Csaba, a KPMG adópartnere.
A kettős könyvvitelt vezető társaságoknak, illetve az eva hatálya alá eső vállalkozásoknak érdemes észben tartaniuk az idén december 21-ére eső adófeltöltési határidőt. Az adóhatóság elkésett, vagy rosszul megbecsült adófeltöltés esetén akár a különbözet 20 százalékával is megbüntetheti az adóalanyt.
