Nem emelné az adókat az új francia kormány
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Gabriel Attal új francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben kedden elmondott programbeszédében kijelentette, hogy „tartja az eddigi irányt” annak érdekében, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány 2027-re három százalék alá csökkenjen, különösen a „kiadásaink ellenőrzésének” és a „nem túl sok adóemelésnek” köszönhetően. A kormányfő Franciaország „bürokráciamentessé” tételét is szorgalmazta.
A francia kormány kedden jelezte, hogy szigorúbban kíván fellépni az adócsalások ellen, mindenekelőtt a kiemelt jövedelműekre és a multinacionális vállalatokra koncentrálva, enyhítve ugyanakkor a nyomást a középosztályon.
Franciaországban ötödik alkalommal tiltakoznak csütörtökön általános sztrájkkal és felvonulásokkal a szakszervezetek a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, de az iskolai szünet miatt a korábbiakhoz képest csökkenő részvétellel.
Egyszeri, 100 eurós üzemanyagár-támogatást nyújt a francia kormány az alacsony jövedelmű munkavállalóknak – jelentette be szerdán Élisabeth Borne miniszterelnök.
A mesterséges intelligencia segített azonosítani tízezrével a francia adóhatóságnak az eltitkolt úszómedencéket.
Több mint 650 ezer új munkahely jött létre tavaly Franciaországban, amire több mint húsz éve nem volt példa – derül ki a statisztikai hivatal (INSEE) jelentéséből, amelyet pénteken ismertetett a Le Monde című napilap.
"Minden emelkedik, csak a fizetésünk nem!" - skandálták a tüntetők Párizsban, ahol a szervezők szerint 20 ezren, a rendőrség szerint 8800-an tüntettek. A legjelentősebb szakszervezet, a CGT szerint országosan több mint 150 ezren vonultak utcára, a belügyminisztérium adatai szerint 89 ezren voltak. A fővárosi felvonuláson a baloldali elnökjelöltek közül a radikális Jean-Luc Mélenchon, a Zöldeket képviselő Yannick Jadot és a kommunista Fabien Roussel is a tömeggel vonult. Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint, amelyet a France Inter közrádió ismertetett, a franciak 42 százaléka szerint a vásárlóerő stagnálása, az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi mobilitás okozta szociális válság a legfontosabb probléma Franciaország jövőjét illetően, és ez lehet az elnökválasztási kampány legfőbb témája, annak ellenére, hogy a baloldali jelölteknek jelenleg nincs esélyük bejutni a második fordulóba. Alig tíz héttel az elnökválasztás előtt a kormány kedden bejelentette, hogy adókedvezmény formájában pénzügyi támogatást nyújt mintegy 2,5 millió háztartásnak. A kormány csütörtökön pedig arra emlékeztetett, hogy ősz óta mintegy 15 milliárd eurónyi támogatással kompenzálta az üzemanyagárak emelkedését. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint viszont semmit nem tett a kormány, s emiatt franciák milliói kerültek…
Miután a koronavírus-járvány után beindult a francia gazdaság, a kormány abbahagyja valamennyi gazdasági ágazat automatikus támogatását – jelentette be Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.
Februárban lépett hatályba az a rendelet, amely lehetővé teszi a a hatóságok számára az adócsalók keresését a közösségi médiában, vagy éppen az apróhirdetési oldalakon. Az intézkedést három évre vezetik be – kísérleti jelleggel –, és nemcsak a végén, hanem félidőben is értékelik.
A francia kormány az elmúlt időszakban levert egy fontos politikai cölöpöt, miszerint nem adóemeléssel, megszorításokkal kívánja megoldani a jelenlegi gazdasági válságot – inkább adócsökkentésekben, adókedvezményekben, szektorális támogatásokban gondolkodik. Ezzel együtt a Covid-válság az államadósságot már 2020 végére a GDP 120,9%-ára repítheti, így a finanszírozás kérdése előbb vagy utóbb mindenképpen napirendre kerül. És nemcsak az államadósságé, hanem a nyugdíjkasszáé, illetve a napokban elfogadott uniós közös mentőcsomagé is.
Az amerikai szövetségi kormány július elején megtorló intézkedéseket lengetett be a Franciaország által bevezetett digitális adóra válaszként. Újabb, nagy lobbi-potenciállal bíró cégek kerültek bele a nemzetközi játékba.
Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn.
Békeidőben példátlan állami beavatkozás szükséges a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozásához az Európai Unió három legnagyobb ipari országa, Németország, Franciaország és Olaszország vezető ágazati érdekképviseletének egy közös felhívása szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap ismertetett kedden.
Ismét tízezrek vonultak utcára csütörtökön a francia nagyvárosokban a radikálisabb szakszervezetek által a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen meghirdetett kilencedik tiltakozónapon, miközben a nemzetgyűlésben az ellenzék obstrukcióval nehezítette a törvénytervezet bizottsági vitáját.
A francia kormány kész visszavonni a vitatott nyugdíjreform tervezetéből a szakszervezetek részéről legnagyobb tiltakozást kiváltó pontot, amely alapján 2027-től 64 évre emelkedne a teljes jogosultság ideje – jelezte szombaton Edouard Philippe miniszterelnök a szociális partnerekhez intézett levelében, miközben országszerte folytatódtak az utcai tiltakozások.
Nem rajzolódott ki kompromisszum hétfőn Franciaországban a kormány és a nyugdíjreform ellen második hete sztrájkoló szakszervezetek között, és a patthelyzet miatt akár az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a vasúti és a városi közösségi közlekedést lebénító munkabeszüntetés.
Két évig tartó egyeztetések után Edouard Philippe francia miniszterelnök szerdán bejelentette a szerinte „társadalmi forradalmat” jelentő nyugdíjreform tervezetének részleteit, amely ellen csaknem egy hete sztrájkolnak a közlekedési és az oktatásban dolgozók. A kormány kitart a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett, de a pont alapú új rezsimet csak az 1975 után születettekre vonatkozóan vezetné be.
Folytatódott pénteken a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban, ahol az előző nap a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon.
A franciák hivatalosan a multilateralizmusnak, vagyis annak a hívei, hogy a nemzetközi közösség és / vagy az Európai Unió közösen oldja meg az olyan közös problémákat és kihívásokat, mint a klímavédelem, a nemzetközi biztonság, vagy éppen a nemzetközi adóelkerülés. De a francia kormány láthatóan nem fél attól sem, hogy egyoldalú lépéseket tegyen, ha nem sikerül európai vagy nemzetközi megállapodásra jutni. A nagy, elsősorban amerikai techcégek (az ún. GAFA-cégek) adóztatása például kifejezetten ilyen eset.