A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XXVIII. rész)
A levonási jog megtagadására a jogszabályban előírt határidő elmulasztása miatt is sor kerülhet.
A levonási jog megtagadására a jogszabályban előírt határidő elmulasztása miatt is sor kerülhet.
Az EUB azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy Közösségen belüli termékbeszerzésnél hogy kell eljárni, ha a fizetendő áfa megállapításának időszakában nem áll rendelkezésre az ügyletről kiállított számla.
Fordított adózás esetén is előfordulhatnak olyan esetek, amikor az alaki követelmények megsértésének eredményeként olyan helyzet áll elő, amelyben a héa már nem lesz levonható.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) egy magyar vonatkozású ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárás során a napi és a heti pihenőidőre való jogosultság tekintetében elvi jelentőségi megállapítást tett, amely minden bizonnyal változásokat fog hozni a hazai munkajogi jogalkotásban és jogalkalmazásban is.
Fordított adózás esetén az adólevonáshoz az egyes tagállamok által előírt alaki követelményeknek kell megfelelni. Az EUB több ítéletében is foglalkozott azzal, hogy ezen követelmények megsértése vezethet-e a levonási jog megtagadásához.
Bemutatjuk az alapfogalmakat, elmagyarázzuk az összes releváns jogszabályt, a NAV ellenőrzési gyakorlatát,, és ismertetünk egy érdekes jogesetet.
Fordított adózás esetén a tagállamok nem követelhetik meg számla rendelkezésre állását a levonási jog gyakorlásához.
Számlakorrekció több okból is szükségszerű lehet, és számos okból bekövetkezhet. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk két érdekes jogesetet.
Az EUB több ítéletében is kiemelte, hogy az adóhatóság nem tagadhatja meg a héalevonás jogát kizárólag azon okból, hogy valamely számla nem teljesíti a héairányelvben előírt feltételeket, ha rendelkezésére áll minden, annak ellenőrzéséhez szükséges adat, hogy az e jogra vonatkozó anyagi jogi feltételek teljesülnek‑e.
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. Minden részletet és egy érdekes jogesetet ismertetünk.
Szintén a számlán szereplő vevőadatok jelentettek problémát egy másik ügyben, amelyben az EUB kiemelte, hogy léteznek olyan körülmények, amelyek között a levonási jog gyakorlásához szükséges adatok a számlától eltérő eszközzel is érvényesen megállapíthatóak.
Bizonyos esetekben akkor is lehetőség van a héa levonására, ha a levonás alapjául szolgáló számla nem az adóalany nevére szól.
Az, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott, rendezvényszervezésként nevesített szolgáltatáscsomag esetében, hogy az egyes szolgáltatáselemei alapján elsődlegesen turisztikai vagy egyéb célokra irányul-e, az EUB esetjogát célszerű segítségül hívni.
Az EUB álláspontja szerint a hibában szenvedő számla korrigálható, azonban az, hogy az adóhatóság a levonási jogot megtagadhatja-e, függ attól, hogy a korrekcióra a határozat meghozatalát megelőzően vagy azt követően került-e sor.
A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a büntetőeljárás sikerességének biztosítása érdekében a munkáltató mellőzheti a GDPR 14. cikk (1)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatást.
Számos EUB-ítélet foglalkozott a számlák kötelező tartalmi elemei és a levonási jog közötti összefüggésekkel.
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
Egy 2022-ben született kúriai döntés (BH2022. 303.) kimondta, hogy a felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés, mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe.
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.