Az EUB több ítéletében is kiemelte, hogy az adóhatóság nem tagadhatja meg a héalevonás jogát kizárólag azon okból, hogy valamely számla nem teljesíti a héairányelvben előírt feltételeket, ha rendelkezésére áll minden, annak ellenőrzéséhez szükséges adat, hogy az e jogra vonatkozó anyagi jogi feltételek teljesülnek‑e.
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. Minden részletet és egy érdekes jogesetet ismertetünk.
Szintén a számlán szereplő vevőadatok jelentettek problémát egy másik ügyben, amelyben az EUB kiemelte, hogy léteznek olyan körülmények, amelyek között a levonási jog gyakorlásához szükséges adatok a számlától eltérő eszközzel is érvényesen megállapíthatóak.
Bizonyos esetekben akkor is lehetőség van a héa levonására, ha a levonás alapjául szolgáló számla nem az adóalany nevére szól.
Az, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott, rendezvényszervezésként nevesített szolgáltatáscsomag esetében, hogy az egyes szolgáltatáselemei alapján elsődlegesen turisztikai vagy egyéb célokra irányul-e, az EUB esetjogát célszerű segítségül hívni.
Az EUB álláspontja szerint a hibában szenvedő számla korrigálható, azonban az, hogy az adóhatóság a levonási jogot megtagadhatja-e, függ attól, hogy a korrekcióra a határozat meghozatalát megelőzően vagy azt követően került-e sor.
A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a büntetőeljárás sikerességének biztosítása érdekében a munkáltató mellőzheti a GDPR 14. cikk (1)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatást.
Számos EUB-ítélet foglalkozott a számlák kötelező tartalmi elemei és a levonási jog közötti összefüggésekkel.
A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.
Egy 2022-ben született kúriai döntés (BH2022. 303.) kimondta, hogy a felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés, mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe.
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.
Cikkünkben folytatjuk az Európai Bíróság közelmúltban magyar vonatkozású ügyekben hozott döntéseinek ismertetését. Az alábbiakban a 2022. második félévében, illetve 2023-ban eddig elfogadott általános forgalmi adót érintő ügyek lényegi elemeit foglaljuk össze.
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A levonási joghoz kapcsolódó alaki követelmények közül talán leggyakrabban a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos kérdések kerültek az EUB elé.
Az Adó kódexben megjelent jogesetből kiderül: ha nagyobb forgalmú, sok embert foglalkoztató cégek esetében több évre visszamenőleg kerülnek adózási jogszabálysértések feltárásra, akkor mindig nagy összegű szankciókra lehet számítani. Ennek megelőzését nagyban elősegíti, ha a cégcsoportot az egyes országokban segítő tanácsadók egymással kommunikálnak és minden lényeges információt kicserélnek egymással.
Az együttműködő közösség amúgy is szigorú kivételes szabályait az Európai Bíróság az elmúlt évek ítéleteivel tovább szűkítette, és ezeket a változásokat a magyar jogalkotás sem követte le mindig pontosan. Cikkünk második részében fontos jogeseteket értelmezünk.
A cikksorozat mostani részében két olyan esetről lesz szó, ahol az adószám hiánya olyan körülményekből adódott, amelyek indokolttá tehetik a levonási jog megtagadását.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) az elmúlt egy évben is számos olyan ítéletet hozott, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a magyar cégek adózását. Tekintettel a szabályozás hátterére, ezek az áfafizetést érintő ítéletek természetesen, hiszen az EUB-nek elsősorban ebben a körben van hatásköre dönteni. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket, a mindennapokra legjobban kiható ítéleteket. Beszélgetőpartnerünk dr. Fischer Ádám, a Niveus jogi üzletágának vezetője.
A tárgyi adómentes tevékenységet végző kisebb cégek komoly versenyhátrányba kerülhetnek nagyobb riválisaikhoz képest, akik képesek bizonyos szolgáltatásokat házon belül megoldani. Ezt a problémát hivatott orvosolni az együttműködő közösség intézménye. Írásunk első részében értelmezzük a szabályozást és érdekes jogeseteket mutatunk be.
