Spórolhatnak elvileg az adófizetők azon, ha az állam helyett magáncégek építenek és üzemeltetnek autópályákat, börtönöket, kollégiumokat. Az úgynevezett PPP-konstrukció hosszú távú költségvetési hatásairól és kockázatairól viszont keveset tudunk.
Az öregebb dízelautók tulajdonosai Németországban adókedvezményt kapnak, ha kipufogógáz-szűrőt szereltetnek fel járműveikre – döntött a német parlament alsóháza.
A szociális kiadások jelentős lefaragását tervezi az új jobbközép cseh kormány az államháztartási reform első szakaszában, jelentette be a kormány szerdai ülése után Petr Necas, munkaügyi és népjóléti miniszter.
˝Az elkövetkezendő években a vállalkozásoknak ezzel az adónemmel számolniuk kell˝ – jelentette ki a 4%-os vállalkozási különadóról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának főosztályvezetője az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Indoklása szerint az államháztartás számára ˝nagyon fontos, hogy ez az adónem átmenetileg fennmaradjon˝ (idén kb. 150 mrd Ft-os bevétel). Az, hogy meddig, ˝az attól függ, hogy mennyire sikerül az államháztartás egyensúlyát javítani˝ – tette hozzá. Lucz Edit utalt rá, hogy a különadó jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van, ˝mi bízunk benne, hogy kiállja az alkotmányossági próbát˝ – jegyezte meg. Az AB várhatóan 1-2 hónapon belül hoz döntést az ügyben.
A hazai vállalati szegmenst változatlanul az alulbiztosítottság jellemzi. Míg a piac egésze dübörög és tavaly mintegy 20 százalékos bővülést ért el, addig a díjbevétel 15-20 százalékát adó vállalati biztosítási szegmens stagnál.
A magyar adóreform kivitelezhetősége attól függ, hogy sikerül-e növelni az adózásba bevont vállalatok és magánszemélyek számát – mondta el Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Jelezte: akkor lehet arra számítani, hogy 2009-től átalakul az adórendszer belső szerkezete (egyes adókulcsok csökkentése, kisebb adófajták eltörlése), ha az adóbázist sikerül szélesíteni. A 2009-től életbe lépő változtatásokról a stratégiai döntések idén nyár eleje előtt nem várhatók, az azt követő másfél évben a lépések kidolgozása következik.
Bár már a dolgozók több mint 60 százaléka használ étkezési utalványt, a meleg étkezési utalványok adómentes értéke azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól – mondta Bessenyey Bálint, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés elnöke.
Várhatóan április 1-jén hatályba lép hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítása, ami pontot tehet a szabadság kiadásával kapcsoltban kialakult értelmezési viták végére. A törvényjavaslatot már tárgyalják a képviselők, ha elfogadják, öt munkaügyi tárgyú törvény is módosulhat. Kimelünk néhány tervezett változást, a törvény elfogadását követően pedig más módosításokra is kitérünk majd a Jogszabályfigyelőben.
Együttműködik az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Business Software Alliance (BSA) nemzetközi jogvédő szervezet a gazdasági célú illegális szoftverhasználat visszaszorítása érdekében, az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Szikora János, az APEH elnöke és George Herrnleben, a BSA közép-kelet-európai igazgatója.
A háziorvosi, a fogorvosi és a járóbeteg-szakellátásért, azaz a rendeléseken való részvételért a február közepétől ún. vizitdíjat kell fizetni. Ennek összege alkalmanként 300 forint, akkor is, ha a beteg ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál ugyanazon a napon több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe.
Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2. számában megjelent 2007/29. Adózási kérdés a számítógéppel előállított számla helyesbítésével, sztornírozásával és javításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Jelentős összegű bírsággal sújthatóak azok, akik nem teljesítik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH) szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettségüket – derül ki az adóhatóság elnökének az APEH honlapján közzétett tájékoztatójából.
˝Valószínűnek nem gondolt eset˝-nek minősítette a portfolio.hu kérdésére Veres János azt a feltételezést, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy már megérkezett beadvány alapján a vállalkozásokra vonatkozó 4%-os szolidaritási adót is megsemmisítheti. Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy az elvárt adó kiesésének ma megismert ˝pótlási módszerét˝ alkalmazná-e a kormány akkor, ha az AB mégis a büdzsé számára kedvezőtlen döntést hozna (várhatóan a következő hónapokban).
A kormány mégsem szedi be az első két hónapra eső elvárt adó összegét, ám dolgozik a kieső, összesen 55-60 milliárd forint pótlásán.
Miközben az ellenzék a már befizetett elvárt adó visszafizetését javasolja, a kormány a megsemmisített adónem miatt kieső bevételek pótlásán tüsténkedik.
Egy múlt pénteki pénzügyi konferencián arra hívta fel a figyelmet Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy a 2005-ös adatok szerint a magyarországi nagyvállalati kör mintegy 200 milliárddal több támogatást kapott az államtól (370 mrd Ft pénzügyi támogatás, 118 mrd Ft adókedvezmény), mint amennyi társasági adót befizetett a közös kasszába. A 2006-os adatok még nem állnak rendelkezésre, de bizonyára tavaly is a multik felé ˝billent a mérleg˝.
A cégek, illetve a humánerőforrás vezetői tudományterületenként három kart neveztek meg és rendeztek sorba az alapján, hogy a presztízs tekintetében melyik áll az első, a második, illetve a harmadik helyen. Az első helyért három, a másodikért kettő, a harmadikért egy pontot rendeltek a kutatók az adott karhoz. A pontszámokat karonként összegezték, majd 10-es skálára transzformálták úgy, hogy a legnagyobb pontszámú kar 10-es értéket kapott, míg a többi a pontszámának megfelelően arányosan 0–10 közötti értékű lett.
A kiegészítő biztosítások nem versenyképesek, hiszen miért fizetne valaki havi rendszerességgel azért, amit esetenként meg lehet venni a feketepiacon hálapénzzel – nyilatkozta Molnár Lajos a Napi Gazdaságnak.
Eddig még nem érkezett az adózóktól a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) – közölte az MTI érdeklődésére az állami adóhatóság.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Napi Gazdaságnak adott interjújában utalt arra, hogy az adórendszer belső struktúrájának esetleges módosítása során megváltoztatnák az öröklési illeték rendszerét.
