A koronavírusteszt adóvonzatáról, a szolgáltatásnyújtásra tekintettel keletkező telephely ás a tao viszonyáról, valamint az autóvásárlás energiahatékonysági adókedvezményének érvényesítéséről idézünk fontos kérdéseket és válaszokat az Adó szaklapból.
Túl vagyunk az őszi adócsomag végszavazásán, javában tart az adózási szakemberek, gazdasági vezetők szakmailag legérzékenyebb és leginkább telített, év végi időszaka, mely egyszerre követeli meg tőlük a hátrafelé tekintést és a jövőbeni változásokra történő felkészülést. Mik lehetnek ilyenkor egy szakember kapaszkodói, és hogyan találhatja meg azokat? Ezeket a kérdésköröket jártuk körül Györki Mónikával, a Wolters Kluwer Hungary Kft. pénzügyi vezetőjével készült beszélgetésünkben.
Az Adó szaklap írása a jövedéki szabályozás területén az elmúlt időszakban felmerült aktuális kérdésekkel, ügyekkel foglalkozik.
Július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény. A számos új jogintézmény bevezetését tartalmazó jogszabályt az Adó szaklap cikksorozata ismerteti – most ebből szemezgetünk.
2020. július 1-je egy fontos mérföldkőnek látszik a számlaadat-szolgáltatás szempontjából. Ettől a dátumtól változik az adatszolgáltatás értékhatára, egész pontosan eltörlésre kerül. Ezzel együtt az áfatörvényben még további olyan változások is hatályba lépnek, melyek közvetetten az értékhatár eltörlésével kapcsolatosak. Az adóhivatal a COVID-19 által előidézett helyzet miatt a 2020. április 1-jére tervezett adatszolgáltatási rendszer átállást elhalasztotta 2020. július 1-jére. Részlet az Adó szaklap írásából.
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben megjelent közteher-mentességek és kedvezmények kapcsán számos gyakorlati kérdés merült fel, amelyek a tevékenységi körre és a tényleges főtevékenységre vonatkoznak. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat, amit szakértőnk, Kiss Zoltán, a Pénzügyminisztérium Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztályának osztályvezetője válaszolt meg.
Az Adó szaklap írása az állami adó- és vámhatóság kifejezetten szankciós célú vagy közvetetten szankciós hatású közzétételeire fókuszál. A hatályos szabályozás fényében részletesen foglalkozik az egyes közzétételi listák törvényi feltételeivel, így különösen azok tartalmával, korlátaival és a közzétett adatok körével.
Az Adó szaklap írása azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen okiratok, illetve dokumentumok birtokában áll módjukban adólevonási jogot gyakorolni a rájuk áthárított, illetve fizetendő adóként megállapított előzetesen felszámított adó tekintetében.
Az Adó szaklap írásában bemutatja az állami adóhatóság, valamit az önkormányzati adóhatóságok adótitokkal kapcsolatos jogosultságait és kötelezettségeit, röviden kitérve az adótitok megsértésének jogkövetkezményeire és az adótitok korlátaira.
Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszerben a kifizetők és a munkáltatók adóelőleg-megállapítással, -levonással és -fizetéssel kapcsolatos kötelezettségei jelentősen leegyszerűsödtek, de továbbra is rendszeresen elvégzendő feladatot jelentenek. Az Adó szaklap írása ezeket a szabályokat tekinti át.
A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.
Az Adó szaklap írása bemutatja a túlfizetés fogalmát és elévülésének részletes szabályait, valamint az elévült túlfizetéshez kapcsolódó eljárási szabályokat.
Az Adó szaklap írása a társasági adó alapjának megállapítása során felmerülő néhány korrekciós tétel 2018. évi szabályait tekinti át az erősen közeledő, május 31-i bevallási határidő előtt.
Az utóbbi években a személyi jövedelemadózás rendszere jelentős átalakuláson ment keresztül. Most az idei bevallást érint legfontosabb változásokat vettük sorra az Adó szaklap segítségével.
Az egyre bonyolultabb tao-bevallás elkészítéséhez nyújt érdemi szakmai támogatást legfrissebb számában az Adó szaklap. A 2019/5-ös számban olvashat még a családi gazdaságok adózásáról és az üzleti év zárásának teendőiről is.
A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.
A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.
Érdemben megkönnyíti a kontroll-adatszolgáltatásra kötelezettek feladatainak teljesítését idei első, dupla számával az Adó szaklap. A lapból részletesen tájékozódhat többek között a nyugdíjasok jövedelmei után fizetendő közterhekről és a szochó-szabályozás újdonságairól is.
A NAV célja az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek további csökkentése, melynek egyik pillére a személyijövedelemadó-bevallási tervezetek szélesebb adózói körre történő kiszélesítése. A tervezetek pontos adatokkal történő elkészítésének fontos záloga a kontroll-adatszolgáltatások helytállósága. Az Adó szaklap írása segítséget nyújt az adatszolgáltatásra kötelezetteknek.
Mikor áfamentesek az egészségügyi ügyletek? Hogyan kapcsolódik a menedzsmentdíj és a transzferárazás? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol legfrissebb számában az Adó szaklap.
