A különböző forrásokból juttatott támogatások évek óta kiemelt szerepet játszanak a vállalkozások működésében. A támogatási szerződés teljesítésén kívül a támogatások helyes számviteli elszámolására is érdemes figyelni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évek óta kiemelten ellenőrzi a transzferárakat és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség teljesítését. A fókuszban nemcsak a multinacionális társaságok állnak, hanem a kis- és középvállalkozások is.
A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.
Gyakran tapasztalható a vállalkozások számviteli szakemberei körében, hogy bizonytalanok az adók számviteli besorolásában. A Számviteli Tanácsadó cikkében megvizsgáljuk, hogy hol, a termelési-szolgáltatási folyamat mely pontján jelenhet meg az adó, és annak melyek a tipikus számviteli elszámolási formulái.
Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak – különösen a kisvállalkozásoknál – riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.
A hazai vállalkozások az egymás közötti ügyletekben egyre gyakrabban határozzák meg az ellenértéket devizában. A devizaügyletek növekvő jelentősége ellenére sokszor bizonytalanok vagyunk egyes devizatételek elszámolásában, a helyes árfolyam meghatározásában vagy az árfolyamkülönbözetek kezelésében.
Egy magyarországi kft német ügyvezetője az utazásaival kapcsolatban különböző bizonylatokat hoz a kiadásokról. Némelyikkel kapcsolatban fenntartásaim vannak, mert többnyire nem a cég nevére szóló számlákról van szó. Hogyan lehet ezeket elszámolni?
A céltartalék képzése nem tartozik a gyakori számviteli feladatok közé, a számviteli szabályozás is meglehetősen rövid más területekhez képest. Az elmélet és a gyakorlat összevetésekor azonban egyes kérdéseket nehéz megválaszolni – a Számviteli Tanácsadó 2012/6. számában ebben segít.
A számviteli törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása a korábbinál tágabb vállalkozói körben engedi meg a naptári évtől eltérő üzleti év használatát.
Mekkora lehet az osztalék maximális nagysága? Mikor fizethetünk osztalékot? Melyek az osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi és számviteli előírások?
A társaság ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel rendelkezik (a tulajdonos magánszemélyek követelésével). A tagok osztalék követelésével (követelés apportként) lehet-e jegyzett tőkét, illetve tőketartalékot emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van?
Az önköltségszámítás a hatékony gazdálkodás alapja: segíti a vállalkozás stratégiai tervezését, támogatja a döntés-előkészítést, és hozzájárul a gyors és sikeres reakciókészséghez.
Ez az írás a vállalkozóknak, cégtulajdonosoknak készült annak érdekében, hogy egy kicsit beleláthassanak a könyvelő munkájába a beszámoló készítésének időszakában, ami lényegében már a húsvéttól kezdődik és május végéig tart. Valójában az adóhatóság azon kérdésére is választ adok, hogy miért küldjük az éves bevallásokat az utolsó pillanatban. A válasz nagyon egyszerű: mert nem érünk rá.
Minden IFRS szerint jelentő vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a jelenlegi gazdasági légkörnek a 2011. évi beszámolóra is hatása lehet. Néhány európai ország gazdasági helyzete ugyanis továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsokat. A számviteli törvény és a társasági adóról szóló törvény útvesztőiben kalauzoljuk olvasóinkat.
Először legfeljebb félmilliós, majd egymillió forintos bírságot szabhatnak ki azokra a cégekre, melyek május 31-ig nem nyújtják be a számviteli törvénynek megfelelő beszámolójukat – közölte az adóhatóság.
Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. Az ezt elmulasztók a felszólító határozat mellett vaskos bírságokra is számíthatnak, e téren tehát különösen fontos az odafigyelés. Az RSM DTM blogbejegyzése.
A gazdasági válság következményeként sok vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küzd. A recesszió rákényszeríti a gazdasági társaságok egy részét arra, hogy egyes esetekben a pénztől eltérő fizetési módot válasszanak a tartozásaik rendezésére.
Az eva mértékének többszöri emelése, illetve a társasági adó kulcsának csökkentése miatt egyre több vállalkozás választja a társasági adót az eva helyett. Az áttérés más-más feladatot jelent az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető, illetve a csak bevételi nyilvántartással rendelkező társaságok számára.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolójukat csak elektronikus formában tehetik közzé. A határidő május 31, a mulasztó cégekkel évrő-évre egyre hatékonyabban lép fel az adóhatóság és a cégbíróság. Az akár 1,5 millió bírság mellett könnyen megszűntnek is nyilváníthatják a renitenseket.
