Túl a 300. adótörténeti íráson (1. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét fordulóponthoz érkeztünk, megjelent a 300. adótörténeti írás is az Adó Online-on. Félszáz írásonként számvetést készítek az előző 50 adótörténeti cikkről. Kopernikusz, ékírás, Hammurabi, rosette-i kő, Biblia, Korán, tizenkét táblás törvények, keresztesek, Trianon, számolócédulák és pénztárgépek, szerencsejátékok, koronavírus, helyi adók. Ezek voltak a legfontosabb témák az elmúlt 15 hónapban.

Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.

(Széchenyi István)

Az első 250 írásról két részben készült összefoglaló (1. rész, 2. rész). Most csak a 251-300. írásokat tekintjük át.

Magyarország adótörténete

Négy újabb fejezettel gyarapodott a Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunk is. Az adótörténelmi írásoknak ez a legnagyobb vállalkozása, az eddig megjelent 300 írásból 90 tartozott ebbe a tematikába.

A megjelent négy írás a helyi adózás 1990-et követő jelentősebb változásait foglalta össze (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész).

Reményeink szerint a közeljövőben megjelenhetnek az adóigazgatásról és az adóeljárásról szóló írások is, ezzel ez a sorozat lezárható lesz.

Trianon

Trianon kétségtelenül a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. A békediktátum kikényszerített aláírásának 100. évfordulójáról egy háromrészes cikksorozatban emlékeztünk meg, természetesen fókuszba helyezve a pénzügyi, adózási részleteket.

A trianoni aláíráshoz vezető út állomásait vettük sorra az 1. részben. A mindent jól megfontoló és meggondoló Ferenc József birodalmát belevitte az I. világháborúba, amely két évvel a halála után vereséggel végződött.

A széteső birodalom utódállamaiban megszűnt a monarchisztikus rendszer. A háború győzteseinek árnyékában lényegében működésképtelen (ez főleg Magyarországra igaz) köztársaságok jöttek létre. Következett az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a kommunizmus rémétől rettegő antant-hatalmak által szalonképesnek gondolt Horthy-rendszer, majd a békeszerződés aláírása. Ebben Horthy nem kompromittálta magát, sőt a delegációt vezető gróf Apponyi Albert sem adta aláírását a diktátumra, végül két nem élvonalbeli politikusra, Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre és meghatalmazott miniszterre hárította a hatalmi elit, hogy írja alá a békét. Megjegyzem, mindkét politikus kiváló ember volt, és ezzel az aktussal – amelynek tudatában is voltak – a politikai pályafutásuknak is befellegzett.

Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd, az aláírásra kijelölt két magyar politikus megérkezik a békeszerződés aláírására. Nem volt más választásuk.

A cikksorozat második részében a Magyarországra kivetett hadisarcról, amelyet a győztes hatalmak jóvátételnek neveztek el, illetve a Magyarország által kötelezően bevezetendő vámrendelkezésekről volt szó. A vámok területén a győztes hatalmak felé lényegében a legnagyobb kedvezmény elvét rendelték bevezetni, miközben kölcsönösségről nem volt szó.

A harmadik részben a békediktátum monetáris rendelkezéseit, a következtében előidézett válságot (hiperinfláció stb.), illetve a bethleni stabilizációs folyamatot (népszövetségi kölcsön, pénzcsere, MNB megalakulása) mutattuk be.

Koronavírus

Nem a múlt történelme, de minden bizonnyal történelmi jelentőségűvé fog válni a 2019 végén ’világhódító’ útjára indult koronavírus járvány. A pandémia miatt számos gazdaságpolitikai intézkedésre is sor került, sajátos adózási szabályokat vezettek be, különösen a válságágazatokban, de sokszor általános jelleggel is. Ilyen mértékű adóeltérítésekre az adóreform 1987-1991. évi bevezetését követően először került sor.

Adózás koronavírus idején címmel négy részben foglalkoztunk a rendkívüli adó és egyéb pénzügyi intézkedésekkel (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész).

Kopernikusz, a közgazdász

Kopernikuszról a legtöbb embernek a heliocentrikus világkép jut az eszébe, amelyet ő alkotott meg. Persze már ez sem teljesen igaz, erről a kétrészes sorozat 1. részében esik szó.

Az már jóval kevésbé ismert, hogy Kopernikusz valódi reneszánsz személyiség volt, és a maga korában többre értékelték közgazdasági jellegű tevékenységét, mint kozmológiai kutatásait. Itáliában a legnagyobbak közé emelkedhetett volna, de az is lehet, hogy máglyán égették volna meg. Neki maradt szeretett hazája, Lengyelország, ahol gyakorlati közgazdaságtant is művelt, sőt még adóreformot is végrehajtott. Véleményét fontosnak tartották a kor uralkodói is. (2. rész)

Gulicska Lőrinc Kopernikusz-grafikái. Az ex libris (balra) 1973-ban, a portré (jobbra) 2020-ban készült. (a művész engedélyével)

Számolócédulák, pénztárgépek

Az áruértékesítés, a szolgáltatásnyújtás – csúnya szóval – bizonylatolása már az ókorban is követelmény volt egyes esetekben, egyáltalán nem mellékesen magának a pénznek a kialakulása is erre a bizonylatolásra vezethető vissza.

Sokan szinte tabutémának tekintik a bürokrácia ezen megnyilvánulásait, de nagyon szép és érdekes történetek is kapcsolódnak ehhez.

Két írásban mutattuk be a számolócédulákat vagy más néven pincércédulákat, a XIX. században keletkezett, különösen a XX. század első felében reneszánszukat élő számolási segédeszközöket. Mivel ezek reklámcélra is jól alkalmazhatóak voltak, sok cédula készült neves művészek kiváló grafikáival.

Mivel itt jelentős kultúrtörténeti hagyatékról is szó van, a megjelent két írást (1. rész, 2. rész) mintegy kétszáz számolócédulával is illusztráltuk. Ehhez több intézmény is segítséget nyújtott, amelyekért a cikkekben köszönetünket is kifejeztük.

Három szecessziós számolócédula

A pénztárgépek manapság sokaknak jelentenek technikai ellenséget. Nem jó az, ha a NAV belelát a bevételekbe! Megalkotásuk, feltalálásuk idején, a XIX. század közepén a kereskedők ’barátja’ volt, mert segítséget nyújtott a számolásban, illetve ellenőrizhetővé tette az alkalmazottakat, megakadályozva a bevétel elsikkasztását, a lopásokat. Összességében a pénztárgépek története sikertörténet, a mai sok mindent tudó pénztárgépek valóban a kereskedők nélkülözhetetlen eszközévé nőtték ki magukat.

Szerencsejátékok

A szerencsejátékok sokfélék lehetnek. Közös sajátosságuk, hogy a játékos kockázatot vállal, szerepe van a véletlennek, és ha szerencsés a játékos, akkor nyerhet vele. A szerencsejáték ipar óriási pénzeket mozgat meg, de ahol legálisan működhet, ott is a legnagyobb nyertesei a tevékenységet megadóztató államok.

A szerencsejátékok meghatározásával, fajtáival, pénzügyi oldalával, a vallási megítélésével, irodalmi megjelenítésével két írásban foglalkoztunk (1. rész, 2. rész). Olyan nevek szerepeltek a történeteinkben, mint Daniel Defoe, Giacomo Casanova, Dosztojevszkij vagy Móricz Zsigmond.

Játékosok és udvarhölgyek egy sátor alatt (Cornelis de Vos (1584-1651) festménye)

Néhány egyéb írás

Szilveszter idején, mint már korábban is több alkalommal elszakadunk az adótörténet szigorúbban vett tárgyalásától. Ez történt 2020/2021 fordulóján is, amikor kifejezetten olyan festményeket mutattunk be a XVI-XVII. századokból, amelyek témája a pénz, illetve az adózás. Ez bizonyos szempontból fordulatot is jelentett a művészettörténetben, mert a korábban szinte kötelező vallási témák mellett megjelentek a világi témájú képzőművészeti alkotások.

Két szomorú eseményről is be kellett számolnunk.

December végén elhunyt Éless Béla színész, rendező, színházigazgató, ’színházcsináló’, a szakmában sokak által tisztelt zseniális színházi szakember. A nagyközönség leginkább a Szomszédok c. teleregény sorozat tudálékos adótanácsadójaként emlékezhet rá. Szerepében Kerei Gusztávnak hívták, rövid visszaemlékezésünkben néhány emlékezetes történet linkjét is közreadtuk Kereinek.

November elején hunyt el életének 99. évében Kopátsy Sándor közgazdász. Meghatározó szereplője volt a XX. század második fele pénzügyi életének, de még a 2010-es években is igényt tartottak véleményére, tanácsaira. Sokan emlékezhetnek rá a ’60-as évek vége, ’70-es évek eleje rajzfilm-figurájaként, amikor dr. Agyként magyarázat a mechanizmust egy országnak (nem rajta múlott, hogy a ’70-es évek elején megállították a reformfolyamatot).

Dr. Agy és Kopátsy Sándor

A ’80-a évek végén ismét sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, amikor az új adórendszer szorult népszerűsítésre. Kupa Mihály, Vámosi-Nagy Szabolcs és Székács Anna mellett Sanyi bácsi vállalt ebben oroszlánrészt, már nem rajzfilm-figuraként, hanem okos, közérthető magyarázataival, tudósprofesszor megjelenésével.

(Sorozatunkat a jövő héten folytatjuk.)

---