A cikksorozat ezen részében az EUB további, az adócsaláshoz kapcsolódó megállapításairól lesz szó.
Joggal való visszaélés, adócsalás (folyt.)
Adócsalás (folyt.)
Előlegfizetéshez kapcsolódó levonási jog
A C–107/13 FIRIN ügyben az EUB az előlegfizetés kapcsán kifejtette: a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítése előtt a héa felszámíthatóságához az szükséges, hogy az adóztatandó tényállás, vagyis a jövőbeni termékértékesítés, illetve a jövőbeni szolgáltatásnyújtás valamennyi lényeges eleme ismert legyen, és különösen, hogy a termékeket, illetve szolgáltatásokat az előlegfizetés időpontjában pontosan megjelöljék. Ha a teljesítés bizonytalan az előlegfizetés időpontjában, önmagában az előlegfizetés nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget (amiből logikusan következik, hogy ez esetben levonási jog sincs). Erről lenne szó különösen csalárd magatartás tanúsítása esetén.
A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a szóban forgó adóhatóságok bizonyították‑e az általuk hivatkozott objektív körülményeket annak megállapításához, hogy a FIRIN‑nek tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy az értékesítője részére kifizetett előleg valójában nem a termékértékesítéshez kapcsolódott, ahogyan az az értékesítő által kiállított számlán szerepel.
Az EUB szerint a kérdést előterjesztő bíróság részére adandó hasznos válasz érdekében ugyancsak jelentőséggel bír a FIRIN által levonásba helyezett héa korrekciójának feltételeire vonatkozó kérdések vizsgálata, arra az esetre, ha a rá háruló értékelés alapján a kérdést előterjesztő bíróság arra a megállapításra jutna, hogy a jövőbeni termékértékesítés valamennyi lényeges eleme ismert volt e társaság részéről az előlegfizetés időpontjában, és hogy ennélfogva a termékértékesítés nem tűnt bizonytalannak.
Ehhez kapcsolódóan – amint az a cikksorozat IX. részében már szerepelt – az EUB kimondta: ha a termékértékesítés, amelynek címén a FIRIN megfizette az előleget, nem valósul meg, meg kell állapítani, hogy az említett adólevonás összegének meghatározásakor figyelembe vett tényezők a héabevallás benyújtása után módosultak.
Jól látható, hogy az ítélet alapján két esetben is jogosan követelheti az adóhatóság az előlegfizetés alapján levont héa visszatérítését:
Adóelőny
Az elmúlt évek ítélkezési gyakorlatában megjelent az a gondolat, miszerint a visszaélésszerű magatartással kapcsolatban megállapítottaktól eltérően az adóalany héacsalásban való részvétele megállapításának nem feltétele, hogy az ügylet adóelőnyt biztosítson az adóalany számára.
A C‑108/20. sz. HR ügyben az EUB kifejtette: annak értékelése szempontjából, hogy az adóalany csalásban vett‑e részt, nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó ügylet ezen adóalany számára adóelőnyt biztosított‑e, vagy sem. Ugyanis a visszaélésszerű magatartásokkal kapcsolatban megállapítottaktól eltérően az adóalany héacsalásban való részvétele megállapításának nem feltétele, hogy ezen ügylet olyan adóelőnyt biztosítson ezen adóalany számára, amely ellentétes a héairányelv rendelkezéseinek célkitűzéseivel. Az EUB szerint annak sincs jelentősége, hogy a szóban forgó ügylet semmilyen gazdasági előnyt nem biztosított az adóalany számára.
A C‑281/20. sz. Ferimet ügyben az EUB megerősítette ezt az álláspontot. Az ítéletben olvasható levezetés szerint meg kell tagadni az adóalanytól a levonási jog gyakorlását, amennyiben nem állnak rendelkezésre az annak megállapításához szükséges adatok, hogy az érintett termékek értékesítője vagy szolgáltatások nyújtója adóalanynak minősült‑e, vagy amennyiben a jogilag megkövetelt módon bizonyított, hogy ezen adóalany héacsalást követett el, illetve tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az e jog alátámasztására hivatkozott ügylettel ilyen adócsalásban vesz részt. Nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó ügylet adóelőnyt biztosított‑e az adóalany vagy az értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási láncban részt vevő más szereplők számára, vagy sem. Egyrészt ugyanis az ilyen előny fennállása nem függ attól, hogy teljesülnek‑e a levonási jog anyagi jogi feltételei, így például hogy az érintett termékek értékesítője vagy szolgáltatások nyújtója adóalanynak minősül‑e. Másrészt a visszaélésszerű magatartással kapcsolatban megállapítottaktól eltérően az adóalany héacsalásban való részvétele megállapításának nem feltétele, hogy ezen ügylet olyan adóelőnyt biztosítson ezen adóalany számára, amely ellentétes a héairányelv rendelkezéseinek célkitűzéseivel.
A fenti gondolatmenet alapján adócsalás esetén ad absurdum úgy is elvitatható a levonási jog, ha az értékesítési láncban senkinél nem jelentkezik adóelőny. Arra viszont nem tért ki az EUB, hogy ilyen esetben pontosan miben is állna az adócsalás. Nem zárható ki ezért, hogy a jövőben a nemzeti bíróságok újabb ügyek kapcsán azzal a kérdéssel fordulnak majd az EUB-hoz, hogy az adóhatóságnak ilyen esetben hogyan kell alátámasztania azt az állítását, miszerint adócsalás valósult meg.
A termék második vevőjének felelőssége
A C‑596/21. sz. A ügyben kérdésként merült fel, hogy megtagadható‑e a termék második vevőjétől a vásárlással kapcsolatos adólevonás azért, mert tudnia kellett volna, hogy az eredeti eladó héacsalást követett el az első értékesítés során, jóllehet az első vevő is tudta, hogy az eredeti eladó héacsalást követett el az első értékesítés során, és ha igen, a második vevő esetében a csalás által okozott adókiesés összegére kell‑e korlátozni a megtagadás összegét.
Az EUB álláspontja ezzel kapcsolatosan az volt, hogy amennyiben megfelelően bizonyítást nyer, hogy a második vevő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az eredeti eladó által elkövetett adócsalásról van szó, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia az alapügyben, akkor az a tény, hogy valamely termék első beszerzője szintén ismeri az eredeti eladó által elkövetett adócsalást, és megkönnyíti azt, nem képezi akadályát annak, hogy e második vevőtől megtagadják az ezen csalással érintett vagy azt követően megvalósuló ügylet utáni héalevonást. Ilyen esetben teljes mértékben meg kell tagadni a második beszerzőtől az ezen ügylet címén megfizetett héa levonásához való jogot, nem csak a csalás által okozott adókiesés összegére vonatkozóan.
