Túl a 300. adótörténeti íráson (2. rész)


Ismét fordulóponthoz érkeztünk, megjelent a 300. adótörténeti írás is az Adó Online-on. Félszáz írásonként számvetést készítek az előző 50 adótörténeti cikkről. Kopernikusz, ékírás, Hammurabi, rosette-i kő, Biblia, Korán, tizenkét táblás törvények, keresztesek, Trianon, számolócédulák és pénztárgépek, szerencsejátékok, koronavírus, helyi adók. Ezek voltak a legfontosabb témák az elmúlt 15 hónapban.

Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.

(Széchenyi István)

Az első részben szóltunk a Magyarország adótörténete sorozat helyi adózást bemutató írásairól, a Trianon békediktátum pénzügyi következményeiről, a koronavírus járvány miatti adó (és egyéb pénzügyi) intézkedésekről, Kopernikuszról, a közgazdászról, a számolócédulák és pénztárgépek történetéről, valamint a szerencsejátékok adó- és pénzügyeiről, illetve néhány egyéb cikkről.

Most az előző félszáz adótörténeti írás eddig nem ismertetett írásait mutatjuk be, alapvetően az ún. történelmet meghatározó dokumentumok témakörébe tartozó cikkeket.

Történelmet meghatározó dokumentumok

Az internetes műfaj lehetővé teszi, hogy egy időben több tematikus sorozat is ’fusson’. Új sorozatként indultak útjukra a történelmet meghatározó dokumentumokra épülő írások. A bevezető írást követően – eddig – foglalkoztunk az ékírással, a rosette-i kővel, a Bibliával, a Koránnal, a tizenkét táblás törvényekkel.

Ékírás, rosette-i kő, tizenkét táblás törvények

Az ókori elfeledett nyelvek és írások megfejtése sokáig szinte lehetetlennek tűnt, de ez ma már nem igaz. Számos ilyen írást sikerült megfejteniük a tudósoknak.

Az ékírásos táblák, sziklafalra vésett feliratok, oszlopok megfejtéséhez nagy segítséget jelentettek az Eblában felfedezett anyagtáblák, illetve a többnyelvű ún. behisztuni sziklafal vésetei, legismertebb ékírásos dokumentum Hammurabbi törvényoszlopa. Mindegyik dokumentum közgazdasági, adózási jellegű ismereteket is tartalmaz.

Behisztuni sziklafal

Hasonló kihívást jelentett az egyiptomi hieroglifák megfejtése. Ebben a három nyelven vésett rosette-i kő volt kulcsfontosságú jelentőségű. A megfejtéshez kellett persze Champollion zsenije. is. Az már a történelem furcsa fintora, hogy az Egyiptomban Napóleon katonái által megtalált kő hogyan került a londoni British Múzeumba. Az talán már kevésbé meglepő (de szélesebb körben kevésbé tudott), hogy a rosettee-i kövön is találhatóak adózási rendelkezések.

A rosette-i kő másolata Figeac-ban, itt született Jean-François Champollion

Közismert, hogy a nyugati típusú jogrendszerek alapja a római jog. Az már kevésbé tudott, hogy ennek is volt egy ősi dokumentuma, az ún. tizenkét táblás törvények. A táblák szövege jól ismert volt az ókori Rómában, sőt a Római Birodalomban is, de sajnos mára a kövek már elvesztek, csak az ókori szerzők hivatkozásaiból vannak róla ismereteink. Itt sem okozhat meglepetést az, hogy a tizenkét táblás törvények több pénzügyi rendelkezést is tartalmaznak, például az örökléssel, kárpótlással, adósságrendezéssel, vagyoni ügyekkel kapcsolatban.

Biblia

Nem lehet kétséges, hogy a történelem alakulására legnagyobb hatást gyakorló dokumentum a Biblia. Az Ó- és Újszövetség számos pénzügyekkel, adózással kapcsolatos szövegrészt tartalmaz. Az Ótestamentumban ezek általában rendelkezések (törvények), az Újtestamentumban főleg Jézus példabeszédeiben jelennek meg. A Biblia által nem tartalmazott (nem kanonizált), de szentként elfogadott ún. apokrif írások ezt az ismeretanyagot tovább bővítik. A bibliai korban keletkezett, de szentként el nem fogadott ún. gnosztikus írások (evangéliumok, apokalipszisek stb.) tovább színesítik ezt a palettát, ezek közül részletesebben Barnabás evangéliumával foglalkoztunk.

Masaccio – Az adógaras – teljes freskó

Összesen 13 cikkben foglalkoztunk a bibliai pénzügyi ismeretkörrel, itt most csak rövid felsorolását (címjegyzékét) adjuk meg ezeknek:

A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre – 1. rész;

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/1. rész;

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/2. rész;

Bölcs Salamon gazdálkodási tanácsai – 2.3. rész;

Az Újszövetség a vagyonról, gazdagodásról – 3.1. rész;

Az apostolok pénzügyei – 3.2. rész;

A farizeusok képmutatása ma is jelen van – 3.3. rész;

Jézus utolsó útja: Názáret, Jerikó, Jeruzsálem – 3.4. rész;

Zákeus a párizsi Notre Dame katedrálisban

Szent és kevésbé szent könyvek – 1. rész;

Szent és kevésbé szent könyvek – 2. rész – Ószövetségi apokrifek;

Szent és kevésbé szent könyvek – 3. rész – Újszövetség másképp;

Szent és kevésbé szent könyvek – 4.1. rész – Barnabás evangéliuma;

Szent és kevésbé szent könyvek – 4.2. rész – Barnabás evangéliuma.

Az uzsorások, bankárok és a hamisan tanúskodók büntetése (freskórészlet, Giovanni Canavesio (1492-1530), Notre Dame des Fontaines kápolna, La Brigue, Franciaország)

Korán

Ha lehet egyáltalán ilyen sorrendet felállítani, a második legjelentősebb hatást a történelem alakulására a Korán gyakorolta. Ebben semmi sértő nincs, hiszen a Korán jóval később keletkezett, és egyes részei a Biblián alapulnak. Gábriel arkangyal Mohamednek tett kinyilatkoztatásai között szerepelnek a bibliai ősatyák (például Ábrahám, Izmael és Izsák, Jákob és Ézsau, József, Mózes) történetei is.

A Korán és az iszlám hittudósok értelmezései számos gazdasági jellegű törvényt írnak elő a hívő muzulmánok számára. Az iszlám vallás legfontosabb előírásainak, öt pillérének egyike az iszlám adó, a zakát vagy szegényadó fizetésének kötelezettsége. További előírásokat tartalmaz a Korán az önkéntes adakozásra (szadaka), a kölcsönnyújtásra, a kamatszedés (uzsora) tilalmára, a szerencsejátékok tiltására, az öröklés rendjére vonatkozóan.

Mohamed megoldja a Fekete kő szentélybe helyezésének vitáját; Jelenetek a próféta életéből (1315, Tabriz, Irán).

Összesen öt írásban foglalkozunk a Korán gazdasági-pénzügyi előírásaival, itt is megadjuk az írások címjegyzékét:

Az iszlám a gazdaságról – alapok (1. rész);

Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész);

Az iszlám adózás – zakát és szadaka (3.1. rész);

Az iszlám adózás – a fáraó álmától Allah részéig (3.2. rész);

Iszlám pénzügyek – kölcsön, kamat, uzsora, öröklés (4. rész).

A mekkai Kába kő szentélye

Keresztes hadjáratok

Nemigen lehet kétséges, hogy II. Orbán pápa 1095. november 27-én Clermontban elmondott beszéde évszázadokon át meghatározta, sőt talán még ma is meghatározza a történelem menetét. A beszéd eredeti szövege nem maradt fenn, de több korabeli forrás is bemutatja annak tartalmát. A következményei pedig jól ismertek, a sok-sok keresztes hadjárat először Jeruzsálem kereszténnyé tételéért, majd muszlim meghódítását követően a visszaszerzésért, később az eretneknek bélyegzett görögkeletiek ellen, illetve a római egyházat megreformálni szándékozó, szintén eretneknek bélyegzett kathárok, husziták (stb.) ellen.

Kilencszáz évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy a katolikus egyház beismerje az ennek keretében elkövetett bűnöket, és bocsánatot kérjen a pápa mindezekért. Sajnos, a sok-sok legyilkolt, kivégzett, meggyalázott, kifosztott emberen ez a bocsánatkérés már nem segíthetett.

A keresztes hadjáratoknak könyvtárnyi irodalma van, ezek azonban nagyon ritkán foglalkoznak a hadjáratok egyik legfontosabb feltételével, a pénzügyekkel. Márpedig az anyagi feltételek megteremtése alapfeltétele a katonai cselekményeknek is. Már II. Orbán pápa is foglalkozott ezzel, de a későbbiekben is több pápa (például III. Ince) adott ki olyan rendelkezéseket, amelyek anyagi alapot teremthettek a hadjáratokhoz. Jelenthetett ez direkt adókivetést, adakozásra való felszólítást, de a túlvilági bűnbocsánat áruba bocsátását is (búcsúcédulák).

Összesen négy cikkben foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, lássuk ismét a címjegyzéket:

Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A kezdetek (1. rész);

Keresztes hadjáratok és pénzügyek – A hadjáratok (2. rész);

Keresztes hadjáratok – Pénzügyek (3. rész);

Keresztes hadjáratok és pénzügyek – Utóélet (4. rész).

Ferenc pápa áldást oszt Abu-Dzabiban

A templomos lovagrend pénzügyi tevékenységére csak néhány szűkszavú utalást tettünk. Az ő történetük ennél jóval többet ’érdemel’, a későbbiekben önálló mini sorozatot szentelünk ennek.



Kapcsolódó cikkek

2021. június 25.

Túl a 300. adótörténeti íráson (1. rész)

Ismét fordulóponthoz érkeztünk, megjelent a 300. adótörténeti írás is az Adó Online-on. Félszáz írásonként számvetést készítek az előző 50 adótörténeti cikkről. Kopernikusz, ékírás, Hammurabi, rosette-i kő, Biblia, Korán, tizenkét táblás törvények, keresztesek, Trianon, számolócédulák és pénztárgépek, szerencsejátékok, koronavírus, helyi adók. Ezek voltak a legfontosabb témák az elmúlt 15 hónapban.